Trópusi növények a városban - ilyen lesz London, ha tovább melegszik a Föld

A Google utcaképein láthatjuk, hogyan önti el a tenger a városokat 300 év múlva

"Bár az életünk számos területe széttöredezett 2020-ban, a klímaváltozás zavartalanul folyik tovább"

A koronavírus-járványra adott globális válasz nem elég a klímaváltozás lassításához - derült ki a Meteorológiai Világszervezet által összeállított United in Science 2020 című jelentésből. A tanulmány szerint a globális járványügyi korlátozások jelentős és azonnali hatással voltak az üvegházhatású gázok kibocsátására: áprilisban a napi globális szén-dioxid-kibocsátás 17 százalékkal esett vissza az előző év becsült napi átlagához képest - olvasható a BBC hírportálján.

Évezredek óta nem volt ilyen kevés jég a Bering-tengeren

Évezredek óta a legalacsonyabb volt a Bering-tenger felszínén lebegő jégmező kiterjedése a 2018-as és a 2019-es teleken - derült ki egy új tanulmányból.

Világszerte gyors ütemben növekednek a gleccsertavak

Világszerte gyors ütemben növekedtek a gleccsertavak az elmúlt néhány évtizedben - állapították meg brit kutatók, akik műholdfelvételekre alapozták eredményeiket.

Az olvadó jégsapkák miatt végveszélybe kerülhetnek a jegesmedvék

A fenséges jegesmedvéknek összefüggő, nagy jégtáblákra van szükségük utódaik felneveléséhez és a táplálkozáshoz. Az északi-sarki jégtáblák kiterjedése azonban egyre csökken.

Horrorisztikus, mit tett a savasodó óceán ezzel a cápával

Hiányzott a bőre és fogai sem voltak annak a foltos cápának, amit a közelmúltban fogtak ki az óceánból. Nagy valószínűséggel a világtenger savasodása tette torzzá az állatot.

A kullancsok a klímaváltozás nagy nyertesei

A klímaváltozás és az emberi tevékenység miatt a kullancsok az északabbra fekvő és a magasabban lévő területeket is meghódítják, emellett aktivitási időszakuk is meghosszabbodik - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Központjának közleménye.

Felerősíti a talajeróziót a klímaváltozás

Felerősíti a talajeróziót a klímaváltozás, bizonyos régiókban ugyanis a megnövekvő csapadékmennyiség erőteljesebben mossa el a talajt.

Villámok okoztak újabb erdőtüzeket Kaliforniában

Egy hét alatt négyszázezer hektárt pusztítottak el Kaliforniában a bozóttüzek.

A vártnál hamarabb elérte az Északi-sarkot a vékony jég miatt a Polarstern kutatóhajó

A vártnál hamarabb elérte a Föld legészakibb pontját a vékony és gyorsan olvadó jég miatt a Polarstern német kutatóhajó, amely minden idők legjelentősebb expedíciója keretében kutatja az Északi-sarkvidék klímáját.

Nyolcvan éven belül tíz centivel nőhet a tengerek vízszintje a grönlandi olvadás miatt

Olyan tempóban olvad a Grönlandot borító jégpáncél, hogy ez az évszázad végére globálisan 10-12,5 centiméterrel növelheti meg a tengerszint magasságát - ezt állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Barlangban találtak rá a Föld egyik legdrámaibb lehűlésének okára

A geológiai bizonyíték egy texasi barlang üledékéből került elő. A globális hőmérséklet 3°C-os zuhanása az utolsó jégkorszakot lezáró hosszú melegedést szakította félbe.

Nem lehet megmenteni a grönlandi jégmezőt

Ha a felmelegedés megállna, a grönlandi jégmező már akkor is mindenképp tovább olvadna egy új amerikai kutatás szerint.

Klímavédelmi zónákat hoztak létre Bécsben

A harmadik legmelegebb év volt a tavalyi

A tavalyi volt a három legmelegebb év egyike az időjárási feljegyzések szerint, amely gleccserek olvadásával, tengerszint-emelkedéssel, rengeteg bozóttűzzel, hőhullámokkal és szárazságokkal járt. Az Amerikai Meteorológiai Társaság Közlönyében (BAMS) szerdán jelent meg az erről szóló tanulmány.

