Trópusi növények a városban - ilyen lesz London, ha tovább melegszik a Föld

A Google utcaképein láthatjuk, hogyan önti el a tenger a városokat 300 év múlva

"Bár az életünk számos területe széttöredezett 2020-ban, a klímaváltozás zavartalanul folyik tovább"

A koronavírus-járványra adott globális válasz nem elég a klímaváltozás lassításához - derült ki a Meteorológiai Világszervezet által összeállított United in Science 2020 című jelentésből. A tanulmány szerint a globális járványügyi korlátozások jelentős és azonnali hatással voltak az üvegházhatású gázok kibocsátására: áprilisban a napi globális szén-dioxid-kibocsátás 17 százalékkal esett vissza az előző év becsült napi átlagához képest - olvasható a BBC hírportálján.

Évezredek óta nem volt ilyen kevés jég a Bering-tengeren

Évezredek óta a legalacsonyabb volt a Bering-tenger felszínén lebegő jégmező kiterjedése a 2018-as és a 2019-es teleken - derült ki egy új tanulmányból.

Világszerte gyors ütemben növekednek a gleccsertavak

Világszerte gyors ütemben növekedtek a gleccsertavak az elmúlt néhány évtizedben - állapították meg brit kutatók, akik műholdfelvételekre alapozták eredményeiket.

Az olvadó jégsapkák miatt végveszélybe kerülhetnek a jegesmedvék

A fenséges jegesmedvéknek összefüggő, nagy jégtáblákra van szükségük utódaik felneveléséhez és a táplálkozáshoz. Az északi-sarki jégtáblák kiterjedése azonban egyre csökken.

Horrorisztikus, mit tett a savasodó óceán ezzel a cápával

Hiányzott a bőre és fogai sem voltak annak a foltos cápának, amit a közelmúltban fogtak ki az óceánból. Nagy valószínűséggel a világtenger savasodása tette torzzá az állatot.

A kullancsok a klímaváltozás nagy nyertesei

A klímaváltozás és az emberi tevékenység miatt a kullancsok az északabbra fekvő és a magasabban lévő területeket is meghódítják, emellett aktivitási időszakuk is meghosszabbodik - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Központjának közleménye.

Felerősíti a talajeróziót a klímaváltozás

Felerősíti a talajeróziót a klímaváltozás, bizonyos régiókban ugyanis a megnövekvő csapadékmennyiség erőteljesebben mossa el a talajt.

Villámok okoztak újabb erdőtüzeket Kaliforniában

Egy hét alatt négyszázezer hektárt pusztítottak el Kaliforniában a bozóttüzek.

A vártnál hamarabb elérte az Északi-sarkot a vékony jég miatt a Polarstern kutatóhajó

A vártnál hamarabb elérte a Föld legészakibb pontját a vékony és gyorsan olvadó jég miatt a Polarstern német kutatóhajó, amely minden idők legjelentősebb expedíciója keretében kutatja az Északi-sarkvidék klímáját.

Nyolcvan éven belül tíz centivel nőhet a tengerek vízszintje a grönlandi olvadás miatt

Olyan tempóban olvad a Grönlandot borító jégpáncél, hogy ez az évszázad végére globálisan 10-12,5 centiméterrel növelheti meg a tengerszint magasságát - ezt állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Barlangban találtak rá a Föld egyik legdrámaibb lehűlésének okára

A geológiai bizonyíték egy texasi barlang üledékéből került elő. A globális hőmérséklet 3°C-os zuhanása az utolsó jégkorszakot lezáró hosszú melegedést szakította félbe.

Nem lehet megmenteni a grönlandi jégmezőt

Ha a felmelegedés megállna, a grönlandi jégmező már akkor is mindenképp tovább olvadna egy új amerikai kutatás szerint.

Klímavédelmi zónákat hoztak létre Bécsben

A harmadik legmelegebb év volt a tavalyi

A tavalyi volt a három legmelegebb év egyike az időjárási feljegyzések szerint, amely gleccserek olvadásával, tengerszint-emelkedéssel, rengeteg bozóttűzzel, hőhullámokkal és szárazságokkal járt. Az Amerikai Meteorológiai Társaság Közlönyében (BAMS) szerdán jelent meg az erről szóló tanulmány.

