A globális felmelegedés további felmelegedést okoz, ezt állapítja meg egy új paleoklíma tanulmány

Egyre világosabb, hogy az utóbbi években tapasztalt hosszú szárazság, rekordöntő hőség,  erdőtüzek, s gyakori extrémebb viharok közvetlen következményei a globális hőmérséklet emelkedésnek. Egy új, a földtörténeti extrém klímaeseményekről szóló, és a Science Advances magazinban augusztus 10-én megjelent tanulmány azt sugallja, hogy a bolygó volatilisebbé válhat, ahogy melegszik.

Szoláris rádiójelekkel vizsgálják az olvadó sarki jégtakarókat

A Stanford Egyetem kutatói szerint az új módszer, hogy belelássunk a jégtakaróba a Napból jövő rádiójeleket használva lehetővé teheti a jégtábla alakulásának és a jégtábla tengerszint emelkedéshez való hozzájárulásának olcsó, kisenergiájú és széleskörű monitorozását.

Elképesztő összeget adományozott Jeff Bezos a klímaváltozás elleni harcra

Egymilliárd dollárt adományoz a klímaváltozás elleni harcra, fajmegőrzési programokra Jeff Bezos, az Amazon alapítója - adta hírül a The Guardian című brit napilap honlapja.

Kullancsok egész évben vannak, de ősszel különösen figyeljünk oda

Az enyhe, csapadékos időjárás kedvez a kullancsoknak. Bár a klímaváltozás hatására már egész évben találkozhatunk velük - pontosabban ők velünk - ősszel különösen érdemes odafigyelnünk kirándulásaink során a "kullancsellenőrzésre". - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közöségi oldalán.

Ezért húztak túrabakancsot a zenészek a svájci Alpokban

A 2005-ös, első alkalom óta hirdetik minden évben sikerrel a Zermatt Fesztivál Akadémiát. A világ minden tájáról érkező fiatal zenészek évente kapnak meghívást, hogy vegyenek részt egy kéthetes intenzív zenélésen, követve azt a hagyományt, amelyet Pablo Casals hozott létre az 1950-es és 60-as években a Matterhorn lábánál. Az esemény más okból is kiemelt fontosságú: egy tavaly közzétett tanulmány megállapította, hogy 2060-ra Svájc éghajlata is a mediterrán országokhoz hasonlóvá válhat.

Háztartási tárgyakból készült miniatűrökkel hívja fel a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire a művész

David Gilliver fotós miniatűr jeleneteket készített különféle háztartási tárgyakból, ezzel szemléltetve az éghajlatváltozás veszélyeit. 

Háztartási tárgyakból készült miniatűrökkel hívja fel a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire a művész

Meglepő kijelentést tett az ENSZ a klímaváltozással kapcsolatban: erre senki sem számított

A koronavírus-járvány nem lassította le a klímaváltozás könyörtelen előrehaladását - hívta fel a figyelmet az Együtt a tudományban 2021 című, csütörtökön közzétett ENSZ-jelentés.

Amerikai kutatók jelentős lépést tettek a tornádók előrejelzésében

A Stanford Egyetem tudósi rájöttek, hogy pontosan mi okozza a tornádókat. A tanulmány épp egy héttel azután jelent meg, hogy szupercella, viharok és tornádók, az Egyesült Államok északkeleti részét sújtó rekordot döntő óriási esőzést és villámáradásokat okoztak a régióban. A tanulmányt jegyző kutatók azt állítják, hogy megállapításaik előrejelzést adhatnak a tornádó kockázatáról,  az orkánokról, és jégverésről, különösen olyan helyeken, ahol a Doppler-radar rendszeren alapuló technológia nem működik, vagy nem használható.

A klímaváltozás miatt megnőhetnek az állatok testrészei

Ausztrál kutatók szerint egyes állatfajok "alakváltással" reagálnak a klímaváltozásra, mert így próbálják hűvösen tartani testüket: bizonyos melegvérű fajok csőre, lába vagy füle megnagyobbodott, hogy jobban tudják szabályozni hőháztartásukat. A tanulmányt jegyző szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az érintett állatok a fizikai változások ellenére sem tudnának megbirkózni a klímaváltozással.

A Stanford Egyetem kutatói mesterséges intelligenciával tárják fel az extrém időjárás rejtélyeit

Mesterséges intelligencia segít a tudósoknak megérteni, hogy miért egyre gyakoribbak az extrém csapadékos napok Középnyugaton, az Egyesült Államokban. Segíthet a tudósoknak a jobb előrejelzések elkészítésében, és hogy ezek, illetve más extrém időjárási események hogy fognak változni a jövőben.