Darabokra tört Kanada utolsó, még teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege

Így nézne ki Szeged sivatagi városként

Öt hazai település mutat példát, hogyan vegyük fel a harcot a klímaváltozással

A klímaváltozás és a migráció összefüggései a Száhel-övezetben

Afrikában a klímaváltozás következményei egyre markánsabb jelekkel figyelmeztetik a kontinens lakóit arra, hogy a megfelelő adaptációs technikák hiányában radikális gazdasági és társadalmi átalakulás várható. A földrész legtörékenyebb válságzónájában, a Száhel-övezetben pedig még intenzívebben mutatkoznak ezek az akut tünetek, s a feltételek rosszabbra fordulása esetén korábban még nem tapasztalt migrációs dinamikák bontakozhatnak ki - írja a Migrációkutató Intézet elemzése.

Hatalmas robajjal tört darabokra az északi-sarkvidéki jégtábla

Hatalmas robajjal darabokra tört csütörtökön az az észak-sarkvidéki jégtábla, amelyen ősszel felépítették a kutatótábort és a mérőállomásokat minden idők legjelentősebb északi-sarkkutató expedíciójához.

Négy évtized hőmérsékleti változásait vizsgálták az atmoszférában

Négy évtized hőmérsékleti változásait vizsgálta az tropo- és sztratoszférában és figyelte meg az általuk okozott időjárást, hőhullámokat és szélsőséges csapadékot egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeiről a Journal of Climate című tudományos lapban számolt be.

3 hónapos erdőmonitorozási program indul Nagy-Britanniában

Jó állapotban megmaradt mamutcsontvázat találtak egy szibériai tóban

Jó állapotban fennmaradt gyapjas mamut csontvázat találtak egy szibériai tóban. A csontvázhoz helyenként még az ínszalagok is hozzátapadnak - számoltak be róla az orosz paleontológusok.

Az Északi-sark rendkívül gyorsan melegszik

Az Északi-sark rendkívüli felmelegedésére figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet, amely szerint az elmúlt hónapban a szibériai átlaghőmérsékletek 10 Celsius-fokkal haladták meg az átlagot, a rendkívüli hőhullám pedig hozzájárult az Északi-sarkkörön túl tomboló tüzekhez és az orosz partvidék jegének gyors ütemű olvadásához.

Még mindig küzdenek az életükért a koalák Ausztráliában

Több mint hat hónappal az Ausztráliában országszerte pusztító bozóttüzek után a természet még mindig nagyon nehezen tér magához. A korábbi, óvatos becslések mintegy egymilliárd elhullott állatról számoltak be, ám ha az egész élővilágot, köztük a baktériumokat, mikroorganizmusokat, növényeket, gombákat, rovarokat, puhatestűeket, madarakat nézzük, akkor jól látható: egész ökoszisztémák válhattak semmivé. A veszteség valójában tehát nem is számszerűsíthető és a világjárvány is lelassította a helyreállítási erőfeszítéseket.

Megrendítő: nem érintetlen földrész többé az Antarktika

Az Antarktika távoli és érintetlen vadonja a bolygónk földterületének utolsó sértetlen területe. Ám az elmúlt két évszázadot lefedő új kutatások azt mutatják, hogy a jeges földrésznek ma már nagyon kevés olyan része akad, amely az emberi aktivitástól érintetlen maradt.

Egyre melegebb a permafroszt a svájci Alpokban

Egyre melegebbek a svájci Alpok állandóan fagyott felszíni rétegei (permafroszt), a jelenség oka az elmúlt évek magas nyári hőmérséklete lehet tudósok szerint.

Találtak egy korallfajt, amely jól érzi magát a felmelegedő vízben

A tengerbiológusok szerint az Arab- és a Sínai-félsziget között fekvő Akabai-öbölben élő korallok rezisztensek a vízhőmérséklet emelkedésével szemben. A legfrissebb kutatási eredmények felcsillantják a reményt, hogy miközben az éghajlatváltozás miatt az egyenlítői zátonyokon élő virágállatok száma közel 85 százalékkal csökkent az elmúlt 40 évben, a megmaradt telepek talán mégis fenn tudnak maradni a klímaváltozás viszontagságai között.