Darabokra tört Kanada utolsó, még teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege

Így nézne ki Szeged sivatagi városként

Öt hazai település mutat példát, hogyan vegyük fel a harcot a klímaváltozással

A klímaváltozás és a migráció összefüggései a Száhel-övezetben

Afrikában a klímaváltozás következményei egyre markánsabb jelekkel figyelmeztetik a kontinens lakóit arra, hogy a megfelelő adaptációs technikák hiányában radikális gazdasági és társadalmi átalakulás várható. A földrész legtörékenyebb válságzónájában, a Száhel-övezetben pedig még intenzívebben mutatkoznak ezek az akut tünetek, s a feltételek rosszabbra fordulása esetén korábban még nem tapasztalt migrációs dinamikák bontakozhatnak ki - írja a Migrációkutató Intézet elemzése.

Hatalmas robajjal tört darabokra az északi-sarkvidéki jégtábla

Hatalmas robajjal darabokra tört csütörtökön az az észak-sarkvidéki jégtábla, amelyen ősszel felépítették a kutatótábort és a mérőállomásokat minden idők legjelentősebb északi-sarkkutató expedíciójához.

Négy évtized hőmérsékleti változásait vizsgálták az atmoszférában

Négy évtized hőmérsékleti változásait vizsgálta az tropo- és sztratoszférában és figyelte meg az általuk okozott időjárást, hőhullámokat és szélsőséges csapadékot egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeiről a Journal of Climate című tudományos lapban számolt be.

3 hónapos erdőmonitorozási program indul Nagy-Britanniában

Jó állapotban megmaradt mamutcsontvázat találtak egy szibériai tóban

Jó állapotban fennmaradt gyapjas mamut csontvázat találtak egy szibériai tóban. A csontvázhoz helyenként még az ínszalagok is hozzátapadnak - számoltak be róla az orosz paleontológusok.

Az Északi-sark rendkívül gyorsan melegszik

Az Északi-sark rendkívüli felmelegedésére figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet, amely szerint az elmúlt hónapban a szibériai átlaghőmérsékletek 10 Celsius-fokkal haladták meg az átlagot, a rendkívüli hőhullám pedig hozzájárult az Északi-sarkkörön túl tomboló tüzekhez és az orosz partvidék jegének gyors ütemű olvadásához.

Még mindig küzdenek az életükért a koalák Ausztráliában

Több mint hat hónappal az Ausztráliában országszerte pusztító bozóttüzek után a természet még mindig nagyon nehezen tér magához. A korábbi, óvatos becslések mintegy egymilliárd elhullott állatról számoltak be, ám ha az egész élővilágot, köztük a baktériumokat, mikroorganizmusokat, növényeket, gombákat, rovarokat, puhatestűeket, madarakat nézzük, akkor jól látható: egész ökoszisztémák válhattak semmivé. A veszteség valójában tehát nem is számszerűsíthető és a világjárvány is lelassította a helyreállítási erőfeszítéseket.

Megrendítő: nem érintetlen földrész többé az Antarktika

Az Antarktika távoli és érintetlen vadonja a bolygónk földterületének utolsó sértetlen területe. Ám az elmúlt két évszázadot lefedő új kutatások azt mutatják, hogy a jeges földrésznek ma már nagyon kevés olyan része akad, amely az emberi aktivitástól érintetlen maradt.

Egyre melegebb a permafroszt a svájci Alpokban

Egyre melegebbek a svájci Alpok állandóan fagyott felszíni rétegei (permafroszt), a jelenség oka az elmúlt évek magas nyári hőmérséklete lehet tudósok szerint.

