ORIGO CÍMKÉK - kommunista rendszer

kommunista rendszer

Meddig tartott nálunk a szovjet rendszer legborzalmasabb időszaka?

A rendszerváltás után először készült önálló történelmi feldolgozás a XX. század egyik legsötétebb periódusáról, a Rákosi-korszakról. A pár hónapja megjelent könyvnek nem csak az elsőség az érdeme: alapjában módosíthatja a korszakról kialakult eddigi felfogásunkat.

legfrissebb
legrégebbi

Csolnokon leszámolnak a kommunistákkal

Archívum2014.12.03, 10:23

A helyi önkormányzat rendelete szerint Csolnokon átnevezik a Sallai, a Fürst, a Rudas, a Zalka és a Ságvári utcát.

A múlt sötét árnyai

Archívum2015.02.25, 11:30

Az Országgyűlés 2000. június 13-án meghozott határozatával február 25-ét a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánította. A 20. század két nagy totalitárius rendszere, a fasizmus és a kommunizmus az emberi történelemben addig példátlanul nagy embertömeg vesztét okozta, egyik a faji felsőbbrendűség, a másik pedig az osztályharc nevében. Amíg a nemzetiszocialista rendszer a második világháború végével kimúlt és sírba szállt, addig a kommunista diktatúra - jelentősen visszaszorulva ugyan, de - még napjainkban is szedi az áldozatait.

Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés

Archívum2015.05.02, 14:09

Május elseje a köztudatban a volt kommunista rendszerhez kötődik, pedig a munka ünnepe majd kétszáz éves múltra nyúlik vissza.

Szovjet csizmák taposták el a keletnémet felkelést

Archívum2016.06.18, 12:57

1953 júniusában hasadt fel az első komolyabb repedés a második világháború után a kelet-közép-európai országokban erőszakosan berendezkedő szovjetrendszer addig stabilnak tűnő falán. Ironikus módon a magát hangzatosan a munkások államának aposztrofáló keletnémet rezsim elleni első komolyabb rendszerellenes megmozdulás magját az „uralkodó osztály”, az ipari munkásság alkotta.

Köztársaság tér 1956 – legenda és valóság

Archívum2016.10.31, 08:00

A Magyar Dolgozók Pártja Köztársaság téri pártházának 1956. október 30-i véres lincselésbe torkolló ostroma a forradalom leverése után, a szovjet szuronyokkal hatalomra juttatott Kádár-rendszer egyik legfőbb hivatkozási alapja lett az „ellenforradalom brutalitását" illetően. Egyes összeesküvés-elmélet jellegű vélekedések szerint a pártház védőit szándékosan szolgáltatták ki a népharagnak, hogy ezzel is utólagos indokot teremtsenek a szovjet beavatkozáshoz és a megtorlásokhoz.

Amikor Edvard Benes elégedetten hátradőlhetett

Archívum2017.01.23, 09:00

1946. január 19-én hagyta el Magyarországot az első vonatszerelvény, amely német lakosokat szállított Németországba – ezzel kezdődött a hazai svábok kollektív bűnösség elvén alapuló kitelepítése. A magyarországi németek elhurcolásához a szövetséges nagyhatalmak potsdami konferenciáján hozott döntés szolgált jogalapul.

Diszkrét elvtársi pénzügyek a Kádár-korszakban

Archívum2017.02.21, 10:34

A hidegháború idején a nyugat-európai kommunista pártok, valamint a harmadik világbeli szovjetbarát felszabadító mozgalmak, illetve kormányok konspiratív csatornákon kaptak rendszeres anyagi támogatást a Szovjetuniótól. A Kreml által működtetett, eufemisztikusan csak „nemzetközi szolidaritási alapnak” nevezett titkos büdzsébe a második világháború után szovjet befolyási övezetbe került „népi demokráciák” állampártjai, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt is kötelesek voltak befizetni a Moszkva által rájuk kivetett éves sápot.

Hatvan éve lázadt fel Tibet a kommunista megszállás ellen

Archívum2019.03.10, 18:11

Hatvan éve, 1959. március 10-én felkelés tört ki Tibetben a kínai megszállás ellen, amelynek bukása után a dalai láma menekülésre kényszerült. A maoista ihletésű „szocialista demokratizálás", illetve a „nagy proletár kulturális forradalom"megsemmisítette a tibetiek hagyományos életformáját, és száműzetésbe kényszerítette legfőbb vallási vezetőjüket, a dalai lámát.

Nem merték megmondani Sztálinnak, hogy még nem végeztek - így lett ünnep április 4.

Archívum2022.05.05, 13:06

Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül. Az országot 1945 tavaszán megszálló Vörös Hadsereg állandósult jelenléte nélkül ugyanis aligha épülhetett volna ki, és főként, aligha maradhatott volna fenn tartósan a szovjet típusú pártállami rendszer Magyarországon. A kommunista ikonosztáz tömjénfüstbe burkolt legfontosabb ünnepnapján akad azonban egy pötty: 1945 április 4-én, a „felszabadulás napján", az ország északnyugati sszegletében ...