Nem áll készen a világ az új élősködők és kórokozók megjelenésére

Manapság az éghajlatváltozás komoly hatással van a mindennapjainkra hiszen az átlaghőmérséklet emelkedése akár meg is változtathatja a napi rutinunkat. Ez a probléma még jelentősebben érinti kisállatainkat, akik emiatt nem érzik jól magukat. Dr. Farkas Róbert, az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszék professzora erre a problémára hívja fel a figyelmet, illetve segít a társállat-tulajdonosoknak, hogy tisztában legyenek a legfontosabb tudnivalókkal és megtalálják a probléma ideális megoldását.

Ezért válhatnak egyre gyakoribbá az extrém hidegbetörések

Gyakoribbá váltak a poláris örvény zavarai, s ez kedvez az extrém hidegbetöréseknek az USA-ban. A háttérben természetesen a klímaváltozás áll, amely összezavarja a sarki magaslégköri áramlatokat.

Alakváltással reagálnak a klímaváltozásra az állatok

A klímaváltozásra reagálva "alakot változtatnak" egyes állatok, hogy hűvösen tartsák testüket: bizonyos melegvérű fajok csőre, lába vagy füle nagyobb lett, hogy jobban tudják szabályozni hőháztartásukat - állapították meg ausztrál tudósok.

Ez a gyümölcs a klímaváltozás nyertese lehet

A földimogyoró az Újvilág szülötte, Észak- és Dél-Amerikában egyaránt elterjedt, de Szíriában sem ismeretlen. Szűkebb környezetünkben Romániában és Bulgáriában találkozhatunk vele, és hazánkban is termesztették már az 1950-es években. A közelmúltban pedig új kezdeményezés indult az ismételt meghonosítására.

Sivatagosodás és pusztító árvizek várnak ránk, ha nem cselekszünk

Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tudományos bizonyítékokkal alátámasztott legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás itt van velünk, a saját bőrünkön érezhetjük, és csakis rajtunk múlik, hogy mekkora veszteségekkel vészeljük át a küszöbön álló klímaválságot.

Palánták a sivatagban: így küzdenek az aszály ellen a kutatók

Az idei texasi hideg krízis az olvadó Jeges-tenger jegével áll kapcsolatban

Az extrém hideghullámot, ami emberek millióit hagyta áram nélkül múlt télen, úgy tűnik, hogy valószínűleg a több ezer kilométerrel arrébb lévő Jeges-tenger jegének olvadása okozta, sugallja egy kutatás.

Az amazóniai tüzek majdnem a régió összes veszélyeztetett fajára hatással vannak

A világ ismert fajai tizedének otthona és a bolygó maradék trópusi esőerdejének 40 %-a, az amazóniai ökoszisztéma nem úgy fejlődött, hogy megbirkózzon a tüzekkel, amit gyakran meggyújtanak az esőerdőben, hogy a szarvasmarha-tenyésztéshez szabaddá tegyék a földet.

A klímaváltozás miatt a vírusok új gazdákat fertőzhetnek meg az Északi-sarkon

Egy kanadai tóból származó genetikai anyag tanulmánya azt sugallja, hogy a klímaváltozás lehet, hogy növeli annak kockázatát, hogy a vírusok képesek új gazdákat megfertőzni az Északi-sarkon.

A világ legnagyobb hajózási vállalata csökkenteni igyekszik a hajózás klímaváltozásra gyakorolt negatív hatását

A hajózás hatása erősebben járul hozzá a klímaváltozáshoz, mint a repülés, és az egyik olyan szektor, ahol az emisszió növekszik, ahelyett, hogy csökkenne.

Hazánk hétfőn újabb jelentős lépést tett a globális klímaváltozás ellen

Mintegy 3 milliárd forintos beruházással megkezdte hivatalos működését a Philip Morris International környezetvédelmi újrahasznosító központja Magyarországon. A PMI CIRCLE nevet viselő üzem, a globális működési központ és a termékbevizsgáláshoz szükséges labor mind elengedhetetlen részét képezik a vállalat által fejlesztett füstmentes technológiák teljes életciklusára vonatkozó környezetbarát megtervezésének és lebonyolításának.

Az extrém áradások Európában kilencszer valószínűbbek a klímaváltozás miatt

Az extrém esőzés, ami Európa részeit pusztította múlt hónapban valószínűbbek és súlyosabbak voltak a klímaváltozás miatt, egy új jelentés szerint. A felhőszakadások, melyek végigsöpörtek Németországon és Belgiumon júliusban, 3-19 %-kal intenzívebbek és 1.2-9-szer valószínűbbek voltak az ember okozta felmelegedés miatt.