A hőmérséklet emelkedésének ellenálló korallokat fedeztek fel a Vörös-tengerben

A klímaváltozással együtt járó hőmérséklet-emelkedésnek ellenálló korallzátonyokat fedeztek fel a kutatók a Vörös-tenger északi csücskénél lévő Akabai-öbölben.

Aggasztó hír: aktív metánszivárgást észleltek az Antarktiszon

Először fedeztek fel aktív metánszivárgást az Antarktiszon. A tudósok szerint az üvegházhatású gáz szinte bizonyosan a légkörbe szökik a tengerfenékről.

Eltűnhetnek a jegesmedvék a század végére

Éhen halhatnak a klímaváltozás miatt a jegesmedvék - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a csúcsragadozók sorsa akár már a század végére megpecsételődhet.

Vitorlás alakú, úszó lakóházak épülhetnek a tengerekre

Szélsőséges hőséget és esőt jeleznek az elmúlt harminc év adatai

A világ több pontján elhelyezkedő, összesen 36 ezer meteorológiai állomás adatain alapuló, globális jelentés megerősítette: ahogy a bolygó tovább melegszik, a szélsőséges időjárási események, például a hőhullámok és a heves esőzések gyakoribbak, intenzívebbek és hosszabb időtartamúak lesznek.

Viharos katasztrófák, emberi sorsok

Manapság az anyatermészet többször figyelmeztet minket arra, hogy vigyázzunk Földünkre. Számos olyan időjárási jelenségnek teszi ki emberiségünket, amelyek úgy seprik el az általunk alkotott tárgyakat, mint egy kártyavárat. Azonban ezek a katasztrófahelyzetek gyakorta hozzák ki belőlünk a segítő szándékot: hókotró tisztítja az utat az újszülöttmentő előtt, életünket kockáztatva segítünk munkatársainkon, önkéntesként mentjük a bajba jutottakat.

A halak 60 százaléka kipusztulhat a felmelegedés miatt

A halak számára jóval nagyobb veszélyt jelent a klímaváltozás az eddig véltnél: a világ halfajai 60 százalékának szaporodását fenyegetheti a növekvő vízhőmérséklet, ha a melegedés zavartalanul folytatódik.

Ezer méter felett is gyakori lesz a harmincfokos hőség

Az Alpok magasabban fekvő területeit is érinti a klímaváltozás. A nyár folyamán a hegyekben is egyre melegebb lesz: még ezer méteres magasság felett is gyakoriak lesznek a 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletek - derült ki a Német Meteorológiai Szolgálat (DWD), az MeteoSchweiz svájci meteorológiai és klimatológiai hatóság és az osztrák meteorológiai és geodinamikai központi intézet (ZAMG) csütörtökön bemutatott értékeléséből.

El tudná képzelni a mindennapjait 40 Celsius-fokos hőmérsékletben?

A nyarak hamarosan még a most tapasztaltaknál is forróbbak lehetnek, a hőmérő higanyszála jó eséllyel kúszhat rendszeresen 40 Celsius-fok környékére. A jelenlegi mértékű szén-dioxid-kibocsátás mellett mindez 2100-ra már általánossá válhat Nagy-Britanniában – derült ki a brit meteorológiai szolgálat új tanulmányából. Az időjárás azonban nem ismeri az országhatárokat, így a jelenség hatását nem csak és kizárólag a szigetországban élők tapasztalhatják.

Drámai folyamat zajlik az Alpokban

Drámaian zsugorodnak az Alpok gleccserei a globális felmelegedés miatt - állapította meg egy új német kutatás.

Egy alternatív zöld jövőben a repülőből virágok nőnek

Többször visszatért a halálból ez a furcsa, lógó orrú antilop

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetett fajok között tartja számon a tatárantilopot vagy más néven szajgát, amely leginkább Közép-Ázsia hatalmas síkságain él. A fajt több tényező is a kipusztulás szélére sodorta: a tömeges vadászata, az élőhelyük zsugorodása a változó klíma miatt, illetve mert a tülke a hagyományos kínai gyógyászat alapanyaga, ami „aranyat ér" a feketepiacon. Jó hír azonban, hogy az állat populációi az utóbbi időszakban lassú növekedésnek indultak.