Találtak egy korallfajt, amely jól érzi magát a felmelegedő vízben

A tengerbiológusok szerint az Arab- és a Sínai-félsziget között fekvő Akabai-öbölben élő korallok rezisztensek a vízhőmérséklet emelkedésével szemben. A legfrissebb kutatási eredmények felcsillantják a reményt, hogy miközben az éghajlatváltozás miatt az egyenlítői zátonyokon élő virágállatok száma közel 85 százalékkal csökkent az elmúlt 40 évben, a megmaradt telepek talán mégis fenn tudnak maradni a klímaváltozás viszontagságai között.

A hőmérséklet emelkedésének ellenálló korallokat fedeztek fel a Vörös-tengerben

A klímaváltozással együtt járó hőmérséklet-emelkedésnek ellenálló korallzátonyokat fedeztek fel a kutatók a Vörös-tenger északi csücskénél lévő Akabai-öbölben.

Aggasztó hír: aktív metánszivárgást észleltek az Antarktiszon

Először fedeztek fel aktív metánszivárgást az Antarktiszon. A tudósok szerint az üvegházhatású gáz szinte bizonyosan a légkörbe szökik a tengerfenékről.

Eltűnhetnek a jegesmedvék a század végére

Éhen halhatnak a klímaváltozás miatt a jegesmedvék - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a csúcsragadozók sorsa akár már a század végére megpecsételődhet.

Vitorlás alakú, úszó lakóházak épülhetnek a tengerekre

Szélsőséges hőséget és esőt jeleznek az elmúlt harminc év adatai

A világ több pontján elhelyezkedő, összesen 36 ezer meteorológiai állomás adatain alapuló, globális jelentés megerősítette: ahogy a bolygó tovább melegszik, a szélsőséges időjárási események, például a hőhullámok és a heves esőzések gyakoribbak, intenzívebbek és hosszabb időtartamúak lesznek.

Viharos katasztrófák, emberi sorsok

Manapság az anyatermészet többször figyelmeztet minket arra, hogy vigyázzunk Földünkre. Számos olyan időjárási jelenségnek teszi ki emberiségünket, amelyek úgy seprik el az általunk alkotott tárgyakat, mint egy kártyavárat. Azonban ezek a katasztrófahelyzetek gyakorta hozzák ki belőlünk a segítő szándékot: hókotró tisztítja az utat az újszülöttmentő előtt, életünket kockáztatva segítünk munkatársainkon, önkéntesként mentjük a bajba jutottakat.

A halak 60 százaléka kipusztulhat a felmelegedés miatt

A halak számára jóval nagyobb veszélyt jelent a klímaváltozás az eddig véltnél: a világ halfajai 60 százalékának szaporodását fenyegetheti a növekvő vízhőmérséklet, ha a melegedés zavartalanul folytatódik.

Ezer méter felett is gyakori lesz a harmincfokos hőség

Az Alpok magasabban fekvő területeit is érinti a klímaváltozás. A nyár folyamán a hegyekben is egyre melegebb lesz: még ezer méteres magasság felett is gyakoriak lesznek a 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletek - derült ki a Német Meteorológiai Szolgálat (DWD), az MeteoSchweiz svájci meteorológiai és klimatológiai hatóság és az osztrák meteorológiai és geodinamikai központi intézet (ZAMG) csütörtökön bemutatott értékeléséből.

El tudná képzelni a mindennapjait 40 Celsius-fokos hőmérsékletben?

A nyarak hamarosan még a most tapasztaltaknál is forróbbak lehetnek, a hőmérő higanyszála jó eséllyel kúszhat rendszeresen 40 Celsius-fok környékére. A jelenlegi mértékű szén-dioxid-kibocsátás mellett mindez 2100-ra már általánossá válhat Nagy-Britanniában – derült ki a brit meteorológiai szolgálat új tanulmányából. Az időjárás azonban nem ismeri az országhatárokat, így a jelenség hatását nem csak és kizárólag a szigetországban élők tapasztalhatják.

Drámai folyamat zajlik az Alpokban

Drámaian zsugorodnak az Alpok gleccserei a globális felmelegedés miatt - állapította meg egy új német kutatás.