A tudósok állítják: az európai heves esőzések a klímaváltozás következményei

Tudósok szerint az Európában júliusban bekövetkezett pusztító áradások hátterében álló heves esőzéseket az emberi tevékenység kiváltotta éghajlatváltozás okozhatta.

Nagytömegű vulkánok jobban hűthetik a Földet egy melegedő világban

Kevés erő a Földön, ami erőteljesebb, mint egy nagy vulkánkitörés. Amikor legnagyobb erejükben vannak a vulkánok több millió tonna részecskét dobnak be az atmoszférába, melyek blokkolják a Napot, ami képes lehűteni a Földet majdnem 5 évig, veszélyeztetve a gabonát és nyár nélküli éveket idéz elő. A legfrissebb, a fülöp-szigetei Pinatubo-hegy kitörése 1991-ben, átmeneti 0.5 Celsius-fokos globális hőmérséklet esést okozott.

Mi áll a Velencei-tavi halpusztulás hátterében?

Júniusban halpusztulás kezdődött a Velencei-tavon, ahonnan több tonnányi haltetemet szedtek ki. A vizsgálatok igazolták, hogy a halak oxigénhiány miatt pusztultak el. A kialakult helyzethez több kedvezőtlen körülmény együttállása vezetett. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) egy június 24-én kelt összefoglalóban elemzi a probléma hátterét. Sekély vizű tóként a Velencei-tó rendkívül érzékenyen reagál az extrém időjárásra. Ebben az évben a viszonylag hideg tavasz után gyorsan melegedett fel a tó vize, így nem csak a magas vízhőmérséklet, hanem a melegedés tempója is okozhatott problémákat – írják közleményükben.

A szélsőséges európai esőzések a klímaváltozás következményei lehetnek

Tudósok szerint az Európában júliusban bekövetkezett pusztító áradások hátterében álló heves esőzéseket az emberi tevékenység kiváltotta éghajlatváltozás okozhatta.

A feljegyzések kezdete óta először esett eső hó helyett Grönlandon

A feljegyzések kezdete óta először esett eső hó helyett a Grönlandot tartósan borító jégtakaró legmagasabb pontján - közölte az amerikai Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (NSIDC).

Az IPCC legrosszabb forgatókönyve szerint a globális felmelegedés eléri a 4.4 Celsius-fokot

Egy klíma tudomány állapotáról szóló összegzésben, melyben augusztus 6-án 195 ország megegyezett és 8-án publikáltak, az IPCC jelentése szerint várhatóan a Föld eléri a kritikus 1.5 Celsius-fokos melegedési küszöbértéket a következő 20 éven belül a klímaváltozásnak köszönhetően, függetlenül attól, hogy a globális kormányok csökkentik az üvegházgáz emissziókat. A klímakatasztrófa elkerüléséhez sürgősen cselekedni kellene és ehhez összefogásra volna szükség.

Vörös kód az emberiségnek

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC legfrissebb jelentése sokkoló üzeneteket fogalmaz meg a döntéshozók és végeredményképpen az egész emberiség számára. Egyértelműen rámutat, hogyha nem történik azonnali, gyors és nagymértékű csökkentés az üvegházhatású gázok kibocsátásában, akkor a globális felmelegedés közel 1,5°C-ra vagy akár 2°C-ra történő korlátozása elérhetetlen lesz. A tanulmány azt is egyértelműen kijelenti, hogy a klímaváltozás hatásai már világszerte megfigyelhetőek. De van hely a reménynek és a félelemnek is.

A Föld 20 éven belül eléri az 1.5 Celsius-fokos klíma limitet, közli az IPPC jelentés

Várhatóan a Föld eléri a kritikus 1.5 Celsius-fokos melegedési küszöbértéket a klímaváltozásnak köszönhetően a következő 20 éven belül, függetlenül attól, hogy a globális kormányok csökkentik az üvegházgáz emissziókat, mind az öt fő forgatókönyv szerint, amit a tudományos jelentés megvizsgált.

A klímaváltozás miatt hosszabb lehet a bozóttűzszezon Ausztráliában

A klímaváltozás hatásai miatt megnyúlik a bozóttűzszezon Ausztráliában - állapította meg egy tanulmány, amelyet a Victoria állambeli tűzoltóság készíttetett.