Drasztikusan csökkenni fog a téli olimpiai helyszínek száma

Több baktériumfertőzést hozhat a felmelegedés

A globális felmelegedéssel több olyan fertőzéses megbetegedés várható, melyet a vibrió elnevezésű, pálca alakú baktériumok okoznak - állapította meg egy német kutatócsoport.

Az aszálykárok megelőzése kulcskérdés

A Duna-menti régiót gyakran sújtja vízhiány és aszály, ez a probléma azonban Magyarországon csak az elmúlt néhány évben kapott kellő figyelmet. A klímaváltozás hatására viszont egyre gyakrabban számíthatunk szélsőséges időjárási eseményekre és a csapadék átlagostól eltérő eloszlására, így hazánk egyre inkább ki lesz téve az aszály veszélyének is. Az Aszálykockázat a Duna régióban (DriDanube) projekt szakértői által megfogalmazott észrevételeket és javaslatokat az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja kapcsán tesszük közzé.

Vajon megtett-e mindent Karácsony Gergely, hogy ne terítse le Budapestet a vihar?

Napok óta másról se szóltak az időjárás-jelentések, minthogy az ország több része mellett Budapestet is nagy erejű vihar éri majd el, ehhez képest az időjárásnak sikerült Karácsony Gergelyt és az általa vezetett fővárosi önkormányzatot meglepnie: a város gyakorlatilag elesett, árvizek, kidőlt fák, leszakadt vezetékek, vízkárok voltak sokfelé. A baloldali főpolgármester a klímaváltozásra mutogatott, miközben arról hónapok óta nem hallottunk semmit, hogyan is próbál felkészülni a városvezetés egy ilyen nehéz helyzetre. Például normális útfelújításokkal. Nem tudjuk, hogy a csatornarendszer megfelelően volt-e tisztítva, és arról sem halllottunk ...

A korábban véltnél nagyobb területen irtották ki az esőerdőt

A korábban véltnél nagyobb, több mint tízezer négyzetkilométeres területen irtották ki az esőerdőt Brazíliában 2018 augusztusa és 2019 júliusa között a dél-amerikai ország űrkutatási hivatalának (INPE) felülvizsgált adatai szerint.

Magyarország nagy lépést tett a klímaváltozás elleni harcban

Nemzetközi szempontból is jelentős klímavédelmi törvényt fogadott el az Országgyűlés, amely rögzíti, hogy Magyarországnak 2050-re el kell érnie a klímasemlegességet. Az új törvény fontos kiindulópontot jelenthet abban, hogy a Kormány tovább növelje éghajlatvédelmi aktivitását, megőrizze országunk kiemelkedő kibocsátáscsökkentési teljesítményét és felkészítse hazánkat az éghajlatváltozás jövőbeli hatásaihoz való megfelelő alkalmazkodásra.

Hamarosan megismerheti hazánk legismertebb geológusának véleményét a klímaváltozásról

Húszmilliárd fát ültet Etiópia a következő négy évben

Négy éven belül húszmilliárd fa ültetését tervezi az etióp kormány az ország erdőterületeinek növelése érdekében.

A légkör szén-dioxid koncentrációja újabb rekordszintre nőtt májusban

A légkör szén-dioxid koncentrációja májusban elérte a 417,2 ppm-et, ami 2,4 ppm-mel volt magasabb, mint a 2019-ben mért legnagyobb - 414,8 ppm - érték derült ki az amerikai Mauna Loa obszervatórium méréseiből.

A leghalálosabb szögben csapódott be a dinoszaurusz-gyilkos aszteroida

Veszélyes becsapódási szöge miatt okozott katasztrofális kihalást a Földön a mai Mexikói-öböl térségében 66 millió éve becsapódott, az állat- és növényfajok 75 százalékának pusztulását okozó aszteroida - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Zöld trutyi lepi el az Antarktisz partját

Brit kutatók elsőként térképezték fel az Antarktisz északnyugati partvidékén zajló algavirágzást: a szakemberek műholdas megfigyelések révén azonosítottak csaknem 1700 olyan területet, ahol a mikroszkopikus algák zöldre festették a tájat.

