kollektív bűnösség
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szerbia
- második világháború
- kárpótlás
- Európai Unió
- Vajdasági Magyar Szövetség
Kollektív bűnösség elvén tették lehetővé a svábok kitelepítését
Az Országgyűlés 2013-ban nyilvánította január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német nemzetiségűeket szállító első vonatszerelvény. Az Országgyűlés határozatában hangsúlyozta, hogy tisztelettel adózik mindazok emléke előtt, akiket a második világháború után a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Amikor Edvard Benes elégedetten hátradőlhetett
1946. január 19-én hagyta el Magyarországot az első vonatszerelvény, amely német lakosokat szállított Németországba – ezzel kezdődött a hazai svábok kollektív bűnösség elvén alapuló kitelepítése. A magyarországi németek elhurcolásához a szövetséges nagyhatalmak potsdami konferenciáján hozott döntés szolgált jogalapul.
Már nem szerepel a kollektív bűnösség elve a szerb rehabilitációs törvényben
A szerb parlament abban a változatban fogadta el a rehabilitációs törvény szövegét, amely a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) és a kormány közötti megállapodásra épült. A magyar diplomácia a vajdasági magyarokat hátrányosan érintő törvény miatt vétóval fenyegette meg Szerbia uniós tagjelölti státusát, a szavazás után azonban a külügyminiszter kijelentette: a magyar támogatás "feltétlenné vált".
Csak a háborús bűnösöket zárják ki a szerbiai kárpótlásból
Akiről bebizonyosodik, hogy háborús bűnt követett el, nem kaphatja vissza egykori vagyonát - áll a szerb kárpótlási törvény módosított változatában. A második világháború egyéb történéseit figyelmen kívül hagyják majd, amikor eldöntik, kit érint a kárpótlási törvény.
Egy megállapodással háríthatja el a tagjelöltsége elleni magyar vétót Szerbia
Ha a VMSZ-nek elfogadható a kárpótlási törvényről született megállapodás, Magyarország belgrádi nagykövete szerint Budapestnek nincs oka vétót emelni Szerbia uniós tagjelöltségi státusa ellen. A VMSZ szerint a szeptember végén elfogadott szerb kárpótlási törvénnyel jogerőre emelték Szerbiában a kollektív bűnösség elvét.
Uniós vétóval fenyegette meg Szerbiát az országgyűlési szakbizottság is
Az országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága szerint súlyosan diszkriminatív a magyar közösséggel szemben a szerb kárpótlási törvény, ezért a testület állásfoglalásban utasította el azt. Felkérték a szerb kormányt és nemzetgyűlést, hogy módosítsa a törvényt az európai normákkal és az alapvető egyetemes jogelvekkel összhangban.
Az EU reméli, hogy Magyarország nem vétózza meg Szerbia tagjelölti státuszát
Az Európai Bizottság bővítési biztosa bízik abban, hogy nem lesz szükség extrém lépésekre, vagyis Magyarország nem fogja megvétózni Szerbia EU-tagjelölti státuszát a szerb kárpótlási törvény miatt.
Martonyi: Komoly következményei lehetnek a szerb kárpótlási törvénynek
Martonyi János külügyminiszter szerint nemmel szavazhat Magyarország Szerbia európai uniós tagjelölti státuszáról decemberben a vajdasági magyarokat kirekesztő restitúciós törvény miatt.
Szerbia távolodik az EU-tól a kárpótlási törvénnyel a magyar Külügy szerint
Újból életre keltette a kollektív bűnösség elvét a magyar külügyi államtitkár szerint a szerb parlament által hétfőn elfogadott kárpótlási törvény. A képviselők döntése értelmében azok, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak vagy azok leszármazottai, nem részesülhetnek semmilyen kárpótlásban. A törvény miatt nyílt levélben fordult a szerb államfőhöz a Vajdasági Magyarok Szövetsége.
A Külügyminisztérium bekérette a szlovák nagykövetet
A Benes-dekrétumok múlt heti megerősítése miatt a Külügyminisztériumba kérették hétfőn a szlovák nagykövetet. A Külügy szerint a dekrétumok megerősítése ellentétes az emberi jogokkal. A nagykövet szerint viszont a szlovák határozat elítéli a kollektív bűnösség elvét.