Az idei július volt a valaha feljegyzett legmelegebb hónap a Földön

Az idei július volt a valaha feljegyzett legmelegebb hónap a Földön - közölte pénteken az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA), amely szerint az új rekord megszületésében szerepet játszott a klímaváltozás.

Amikor a tengerrszintek alacsonyabbak, Santorini vulkánja gyakrabban tör ki

A ma részben összeomlásban lévő Santorini vulkáni aktivitás összehasonlítása az utóbbi 360.000 év tengerszintjeivel feltárta, hogy amikor a tengerszint több, mint 40 méterrel alacsonyabb mint a jelenlegi, kitörések rohamát indítja el. Azon idő alatt, míg a tengerszint magasabb, a vulkán csendes, jelentik a kutatók augusztus 2-án a Nature Geoscience magazinban.

Klímabarát jövő kialakítása a témája az idei londoni dizájnhétnek

A migráció kulturális hatásairól is beszélni kell

A migráció általában gazdasági folyamatokat követ, a mai globálissá vált világban pedig ez még inkább így van - mondja Calum T. Nicholson, a Cambridge-i Egyetem kutatója és oktatója, a Mathias Corvinus Collegium - Danube Institute közös vendégoktatója, aki az MCC Feszt egyik vendége volt. Arról is beszélt az Origónak, hogy a világban 285 millió migráns van és közülük kevesen tekinthetők menekültnek. Aggályosnak tartja, hogy az Európai Unióban a migráció kulturális hatásairól nem zajlik párbeszéd, pedig több teret kell hagyni a különböző országok különböző kultúráinak. Hozzáteszi: fontos lenne meghallgatni a másikat és ha valaki eluttasítja ...

Macska áldozata lett a rekorder törpedenevér

Miniolimpikonnak nevezték a tudósok azt a törpedenevért, amely 2018 kilométert repült Nagy-Britanniából Oroszországba. Biológusok azt remélik, hogy útja több adalékkal szolgál ahhoz, miként hat a fajokra a klímaváltozás.

Most a pénzügyi cégek zárnák be az ázsiai szénerőműveket

A világ legnagyobb pénzügyi intézményei fognak össze annak érdekében, hogy felgyorsítsák az ázsiai szénerőművek bezárását. Mindezt pedig egy sajátos üzleti húzással érnék el.

Megaszárazság sújtja az Andok hegyvonulatait

Megaszárazság sújtja az Andok hegyvonulatait: az elmúlt csaknem egy évtizednyi aszályt követően, amelyet a globális felmelegedéshez kötnek a kutatók, idén alig esett hó a dél-amerikai hegység területén.

Nagy mennyiségű metánt szabadított fel a szibériai hőhullám

Nagy mennyiségben szabadult fel klímakárosító metángáz Oroszország egyes permafroszt, vagyis örökké fagyott talajú területén az egy évvel ezelőtti szélsőséges meleg hatására - állapították meg német kutatók.

Százéves hagyományt törnek meg a világhírű borvidéken

Százéves hagyományt megszakítva döntöttek csütörtökön a szőlőtőkék közötti maximális távolság növelésének engedélyezéséről Franciaország világhírű borvidékének, Champagne-nak a szőlőtermelői.

Árvízi kockázatok csökkentése az árterek helyreállításával

A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására. A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához.

Negyvenfokos hőhullámok várhatók a globális felmelegedés miatt ebben az országban

Soha nem látott hőhullámokra, 40 Celsius-fokot is elérő hőmérsékletekre kell számítani nyaranta Nagy-Britanniában még akkor is, ha sikerül 1,5 fokon tartani a globális felmelegedés mértékét az iparosodás előtti szinthez képest - figyelmeztettek csütörtökön brit szakértők.

Azt állítja, a jövőből jött és látta az apokalipszist: sokkoló fotót hozott 5000-ből a férfi

Egy férfi azt állítja, a jövőből jön, nevezetesen 5000-ből, sőt azt is bizonyítani tudja, hogy látta az apokalipszist. Edward azt mondta, egy titkos program keretében választották ki a küldetésre még 2004-ben. 

Az Ausztráliában tomboló bozóttüzek a klímaváltozás fő mozgatói

Az Ausztráliában 2019 végén, 2020-ban pusztító bozóttüzek voltak a legnagyobb hatással a klímaváltozásra az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) tanulmánya szerint. A hatalmas tüzek oly sok ként és más füstrészecskéket bocsátanak a légkörbe, amelyek képesek szétzilálni az időjárási rendszert, a trópusi viharokat az Egyenlítőtől északra tolják és hatással vannak a Csendes-óceán trópusi térségének időszakos felmelegedésére, hűtésére, azaz az el Nino és a la Nina jelenségekre.