Geszti Péter szeretné, ha jobban vigyáznánk a világra

Elgondolkodtató posztott tett közzé nemrég Geszti Péter. Szó van benne koronavírusról, Földről, klímaváltozásról.

A Klímapolitikai Intézet korunk legaktuálisabb kihívásaira keresi a választ

A klímaváltozás problémája a következő években várhatóan állandóan napirenden lesz, hiszen az egész világra kiterjedő folyamatok hatásait hazánk lakosai is közvetlenül fogják érzékelni. A hatások mérséklése, valamint az alkalmazkodás azonnali intézkedéseket kíván, ezért a Mathias Corvinus Collegium és a Századvég Alapítvány együttműködésével Klímapolitikai Intézet jött létre, amelynek legfőbb célja, hogy a döntéshozóknak fogódzót nyújtson, valamint, hogy a klímaváltozással kapcsolatos hiteles információkat eljuttassa a társadalomhoz. Az intézet szakmai igazgatója, Kerekes György a témával kapcsolatosan nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

A klímaváltozás befolyásolja, hol csap le trópusi ciklon és hurrikán.

A vulkáni tevékenység és az aeroszolszennyezés is növelheti a hurrikánok kialakulásának gyakoriságát az Atlanti-óceán térségében egy új kutatás szerint, amely a klímaváltozás és a hurrikánképződés közötti összetett kapcsolatot igyekezett feltárni.

Nem csak képzeli, a pollenszezon tényleg évről-évre rosszabb

A pollenallergiások száma világszerte folyamatosan emelkedik, és nem csak öröklött hajlam kérdése, hogy valakinél jelentkezik-e a betegség. A klímaváltozás több módon is hozzájárul, hogy egyre több a szénanáthás, egyre tovább tart a szezon és erősebbek az allergiás tünetek. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy mire kell figyelni ezzel kapcsolatban az allergiás betegeknek.

Több ezer halált előzött meg a légszennyezés csökkenése Kínában

A koronavírus-járvány feltartóztatására Kínában elrendelt karantén nem csupán a Covid-19 betegség terjedését gátolta, hanem a jelentősen javította a levegő minőségét, elejét véve ezáltal több ezer elhalálozásnak a világ egyik leginkább légszennyezett országában - mutatták ki az amerikai Yale Egyetem kutatói.

Nevetőgázzal szennyezik környezetüket a királypingvinek

Nagy mennyiségű károsanyaggal szennyezik környezetüket az antarktiszi királypingvinek, amelyeknek ürülékéből dinitrogén-oxid, más néven kéj- vagy nevetőgáz keletkezik a talajjal érintkezve - derül ki egy héten publikált dán tanulmányból.

Négy évtizede először csökkent a szén-dioxid-kibocsátás Indiában

Négy évtizede óta először csökkent a szén-dioxid-kibocsátás Indiában, ami részben a járvány miatt elrendelt korlátozásoknak köszönhető - derült ki egy friss tanulmányból.

Erdőtelepítés és -fenntartás a klímavédelem jegyében a Pilisi Parkerdőnél

A Pilisi Parkerdő Zrt. valamennyi erdészeténél folyik erdőfelújítás és erdőtelepítés a most záruló ültetési időszakban. A főváros környékén a szakemberek az erdők többségét természetes módon újítják meg, de csemeteültetés, mesterséges ültetés is történik. Az állami erdőgazdaság, amely az erdősítések során a klímaváltozásnak jobban ellenálló erdők létesítésére törekszik, az Országfásítási Programhoz 10 hektár erdő telepítésével járul hozzá.

Hatalmas esőzés válthatta ki a Kilauea vulkán 2018-as kitörését

Hatalmas és tartós esőzés válthatta ki a Hawaiin lévő Kilauea vulkán 2018-as kitörését a Miami Egyetem (UM) Rosenstiel Tenger- és Légkörkutató Intézetének kutatása szerint.