Egy alternatív zöld jövőben a repülőből virágok nőnek

Többször visszatért a halálból ez a furcsa, lógó orrú antilop

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetett fajok között tartja számon a tatárantilopot vagy más néven szajgát, amely leginkább Közép-Ázsia hatalmas síkságain él. A fajt több tényező is a kipusztulás szélére sodorta: a tömeges vadászata, az élőhelyük zsugorodása a változó klíma miatt, illetve mert a tülke a hagyományos kínai gyógyászat alapanyaga, ami „aranyat ér" a feketepiacon. Jó hír azonban, hogy az állat populációi az utóbbi időszakban lassú növekedésnek indultak.

Drasztikusan csökkenni fog a téli olimpiai helyszínek száma

Több baktériumfertőzést hozhat a felmelegedés

A globális felmelegedéssel több olyan fertőzéses megbetegedés várható, melyet a vibrió elnevezésű, pálca alakú baktériumok okoznak - állapította meg egy német kutatócsoport.

Az aszálykárok megelőzése kulcskérdés

A Duna-menti régiót gyakran sújtja vízhiány és aszály, ez a probléma azonban Magyarországon csak az elmúlt néhány évben kapott kellő figyelmet. A klímaváltozás hatására viszont egyre gyakrabban számíthatunk szélsőséges időjárási eseményekre és a csapadék átlagostól eltérő eloszlására, így hazánk egyre inkább ki lesz téve az aszály veszélyének is. Az Aszálykockázat a Duna régióban (DriDanube) projekt szakértői által megfogalmazott észrevételeket és javaslatokat az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja kapcsán tesszük közzé.

Vajon megtett-e mindent Karácsony Gergely, hogy ne terítse le Budapestet a vihar?

Napok óta másról se szóltak az időjárás-jelentések, minthogy az ország több része mellett Budapestet is nagy erejű vihar éri majd el, ehhez képest az időjárásnak sikerült Karácsony Gergelyt és az általa vezetett fővárosi önkormányzatot meglepnie: a város gyakorlatilag elesett, árvizek, kidőlt fák, leszakadt vezetékek, vízkárok voltak sokfelé. A baloldali főpolgármester a klímaváltozásra mutogatott, miközben arról hónapok óta nem hallottunk semmit, hogyan is próbál felkészülni a városvezetés egy ilyen nehéz helyzetre. Például normális útfelújításokkal. Nem tudjuk, hogy a csatornarendszer megfelelően volt-e tisztítva, és arról sem halllottunk ...

A korábban véltnél nagyobb területen irtották ki az esőerdőt

A korábban véltnél nagyobb, több mint tízezer négyzetkilométeres területen irtották ki az esőerdőt Brazíliában 2018 augusztusa és 2019 júliusa között a dél-amerikai ország űrkutatási hivatalának (INPE) felülvizsgált adatai szerint.

Magyarország nagy lépést tett a klímaváltozás elleni harcban

Nemzetközi szempontból is jelentős klímavédelmi törvényt fogadott el az Országgyűlés, amely rögzíti, hogy Magyarországnak 2050-re el kell érnie a klímasemlegességet. Az új törvény fontos kiindulópontot jelenthet abban, hogy a Kormány tovább növelje éghajlatvédelmi aktivitását, megőrizze országunk kiemelkedő kibocsátáscsökkentési teljesítményét és felkészítse hazánkat az éghajlatváltozás jövőbeli hatásaihoz való megfelelő alkalmazkodásra.

Hamarosan megismerheti hazánk legismertebb geológusának véleményét a klímaváltozásról

Húszmilliárd fát ültet Etiópia a következő négy évben

Négy éven belül húszmilliárd fa ültetését tervezi az etióp kormány az ország erdőterületeinek növelése érdekében.

A légkör szén-dioxid koncentrációja újabb rekordszintre nőtt májusban

A légkör szén-dioxid koncentrációja májusban elérte a 417,2 ppm-et, ami 2,4 ppm-mel volt magasabb, mint a 2019-ben mért legnagyobb - 414,8 ppm - érték derült ki az amerikai Mauna Loa obszervatórium méréseiből.