Drámai és helyrehozhatatlan klímaváltozásra kell számítani: gyengül a Föld "életjele"

A Föld "életjeleinek" gyengülésére figyelmeztet szerdán a BioScience című szaklapban megjelent cikkben a világ több mint 10 ezer vezető kutatója.

Ősi strucctojás héja mesél az évezredekkel ezelőtti klímaváltozásról

Az ősi tojáshéjból származó bizonyítékok fontos új információkat tártak fel az évezredekkel ezelőtt bekövetkezett, szélsőséges éghajlatváltozásról. Egy új kutatás azt mutatja, hogy Dél-Afrika belső részének azon részei, amelyek ma már szárazak és gyéren lakottak, 250–350 ezer évvel ezelőtt, az emberi evolúció kulcsfontosságú időszakában vizes élőhelyek és gyepek voltak.

Ki a felelős az éghajlatváltozásért?

Az ipari forradalom óta az emberek több mint másfél trillió tonna szén-dioxidot engedtek a Föld atmoszférájába. Természetesen itt nem álltunk meg, hisz a szén-dioxid mellett más üvegházhatású gázokkal sem vigyáztunk, ilyen például a metán, vagy a dinitrogén-oxid.

Ezek az aktivisták egyre fiatalabbak - Greta Thunberg története

Kis lépés az embernek, nagy lépés az emberiségnek!- mondta Neil Armstrong a Holdra lépést megelőzően és Greta esetén sincsen másként. Ki gondolná, hogy ilyen apró teremtés, a maga tizennyolc évével kiáll és felnőtteket megszégyenítő módon képvisel globális szintű problémát? Hallottál már Greta Thunbergről? Ha nem, akkor most bemutatjuk!

Valami egészen különös dolog történik a szitakötők szárnyaival

Katasztrófát okozhat a Hold pályakilengése a közeljövőben

Az éghajlatváltozás napjainkra megnövelte a hurrikánok és más szélsőséges időjárási események gyakoriságát és súlyosságát, szerte a világon. De felbukkant egy kevésbé ismert fenyegetés is a közeli jövő láthatárán, ami súlyos pusztításokat okozhat az óceáni partvidékeken.

A klímaváltozás megértéséért együtt dolgozik az ESA és a NASA

Stratégiai partnerként dolgozik együtt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az európai űrügynökség (ESA) a klímaváltozás és a Föld működésének megértése érdekében - olvasható az ESA honlapján.

Megdöbbentő adatok! Évente ennyi ember halálát okozza a klímaváltozás

Évente több mint ötmillió ember hal meg világszerte a szélsőséges hőmérsékletek miatt. Az elmúlt 20 évben többen vesztették életüket az extrém hideg, mint a meleg következtében, a klímaváltozás azonban fokozatosan kiegyenlíti az arányokat.

Évente több millió ember hal meg a szélsőséges hőmérsékletek miatt

Évente több mint ötmillió ember hal meg világszerte a szélsőséges hőmérsékletek miatt. Az elmúlt 20 évben többen vesztették életüket az extrém hideg, mint a meleg következtében, a klímaváltozás azonban fokozatosan kiegyenlíti az arányokat.

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette össze klímamodellekkel.

A hetekben zajlik több cincérfaj rajzása

A Nagykapornak melletti Remetekertben havasi cincérrel (Rosalia alpina), gyászcincérrel (Morimus funereus), valamint kis hőscincérrel (Cerambyx scopolii) találkoztunk erdei adatgyűjtéseink során. Mindhárom említett cincérfaj védett Magyarországon, utóbbi kettő pedig Natura 2000 jelölőfaj.

Az Észak-Amerikát sújtó hőhullám oka a klímaváltozás állítják a kutatók

"Gyakorlatilag lehetetlen" lett volna egy ilyen rekordhőmérsékletekkel és számos halálos áldozattal járó hőhullám kialakulása az Egyesült Államokban és Kanadában a klímaváltozás hatásai nélkül - ezt állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport elemzése.

Több mint száz éve nem mértek ilyen meleget Lappföldön

A finnországi Lappföldön több mint száz éve nem mértek olyan meleget, mint vasárnap, az idei június pedig az eddigi legforróbb volt az országban.