Nyolc méterrel növelte a tengervízszintet az eurázsiai jéglemez olvadása

Nyolc méterrel emelte meg a tengerek vízszintjét az eurázsiai jéglemez mintegy 14 ezer évvel ezelőtti leszakadása egy új kutatás szerint, amely a jégsapka mai gyors olvadásának veszélyeire hívja fel a figyelmet.

Már 2050 előtt jégmentes lehet nyáron a Jeges-tenger

Nagy valószínűséggel már 2050 előtt jégmentes lehet néha nyáron a Jeges-tenger - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 40 különböző klímamodell elemzése alapján.

Megaszárazság sújtja az Egyesült Államok nyugati részét

Megaszárazság, vagyis évtizedeken át tartó aszály sújtja az Egyesült Államok nyugati részét - állítják a szakemberek, akik szerint bár a 2000 óta tartó jelenség természetes, a klímaváltozás azonban jelentősen súlyosbítja a helyzetet.

A túl gyakori magas légnyomás hozzájárult Grönland jégveszteségéhez

A szokatlanul gyakori magas légnyomás hozzájárult Grönland tavalyi jelentős mértékű jégveszteségéhez egy új kutatás szerint.

Gyors ütemben emelkedik az ausztrál folyótorkolatok vízhőmérséklete

Tizenkét év alatt 2,16 Celsius-fokkal emelkedett a folyótorkolatok vízének hőmérséklete a délkelet-ausztráliai Új-Dél-Wales állam partvonala mentén - derült ki a Sydney-i Egyetem kutatóinak tanulmányából.

A világjárványból a klímaügy is tanulhat

Néhány héttel ezelőtt még senki sem gondolta, hogy a koronavírus-járvány miatt alapjaiban változik meg az életünk. A nanométeres mérettartományból hirtelen ránk szakadt fenyegetés rávilágított arra, hogy mennyire sebezhető és törékeny a világ, amelyben élünk, amelyet egy parányi vírus megjelenése képes alapjaiban felforgatni. Bár még messze a járvány vége, az már most látszik, hogy a világjárványhoz hasonló globális problémák, mint amilyen a klímaváltozás ügye is, csakis globális összefogással oldhatók meg. Van azonban még egy fontos tanulság. A nemzetek közötti szolidaritás szép példái mellett kénytelenek voltunk ismét szembesülni ...

Évtizedekkel ezelőtt volt olyan kevés szén-dioxid a légkörben, mint most

A második világháború vége óta nem látott mértékben csökkenhet idén a világ szén-dioxid-kibocsátása a koronavírus-járvány okozta gazdasági leállások következtében - mutatott rá a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás számszerűsítésével foglalkozó szervezet, a Global Carbon Project (GCP) elnöke.

Nullára lehetne csökkenteni az üvegházgázok kibocsátását 2070-re

Egy nagy szabású új, sok tudományterületet felölelő kutatás szerint nullára lehetne csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2070-re.

A klímaváltozás megnyirbálja a fülemülék szárnyait

Jelentős fizikai változást idézhet elő a fülemüléknél a felmelegedés - állapították meg spanyol kutatók, akik az apró énekesmadarak szárnyfesztávolságának csökkenését észlelték az általuk vizsgált két populációban.

Az óceánvíz melegedése komolyan veszélyezteti a bálnák életét

Valószínűleg az "évszázad legrosszabb éve volt" a tavalyi Ausztráliában

Valószínűleg az "évszázad legrosszabb éve volt" a tavalyi Ausztráliában, ahol a hőség és a szárazság példátlan pusztítást végzett az évente kiadott Környezeti Jelentés szerint.

Az óceánvíz melegedése miatt egyre több a bálnák és a hajók ütközése

Az óceánvíz melegedése miatt bizonyos bálnafajok egyre gyakrabban "rátévednek" a hajózási útvonalakra táplálékkeresés közben, ami jelentősen növeli a halálos kimenetelű összeütközések kockázatát a vízi járművek és a tengeri emlősök között.

Természetvédelmi területté nyilvánították a Duna Táti-szigeteit

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét - közölte csütörtökön a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja.

