kollektív bûnösség
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szerbia
- második világháború
- kárpótlás
- Európai Unió
- Vajdasági Magyar Szövetség
Kollektív bûnösség elvén tették lehetõvé a svábok kitelepítését
Az Országgyûlés 2013-ban nyilvánította január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának és elûzetésének emléknapjává, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német nemzetiségûeket szállító elsõ vonatszerelvény. Az Országgyûlés határozatában hangsúlyozta, hogy tisztelettel adózik mindazok emléke elõtt, akiket a második világháború után a kollektív bûnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Amikor Edvard Benes elégedetten hátradõlhetett
1946. január 19-én hagyta el Magyarországot az elsõ vonatszerelvény, amely német lakosokat szállított Németországba – ezzel kezdõdött a hazai svábok kollektív bûnösség elvén alapuló kitelepítése. A magyarországi németek elhurcolásához a szövetséges nagyhatalmak potsdami konferenciáján hozott döntés szolgált jogalapul.
Már nem szerepel a kollektív bûnösség elve a szerb rehabilitációs törvényben
A szerb parlament abban a változatban fogadta el a rehabilitációs törvény szövegét, amely a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) és a kormány közötti megállapodásra épült. A magyar diplomácia a vajdasági magyarokat hátrányosan érintõ törvény miatt vétóval fenyegette meg Szerbia uniós tagjelölti státusát, a szavazás után azonban a külügyminiszter kijelentette: a magyar támogatás "feltétlenné vált".
Csak a háborús bûnösöket zárják ki a szerbiai kárpótlásból
Akirõl bebizonyosodik, hogy háborús bûnt követett el, nem kaphatja vissza egykori vagyonát - áll a szerb kárpótlási törvény módosított változatában. A második világháború egyéb történéseit figyelmen kívül hagyják majd, amikor eldöntik, kit érint a kárpótlási törvény.
Egy megállapodással háríthatja el a tagjelöltsége elleni magyar vétót Szerbia
Ha a VMSZ-nek elfogadható a kárpótlási törvényrõl született megállapodás, Magyarország belgrádi nagykövete szerint Budapestnek nincs oka vétót emelni Szerbia uniós tagjelöltségi státusa ellen. A VMSZ szerint a szeptember végén elfogadott szerb kárpótlási törvénnyel jogerõre emelték Szerbiában a kollektív bûnösség elvét.
Uniós vétóval fenyegette meg Szerbiát az országgyûlési szakbizottság is
Az országgyûlés nemzeti összetartozás bizottsága szerint súlyosan diszkriminatív a magyar közösséggel szemben a szerb kárpótlási törvény, ezért a testület állásfoglalásban utasította el azt. Felkérték a szerb kormányt és nemzetgyûlést, hogy módosítsa a törvényt az európai normákkal és az alapvetõ egyetemes jogelvekkel összhangban.
Az EU reméli, hogy Magyarország nem vétózza meg Szerbia tagjelölti státuszát
Az Európai Bizottság bõvítési biztosa bízik abban, hogy nem lesz szükség extrém lépésekre, vagyis Magyarország nem fogja megvétózni Szerbia EU-tagjelölti státuszát a szerb kárpótlási törvény miatt.
Martonyi: Komoly következményei lehetnek a szerb kárpótlási törvénynek
Martonyi János külügyminiszter szerint nemmel szavazhat Magyarország Szerbia európai uniós tagjelölti státuszáról decemberben a vajdasági magyarokat kirekesztõ restitúciós törvény miatt.
Szerbia távolodik az EU-tól a kárpótlási törvénnyel a magyar Külügy szerint
Újból életre keltette a kollektív bûnösség elvét a magyar külügyi államtitkár szerint a szerb parlament által hétfõn elfogadott kárpótlási törvény. A képviselõk döntése értelmében azok, akik 1941 és 1945 között a megszálló erõk tagjai voltak vagy azok leszármazottai, nem részesülhetnek semmilyen kárpótlásban. A törvény miatt nyílt levélben fordult a szerb államfõhöz a Vajdasági Magyarok Szövetsége.
A Külügyminisztérium bekérette a szlovák nagykövetet
A Benes-dekrétumok múlt heti megerõsítése miatt a Külügyminisztériumba kérették hétfõn a szlovák nagykövetet. A Külügy szerint a dekrétumok megerõsítése ellentétes az emberi jogokkal. A nagykövet szerint viszont a szlovák határozat elítéli a kollektív bûnösség elvét.
Sólyom szerint pofon volt a szlovák válasz
"Magyarország elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja, egyben visszautasítja a Benes-dekrétumok megerõsítésérõl szóló szlovák parlamenti határozatot" - mondta Sólyom László köztársasági elnök Keszthelyen, a Visegrádi Négyek államfõinek találkozóján. Ezt azután mondta, hogy a tervezettnél jóval hosszabb, mintegy egyórás megbeszélést folytatott Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnökkel. A szlovák parlament csütörtökön fogadta el a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét kimondó határozatot, ugyanakkor a határozatban elutasították a - magyarokat is sújtó - kollektív bûnösség elvét.
Népirtásnak minõsítette a hágai bíróság a srebrenicai mészárlást
A Hágai Nemzetközi Bíróság hétfõi döntése értelmében népirtás volt a több ezer boszniai muszlim életét kioltó srebrenicai mészárlás. A testület ugyanakkor felmentette Szerbiát a kollektív bûnösség alól. A bírák csak azért marasztalták el Belgrádot, mert bár megtehette volna, nem elõzte meg a vérontást.
Háborús bûnperek lesznek Jugoszláviában Djindjic szerint
A szerbiai miniszterelnök szerint még az idén megkezdõdnek a háborús bûnperek Jugoszláviában. Djindjic szerint a kollektív bûnösség helyett a bûncselekmények elkövetõit kell felelõsségre vonni.
Csak Milosevic felett ítélkeznek Hágában
Szó sincs kollektív bûnösségrõl, a hágai Törvényszék nemzetek felett nem ítélkezik, mondta Carla Del Ponte fõügyész a Milosevic-per elsõ napján. Slobodan Milosevic volt elnököt népírtással, emberiesség elleni bûnök és háborús bûnök elkövetésével vádolják. A per évekig is eltarthat.
- 1