6 érdekes tény a kihalás veszélyeztetett méhekről

A méhek a világ legfontosabb fajai közé tartoznak, példányszámuk azonban sajnos folyamatosan csökken. Hogy megelőzzék kipusztulásukat, számos kezdeményezés jött létre – egy közülük Charlie Agar nevéhez fűződik, aki az amerikai Texas állam szívében üzemelteti méhmentő cégét. Fanatikus csapata csípések százaival sem törődve gyűjti és költözteti át veszélybe került szárnyas barátainkat. Tevékenységüket a Charlie méhmentő cége című alkotás rögzítette, amelyet nálunk a Viasat Nature természetcsatorna mutat be július 4. vasárnap 18 órától. A dokumentumsorozat rámutat arra, hogy miért létfontosságúak ezek a kis csíkos állatok a mezőgazdasáág, ...

Most vannak csak igazán veszélyben a jegesmedvék

Egy új kutatás szerint a jegesmedvék túléléséhez fontos "utolsó jeges térség" néven emlegetett északi-sarki terület jege a klímaváltozás miatt gyorsabban olvad, mint korábban gondolták.

Hirtelen kihalásuk előtt már csökkenni kezdett a dinoszauruszok száma

Mielőtt a 66 millió éve becsapódott aszteroida eltűntette őket a Földről, a dinoszauruszok száma már hanyatlóban volt - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Madarak millióit mentette meg az úgynevezett „kalaptörvény”

Száz évvel ezelőtt a természetvédők figyelemre méltó győzelmet arattak a bolygó élővilágának védelmében. Az újonnan megalakult Királyi Madárvédelmi Egyesület tagjai rábeszélték a képviselőket az úgynevezett „tollazatról szóló törvény" elfogadására, ami megtiltotta a női kalapok készítéséhez használt egzotikus madártollak exportját. Több tucat madárfajt mentettek meg a kihalástól.

Pusztító szívverése van a Földnek

A Földet és az élővilágot jelentősen befolyásoló geológiai események 27,5 millió évente ciklikusan ismétlődnek – erre jutott most egy kutatócsoport. A szakértők szerint az egész jelenség olyan, mintha bolygónknak „pulzusa lenne".

Az online divat márkák fele szűz műanyagból készül

A gyors divat fellendülése miatt növekszik a fosszilis üzemanyagból készült szintetikus rostok használata, mutatja az Royal Society for Arts, Manufactures and Commerce (RSA)  tanulmánya, írja a The Guardian.

Eltűnhetnek a növények a kaliforniai sivatagokból

Nem könnyű azt feltételezni, hogy a sivatagi növények is átélhetnek nehéz időszakokat. Ezek a szívós organizmusok ugyanis azért fejlődtek így, hogy túléljék a hosszan tartó hő- és szárazsági hullámokat. Egy új tanulmány – amely több mint 30 évnyi műholdas kép elemzését végezte el Kalifornia déli részén – azonban azt mutatja, hogy a növények élettartama több mint egyharmadával csökkent a Sonoran-sivatag nagy kiterjedésű részein az elmúlt évtizedekben.

Soha nem látott hőségrekordok születhetnek

Az Egyesült Államok több nyugati államában is hőmérsékleti rekordok dőlnek meg a perzselő hőhullám következtében, amely fokozza a bozót- és erdőtüzek veszélyét és súlyosbítja az életveszélyes aszályhelyzetet - számolt be pénteken az amerikai sajtó.

Páratlan mennyiségű hőt nyel el a Föld

Páratlan mennyiségű hőt nyel el a Föld, "energia-egyensúlytalansága" nagyjából megkétszereződött 2005 és 2019 között - mutatták ki az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA és a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal kutatói közös tanulmányukban.

A klímaváltozás több villámcsapát indít be az Arktiszon

Alaszka felett az északi szélessség 65 foknál magasabban észlelt villámcsapások kb. 35.000-ről kb. 240.000-re gyarapodtak 2010-től 2020-ig, egy a Geophysical Research Letters geofizikai magazinban március 22-én megjelent tanulmány szerint. A villámcsapás követi az emelkedő hőmérsékletet a régióban, és a tudósok úgy gondolják, hogy a melegebb klíma tüzelőanyaggal látja el a viharokat. A kutatók megmutatták, hogy a villámlások száma az Arktiszon az északi szélesség 65 fok felett növekszik és, hogy a villámcsapások hányadának növekedése a globális villámcsapásokhoz képest jól korrelált a globális hőmérséklet anomáliával.

A Szegedi Tudományegyetem kutatásokkal segíti a Kárpát-medence szárazodása elleni harcot

A Szegedi Tudományegyetem geográfus kutatói korszerű térinformatikai módszerekkel vizsgálják a Kárpát-medence szárazodásának okait, társadalmi és gazdasági következményeit. Kutatásaik rámutatnak, hogy az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzése, következményeinek kivédése csak komplex földrajzi elemzésekkel lehet eredményes.