Az extrém hőség mellett nagy páratartalom is fenyegeti az embereket

Ha tovább nő a globális felmelegedést okozó szennyezőanyagok kibocsátása, az évszázad végére az extrém hőség a jelenleginél négyszer több embert fog sújtani, akiknek meg kell majd küzdeniük az extrém páratartalom okozta egészségi problémákkal is - figyelmeztet egy új, az Environmental Research Letters című szakfolyóiratban megjelent tanulmány.

Először keletkezett ózonlyuk az Északi-sark felett

Először keletkezett ózonlyuk az Északi-sark felett. A sarkvidék felett két hete folyamatosan olyan kis mértékűre csökkent az ózonréteg vastagsága, amelyet a Déli-sarkvidék területén már ózonlyukként definiálnak - közölte Markus Rex, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet légkörkutató részlegének vezetője szerdán.

Újabb hím koala pusztult el a zürichi állatkertben

Ismét elpusztult egy hím koala a zürichi állatkertben, ahol az elmúlt négy hónap alatt így már két erszényes is kimúlt.

Magyarország dolgozhatja ki elsőként az ökológiai védelmi stratégiát a vírusok ellen

A klímaváltozás elősegíti számos kórokozó új helyeken és új szervezetekben való megtelepedését, így serkentve a járványok felbukkanását emberben, háziállatokban és haszonnövényekben. A kórokozók terjedése azonban ökológiai módszerekkel megállítható – az erre született úgynevezett DAMA-protokoll első nemzeti szintű alkalmazója Magyarország lehet – számol be róla a Magyar Nemzet.

Mintegy öt kilométert húzódott vissza a Denman-gleccser

Mintegy öt kilométert húzódott vissza az elmúlt 22 évben a kelet-antarktiszi Denman-gleccser - állapították meg a Kaliforniai Egyetem és a NASA bolygókutató központja (JPL) kutatói.

A kihalási küszöb alá csökkent pompás királylepkék populációja

Tavalyhoz képest 53 százalékkal zsugorodott a Mexikóban telelő pompás királylepkék (Danaus plexippus) populációja, ami jóval azon küszöbérték alatt van, amely kutatók szerint a rovarok vándorlásának összeomlásához vezethet.

A Magyar Víziközmű Szövetség közleménye

A Víz Világnapja minden év márciusában kiváló alkalom arra, hogy megálljunk egy pillanatra és elgondolkodjunk. Elgondolkodjunk azon, hogy nekünk miről is szól ez a nap, nekünk mit jelent a víz és hogy miért is kell a víznek világnapot szentelni? Az idén más aspektusból is felhívja figyelmünket az élet erre a napra...

A természetfilmek növelik a fajok iránti tudatosságot

A természetfilmek, úgy mint a Sir David Attenborough nevéhez kötődő Bolygónk, a Föld 2. című televíziós minisorozat hatására az emberek érdeklődőbbek lesznek a bemutatott fajok iránt - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint ennek a fokozott érdeklődésnek a kiváltásához nincs szükség nyílt természetvédelmi üzenetre, csupán az érintett fajok "bőséges szerepeltetésére".

Eddig is veszélyben volt, de most végleg megpecsételődhet a sorsa

A hegyvidékek felmelegedése a kihalás szélére sodorhatja a görög karsztviperát (Vipera graeca) az MTA Ökológiai Kutatóközpontja tudósainak egy új kutatása szerint.

Az elmúlt öt év volt a Föld legmelegebb fél évtizede

Az elmúlt öt év volt a Föld legmelegebb fél évtizede az időjárási feljegyzések kezdete óta - derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán kiadott klímajelentéséből, amely szerint az üvegházhatású gázok koncentrációja továbbra is emelkedik a légkörben.

Veszélyben van a tengeri erdők biodiverzitása a hőhullámok miatt

A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.

Még szélsőségesebbé fog válni Ausztrália időjárása

A klímaváltozás miatt valószínűleg súlyosbodni fog a következő években az Ausztráliát sújtó szélsőséges időjárásért felelős indiai-óceáni jelenség - állapították meg ausztrál kutatók a Nature című folyóiratban publikált tanulmányukban.

Kiderült, mivel lehetett sok pénzt keresni az év elején

Klímaválság, trendi témák és az arany voltak az év első néhány hetének legnagyobb nyereséget hozó befektetései. A meglehetősen kockázatos részvényalapokkal 8-17 százalékot lehetett keresni a február végi állapotok szerint - heti befektetési ötletek.

