kollektív bűnösség
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szerbia
- második világháború
- kárpótlás
- Európai Unió
- Vajdasági Magyar Szövetség
- legfrissebb
- legrégebbi
Csak a háborús bűnösöket zárják ki a szerbiai kárpótlásból
Akiről bebizonyosodik, hogy háborús bűnt követett el, nem kaphatja vissza egykori vagyonát - áll a szerb kárpótlási törvény módosított változatában. A második világháború egyéb történéseit figyelmen kívül hagyják majd, amikor eldöntik, kit érint a kárpótlási törvény.
Már nem szerepel a kollektív bűnösség elve a szerb rehabilitációs törvényben
A szerb parlament abban a változatban fogadta el a rehabilitációs törvény szövegét, amely a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) és a kormány közötti megállapodásra épült. A magyar diplomácia a vajdasági magyarokat hátrányosan érintő törvény miatt vétóval fenyegette meg Szerbia uniós tagjelölti státusát, a szavazás után azonban a külügyminiszter kijelentette: a magyar támogatás "feltétlenné vált".
Amikor Edvard Benes elégedetten hátradőlhetett
1946. január 19-én hagyta el Magyarországot az első vonatszerelvény, amely német lakosokat szállított Németországba – ezzel kezdődött a hazai svábok kollektív bűnösség elvén alapuló kitelepítése. A magyarországi németek elhurcolásához a szövetséges nagyhatalmak potsdami konferenciáján hozott döntés szolgált jogalapul.
Kollektív bűnösség elvén tették lehetővé a svábok kitelepítését
Az Országgyűlés 2013-ban nyilvánította január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német nemzetiségűeket szállító első vonatszerelvény. Az Országgyűlés határozatában hangsúlyozta, hogy tisztelettel adózik mindazok emléke előtt, akiket a második világháború után a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el.