Rekordgyorsasággal húzódott vissza a tengeri jég

A feljegyzések kezdete óta soha nem húzódott vissza olyan gyorsan a tengeri jég az Északi-sarkvidéken, mint a Polarstern német kutató hajó egy évig tartó Mosaic nevű expedíciója idején.

Gyorsabban töredezik az Antarktisz gleccsereit védő selfjég

A műholdas felvételek szerint az eddiginél gyorsabban töredezik az Antarktisz gleccsereit a tengerbe omlástól védő selfjég.

Klímaválságra tesztelik a brit bankokat

A brit jegybank olyan stressztesztet indít be, amely azt vizsgálja, hogy a szigetország pénzügyi intézményei mennyire lennének képesek megbirkózni a klímaváltozás hatásaival, ha vészhelyzet állna elő.

Csökken a víz mennyisége a hazai patakokban

A klímaváltozás a patakokra is hatással van, ami előbb vagy utóbb negatívan hat majd az emberiségre. A tudományos világ egy évtizede figyelt fel a kis vizek kapcsán a kiszáradás jelenségére és várható hatásaira. Nemrég elindult a 16 ország kutatóit – számos európai ország mellett brazil, bolíviai, ecuadori, egyesült államokbeli résztvevőket is - tömörítő DRYvER projekt, amelynek szakmai oldalát Magyarországról a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Hidrobiológiai Tanszéke képviseli. 

Ennyit zsugorodtak az izlandi gleccserek az elmúlt 20 évben

Nagyjából 750 négyzetkilométerrel zsugorodtak, vagyis felszíni területük 7 százalékát veszítették el az izlandi gleccserek az elmúlt 20 évben a globális felmelegedés miatt - derült ki egy tanulmányból.

Fiatalok hívják fel a figyelmet a klímaváltozás következményeire

A #ClimateOfChange projekt keretében meghirdetett vitaverseny a Földet és az emberiséget érintő globális kihívásokra kívánja felhívni a fiatalok és a társadalom figyelmét. Az eseményt 13 európai országban, egy időben és hasonló szabályrendszer szerint rendezték, a győztesek részvételi jogot szereztek a páneurópai döntőn való részvételre, mutatjuk a nyerteseket!

Korszakalkotó technológiával mentenék meg a korallzátonyokat

Új korallmentő technológia segíthet visszafordítani a klímaváltozás okozta károkat. Az Ocean Shot elnevezésű zátonymodulok a természetes korallzátonyok formáját utánozva lehetőséget biztosítanak a korallok és más tengeri élőlények számára a letelepedésre. 

Évente 3,4 millimétert emelkedett Kína partmenti tengerszintje az elmúlt 40 évben

Évente átlagosan 3,4 millimétert emelkedett Kína partmenti tengerszintje 1980 és 2020 között, tavaly a harmadik legmagasabb szintű emelkedést jegyezték fel - jelentette be szerdán az ázsiai ország környezetvédelmi minisztériuma.

Tízmilliók vették célba a gazdag országokat

Elsősorban helyi szinten kell kezelni a klímaváltozás negatív hatásait, a lokális közösségeket bevonva, mert csak így lehet konkrét eredményeket elérni – minderről Calum T. M. Nicholson, a Cambridge Egyetem oktatója beszélt az Origónak. A Migrációkutató Intézet klímaváltozásról, alkalmazkodásról és migrációról szóló, Strategies of Resilience című konferenciáján felszólaló nemzetközi szakértő szerint nagyon nehéz konkrét válaszfalakat felállítani a klíma, valamint a gazdasági és a politikai migránsok között.

Szaporodó zombitüzekre figyelmeztetnek északon

A klímaváltozás hatására gyakoribbá válhatnak a teleket túlélő, majd tavasszal új erőre kapó "zombitüzek" a bolygó legészakibb területein, ahol az éghajlat gyorsabban melegszik, mint bárhol máshol a világban.

Új haszonnövények telepítésére lehet szükség

Minél erőteljesebben melegszik a bolygó, annál nagyobb szükség lesz új haszonnövények telepítésére egy új tanulmány szerint.

Több jég olvad el Ázsia gleccserein, mint amennyi képződik

Több jég olvad el a Föld "harmadik pólusa", vagyis a Tibeti-fennsíkot körülvevő magashegységek gleccserein, mint amennyi telente képződik.