Jelentősen növelte a bozóttűzszezon kockázatát a klímaváltozás

Legkevesebb 30 százalékkal növelte az esélyét a szélsőséges bozóttűzszezonnak a klímaváltozás Ausztráliában - derült ki a szélsőséges időjárási jelenségek és az éghajlatváltozás összefüggéseit vizsgáló World Weather Attribution (WWA) projekt szerdán bemutatott jelentéséből.

Szoronganak a brit gyerekek a klímaváltozás miatt

Minden ötödik brit gyereket gyötörnek az éghajlatváltozással kapcsolatos rémálmok - derült ki egy új felmérésből.

Jégtörővel juttatták el az ellátmányt a klímakutató hajóhoz

Egy orosz jégtörőnek sikerült elszállítania az ellátmányt és a friss személyzetet minden idők legjelentősebb sarkkutató expedíciójához, mely a német Polarstern (Sarkcsillag) kutatóhajón, az Északi-sarktól több mint 150 kilométerre vizsgálja a klímaváltozást - közölte az Alfred Wegener Kutatóintézet.

A globális felmelegedés miatt eltűnnek a homokos tengerpartok

Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végére, ha változatlan tempóban folytatódik a globális felmelegedés - állítja egy európai uniós kutatás.

Tengeri gátrendszerrel védenék Európát

Az Északi-tengeren Skócia és Norvégia közötti 475 kilométer hosszú és egy Franciaország és Délnyugat-Anglia közötti 160 kilométeres gát védhetné meg Európa több mint 25 millió lakóját a várhatóan több méteres tengerszint-emelkedés következményeitől a következő évszázadokban holland kutatók szerint.

Az ausztrál nyarak "kétszer olyan hosszúak", mint a telek

Az ausztrál nyarak már kétszer olyan hosszúak, mint a telek a klímaváltozás okozta hőmérséklet-emelkedés nyomán - derült ki a meteorológiai adatok legfrissebb elemzéséből.

Nem az ősi metán fogja megsütni a Földet

A metán sokszorta erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, és ha a felmelegedés kiszabadítja onnan, ahova valaha csapdába esett, a légkörbe kerülve könnyen ördögi kört indíthat el. Ám a legfrissebb modellek szerint ennek a katasztrófa-forgatókönyvnek csekély az esélye, és inkább az emberi metánkibocsátáson kell aggódnunk.

Annyira éheznek a jegesmedvék, hogy kannibálokká válnak

Orosz tudósok szerint növekszik a jegesmedvék körében a kannibalizmus: az Északi-sarkon a jégmezők olvadása miatt egyre kisebb az életterük és kevesebb a táplálékuk, ezért egyre gyakrabban fordul elő, hogy egymást falják fel.

Mintha vérfürdő lett volna egy antarktiszi bázisnál

Az Antarktisz egyre nagyobb területén válik vérvörös színűvé a hó. A furcsa jelenséget egy algafaj elszaporodása okozza.

A melegedő óceánvíz óriási fenyegetés a Nagy-korallzátony számára

Az átlagosnál melegebb óceánvíz miatt egy újabb súlyos korallfehéredés veszélye fenyegeti az ausztrál Nagy-korallzátonyt - figyelmeztetett kedden az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS).

Emberi tevékenység okozta az ázsiai porviharokat már 2.000 éve is.

Az emberi tevékenység volt a legjelentősebb befolyásoló tényezője az ázsiai porviharnak kétezer évvel ezelőtt is - állapították meg kínai kutatók, akik a Nature Communications című folyóiratban publikálták eredményeiket.

Félmillió kagyló főtt meg élve

A szokatlanul meleg óceánvíz miatt csaknem félmillió étikagyló "főtt meg élve" Új-Zéland partjainál. A kutatók szerint a jelenség a klímaváltozással állhat összefüggésben.

Ez az élőlény 42 ezer évig aludt, most felébresztették

Negyvenkétezer éve jégbe zárt férgeket szabadítottak ki kutatók. Az állatok teljesen egészségesek.