Így törte meg az egyházat a kommunista diktatúra

Az 1956-os októberi felemelő forradalmi események után november és december a félelem, a bosszú és visszarendeződés napjait, heteit hozta. A nemzetközi közvélemény és egy egész ország figyelte lélegzetvisszafojtva Kádár János és tettestársai cselekedeteit. Az egyházpolitika az 1957-től 1959-ig tartó időszak alatt az elnyomás erejét, technikáját tekintve kontinuitást mutatott a Rákosi-rendszerrel. Ennek ellenére fel kell tenni a kérdést: változott-e a politika szemléletmódja, legalábbis volt-e szándék az 1956-os forradalom és szabadságharc által felvetett problémák átgondolására? Dr. Bertalan Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet ttudományos ...

Egy név hiányzik még a listáról, az enyém

1972. november 26-án délután szokatlan üzenettel kopogtattak be Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a Jászai Mari téri pártközpontban lévő irodájába. A Moszkvából érkezett szűkszavú távirat szerint Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára másnap „baráti" villámlátogatást tesz a tököli szovjet katonai repülőtéren, hogy fontos kérdésekről tárgyaljon a „magyar elvtársakkal". A hagyományos diplomáciai protokollt felrúgó „baráti látogatásra" szóló ultimátumszerű és fenyegető élű meghívás nem sok jóval kecsegtetett.

Oszd meg és uralkodj: a Kádár-rendszer kulisszatitkai

A katolikus egyház „lassú” restaurációja az 1956-os forradalom után egyértelműen azt bizonyítja, hogy a Rákosi-rendszer antiklerikális rohama a legnagyobb magyar egyházat nem tudta igazán megtörni, legfeljebb csak fél térdre kényszeríteni. A forradalomig eltelt évek nem voltak elegendőek erre a diktatúra számára. Dr. Bertalan Péter történész, politológus most megjelent könyve az országos, a megyei és helyi szintű egyházpolitikai történések összefüggéseit tárja fel.

A szélnek eresztett légió – Az ávós nem vész el, csak átalakul

A szovjet megszállás árnyékában 1945 után kiépült kommunista pártállam kezében rövid idő alatt az Államvédelmi Hatóság vált az elnyomás legfontosabb eszközévé. A hírhedt terrorszervezet szinte korlátlan befolyása Sztálin halála után ugyan visszaszorult, ám még így is a rendszer egyik legfontosabb erőszakszerve maradt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején feloszlatott testület, a „szélnek eresztett légió" jó néhány tagjának szolgálatára azonban a szovjet szuronyokkal hatalomra segített új rezsim, a Kádár-rendszer is igényt tartott.

Forradalom és bűnhődés - A református egyház a Kádár-korszak kezdetén

Bertalan Péter egyetemi docens cikke a református egyházban 1956-ban kibontakozó ellenállás folyamatát mutatja be korabeli források alapján. Azt vizsgálja, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt milyen, hatalmi mozgások játszódtak le a református egyház felső vezetésében. Az írás a korabeli pártállami források csak manapság hozzáférhetővé váló anyagaira támaszkodva következetesen érvényesített forráskritikával a történtek valószínűsíthető verziójának feltárására törekszik.

Forrong a francia mobilpiac

Franciaország mindent szeretne annak érdekében megtenni, hogy háromra csökkenjen a mobilszolgáltatók száma az eddigi négyről – mondta el Arnaud Montebourg gazdasági miniszter.

Hiába kaptak pénzt, nem tudnak fizetni a kórházak

A hazai brókercégek fele lehúzhatja a rolót

Közel 1,5 milliárd forinttal csökkent tavaly az önálló hazai brókercégek adózott eredménye, a tovább romló piaci környezet és az új kereskedési rendszer bevezetési kötelezettsége miatt akár a társaságok fele is eltűnhet.

Kifizették a Honvédkórház adósságát

Ötmilliárd forintos segítséget nyújtott az állam a Honvédkórháznak, az átszervezéseknek köszönhetően lelassult a hiány növekedése.

Orbán Viktor és a szüzek

Elfogytak a mumusok, kellett egy új, ráadásul nem kicsi, hanem nagy. Az IMF pont megfelelőnek látszott. Nem engedünk, üzente Orbán Viktor. Hogy kinek? Hát saját táborának - és a kádári kisembernek, aki sose hal meg. De mire lesz ez elég?

