Kölcsey Ferenc
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Himnusz
- Magyar Kultúra Napja
- Erkel Ferenc
- Petőfi Sándor
- Magyarország
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Országszerte ünneplik a magyar kultúra napját
Színházi előadásokkal, díjátadókkal, koncertekkel, kiállításokkal, könyvbemutatókkal, irodalmi és zenei estekkel is ünneplik ma országszerte a magyar kultúra napját.
Különleges alkalomból bocsát ki új ezüstérméket az MNB
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a „Himnusz megzenésítése” megnevezéssel különlegesen nagy méretű ezüst emlékérmét bocsát ki 2019. július 2-án, a Himnusz első nyilvános bemutatójának 175. évfordulóján a gyulai Erkel Ferenc Emlékházban. A 20 ezer forint névértékű emlékérmével és annak 3000 forint névértékű színesfém változatával a jegybank nemzeti énekünk keletkezésének állít emléket, a költeményt és a zeneművet együttesen jeleníti meg.
A magyarság legfőbb zenei szimbólumára emlékeznek a Nemzeti Múzeumban
Erkel Ferenc Himnusz-megzenésítése mellett az egykori pályázatra beérkezett más pályaművek is megszólalnak szombaton a Magyar Nemzeti Múzeumban, az Erkel Ferenc Társaság és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának ünnepi hangversenyén a Himnusz születésének 175. évfordulója alkalmából.
Ma van a magyar kultúra napja
Díjátadókkal, irodalmi estekkel, könyvbemutatókkal, koszorúzással és képzőművészeti kiállításokkal is ünneplik a magyar kultúra napját országszerte, az eseményekről a közmédia is beszámol műsoraiban.
Ezt vajon mind tudja a magyar himnuszról? Kvíz
A mű kézirata szerint 195 évvel ezelőtt született Kölcsey Himnusz-a, amely Erkel Ferenc zenéjével kiegészülve azóta már Magyarország hivatalos himnusza. És jó néhány éve a vers megszületése egy másik ünnepet is jelöl, ez pedig a magyar kultúra napja. A költő és a vershez zenét szerző művész kiléte nyilván nem kérdés, de a nemzet himnuszával kapcsolatban felmerül egy halom másik, talán érdekesebb momentum. Ezekre kérdezünk rá. Kvíz.
Megújították a Himnusz kéziratának letéti szerződését
Megújították a Himnusz kéziratának letéti szerződését, azaz továbbra is az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) marad Kölcsey Ferenc költeményének kézirata.
Kölcsey zseniális képregényszerző lett volna
Ahogy Arany és Csokonai is, ha nem vitte volna el őket a tüdőgyulladás.
Ki tudja, hol volt Petőfi kurta kocsmája?
Kevés turista téved az ország legkeletibb csücskébe. Pedig nincs itt hiány romantikusan kanyargó folyókból, csodálatos kis templomokból, pompás kastélyokból, fontos irodalmi emlékekből és főként melegszívű vendéglátásból. Petőfi nyomában jártunk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében.
Hatvanhárom műemlékkel kevesebb. Na és?
Csendben pusztulnak a műemléképületek az országban, a héten 63 ilyen ingatlan védettségét szüntették meg, többnyire „a műemléki érték megsemmisülésére tekintettel”. Ami lényegében azt jelenti, hogy nem csak a műemléki érték, hanem maga az épület semmisült meg. Köztük a mezőcsáti Dobozy-kastély, amit 1889-ben olyan igényességgel építettek meg, hogy évszázadokig állnia kellett volna. Felvetődik a kérdés: „És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?”
Álompasi lett Petőfi Sándorból
Legnagyobb magyar költőnk és kortársai regisztráltak Facebookra.