Ártatlannak tartja magát a volt Postabank-vezér

Ártatlannak tartja magát Princz Gábor, az egykori Postabank-vezér, aki ezt az utolsó szó jogán jelentette ki az ellene és hat másik bankvezető ellen folytatott eljárás keddi tárgyalásán. Sőt, az egykori bankelnök szerint a vádolt vezetők megsokszorozták a pénzintézet értékét. Azt a kérdést is feltette: miért volt szükség a Postabank 150-160 milliárd forintos állami konszolidációjára, és hol van ez a pénz.

Járai szerint rendben ment a Postabank konszolidációja

Járai Zsigmond szerint a Postabank konszolidációja teljesen korrekt és tiszta volt. A jegybank-elnök a Magyar Rádió Háttér című adásában szerdán elmondta, hogy pénzügyminiszterként 2000 végén megismerkedett a Postabank konszolidációjáról készült jelentés-tervezettel.

Újra előkerült az állítólagos Postabank-jelentés

Három év után ismét előkerült egy állítólagos Kehi-jelentés, amely a Postabank konszolidációját vizsgálta. E szerint az államnak 30 milliárd forintos kára keletkezett a bank támogatásából. Emellett előkerült egy Stumpf Istvánnak, az Orbán-kormány kancelláriaminiszterének tulajdonított levél is, ami szerint a volt miniszter leállíttatta a pénzintézettel kapcsolatos Kehi-vizsgálatot, mert az a Fideszhez köthető személyek érintettségét is felvetette - állítólag. Stumpf szerint a levél hamisítvány és pert indít.

Fiskális konszolidációt sürget az IMF

A fiskális konszolidáció szükségességét és a gazadság növekedési ütemének gyorsítását szorgalmazta Ashok Mody, az IMF misszióvezetője az "Államépítés vagy állam-leépítés" című pénzügyi konferencián pénteken Budapesten.

Megoszlik a volt kormányfők véleménye Irakról

Orbán Viktor (Fidesz) és Boross Péter (MDF) volt miniszterelnökök szerint fel kell készülni a magyar csapatok Irakból történő hazahívására. Horn Gyula (MSZP) volt kormányfő szerint viszont a közelmúltban született ENSZ BT-határozat hatására elindulhat a konszolidáció a térségben, amihez a magyaroknak is hozzá kell járulniuk.

Államtitoksértésre gyanakszik az ÁSZ

A napokban az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) névtelenül egy dokumentum-csomagot küldtek. Az iratkötegen nem szerepel se cím, se dátum, se aláírás, de az ÁSZ gyanúja szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) a Postabank konszolidációjáról készült titkos jelentésének másolata juthatott hozzájuk. Ha bebizonyosodik, hogy a titkos jelentés kikerült, az ÁSZ feljelentést tesz államtitoksértés miatt.

Medgyessy újra vizsgálóbizottság elé állhat

Minden lehetséges érintettet és szereplőt meghallgatunk majd a Postabank-vizsgálóbizottságban - ígérte Eörsi Mátyás, a testület szabad demokrata elnöke. Így nem zárható ki, hogy Medgyessy Péter kormányfő is meghívót kap, aki 1996 és 1998 között pénzügyminiszter volt. A hamarosan működésbe lépő testület a Postabank 170 milliárd forintba kerülő konszolidációjának körülményeit vizsgálja majd.

Megnevezte delegáltjait az MSZP a Postabank-bizottságba

Az MSZP megnevezte a Postabank konszolidációját vizsgáló bizottságba delegált tagjait. A vizsgálóbizottságnak három MSZP-s tagja e szerint Szabó Lajos, Dávid Gyula és Suchman Tamás lesz.

ÁSZ: eredményes volt a Postabank-tisztítás

Eredményes volt a Postabank állami konszolidációja - állapította meg vizsgálatában az Állami Számvevőszék. Az ellenőrzés összegzése szerint a pénzintézet rendbetétele 174,5 milliárd forintot emésztett fel, de ezt a összeget csökkentheti a pénzintézet tulajdonában lévő Reorg-Apport Rt. egyelőre eladatlan eszközeinek értékesítése.

ORFK: Nem hibáztunk Princz-ügyben

Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint nem követtek el titoksértést, amikor megmutatták Princz Gábornak a Kehi jelentését a Postabank konszolidációjáról. A Fővárosi Főügyészség korábban azért panaszkodott, mert Princz előbb olvashatta a jelentést, mint az ellene nyomozó ügyész.

Hitelminősítői dícséret a magyar bankszektornak

Magyarországé az egyik legfejlettebb és legversenyképesebb bankszektor Közép- és Kelet-Európában, s a besorolások stabil kilátása tükrözi a szektor folytatódó konszolidációját és a külföldi tulajdonosok nyújtotta segítséget - áll a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő szerdán kiadott jelentésében.