A hónap denevére: a csonkafülű denevér

Eredetileg barlangi faj volt, de napjainkban már csak szórványosan találunk földalatti szálláshelyeken szaporodó állományokat; többségük barlangokra emlékeztető meleg és zavartalan padlásokon talál menedéket. Telelni azonban most is barlangokba, bányákba vonul.

Húsz cég felel a globális műanyagszennyezés több mint feléért

Mindössze húsz nagyvállalat felelős a teljes globális műanyaghulladék-kibocsátás 55 százalékáért – derül ki egy friss kutatásból. A jelentés arra is rámutatott, melyek a legnagyobb műanyagszennyező országok.

A világnak drasztikusan vissza kellene fognia a metánkibocsátást

A világnak drasztikusan vissza kellene fognia a metánkibocsátást a klímaváltozás hatékony visszaszorításához. Ez derül ki az ENSZ friss jelentéséből. A metánkibocsátás csökkentése azonban nem lesz könnyű feladat, tekintve hogy számos iparághoz ma még szervesen hozzátartozik.

Extrém időjárást okoz a klímaváltozás Magyarországon: nem fogunk örülni annak, ami ránk vár

Fokozódó, extrém szélsebességű viharokat és ezzel együtt növekvő viharkárokat hoz a klímaváltozás Magyarországon - állapította meg Péliné Németh Csilla meteorológus pénteken a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően oldalon közzétett cikkében.

Extrém szélsebességű viharokat hozhat a klímaváltozás Magyarországon

Fokozódó szélviharokat, és ezzel együtt növekvő viharkárokat hozhat a klímaváltozás Magyarországon. Miközben a globális felmelegedés miatt az átlagos szélsebesség csökkenése a Föld mindkét féltekéjén megfigyelhető, ezzel párhuzamosan nő a szélsőséges szeles események valószínűsége. A klímamodell-szimulációk és a mérési adatok alapján térségünkben a ciklontevékenységhez köthető viharok száma együtt emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével. Az átlagos szélsebesség csökkenése azonban nem befolyásolja az ország szélenergia potenciálját.

Kína károsanyag-kibocsátásának mértéke túlszárnyalja az összes fejlődő országét együttvéve

Kína éves károsanyag-kibocsátásának mértéke túlszárnyalja az összes fejlődő országét együttvéve. A Rhodium Group amerikai agytröszt becslései szerint a bolygó legnépesebb országa 2019-ben először lépte túl a 14 gigatonnányi szén-dioxid-ekvivalenst, amely a világ emissziójának 27 százalékát jelenti.

Országos vadállatszámlálás kezdődött Kenyában

Megkezdődött Kenyában pénteken az első országos vadállatszámlálás, amelynek célja a fajmegőrzés elősegítése, a vadállat-populációkat fenyegető veszélyek azonosítása.

Ma milyen madárhangokat rögzítene Bartók Béla?

A természet a világ legnagyobb koncertterme - ezt Bartók Béla is jól tudta, aki madárdalokat használt 3. zongoraversenyének komponálásánál. A WWF Magyarország legújabb kisfilmje ezekkel a dallamokkal hívja fel a figyelmet az erdők megóvásának fontosságára. 2021. március 25-én volt a zeneszerző születésének 140. évfordulója.

Véget ért a békamentő szezon

Múlt héten végéhez ért a békamentés Komárom-Esztergom megyében. A Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület összesen a 3 fő helyszínen 4803 példány kétéltűt mentett!

Az évszázad végére 2,4 Celsius-fokkal fog melegedni a Föld

Az évszázad végére 2,4 Celsius-fokkal fog melegedni a Föld a legújabb becslések szerint, ha minden tervezett klímavédelmi intézkedés megtörténik. Ez jóval magasabb érték, mint a kitűzött 1,5 Celsius-fokos emelkedés.

Jelképesen eltemették Észak-Amerika egyik gleccserét

Az évszázad végére eltűnhetnek az észak-amerikai gleccserek, fogyatkozásuk súlyosan veszélyeztetheti a régió vízellátását.

Sok embert fenyegetnek a gleccsertavak kitörése okozta áradások

Világszerte egyre növekvő számú emberre, akár milliókra jelenthetnek fenyegetést a gleccsertavak kitörése okozta áradások - figyelmeztetnek a szakemberek.

Akár tíz éven belül eltűnhetnek Németország gleccserei

Nem lehet megmenteni Németország gleccsereit, akár tíz éven belül elolvadhat az "örök" jég - derült ki a csütörtökön Münchenben bemutatott második bajorországi gleccserjelentésből.

Éghajlati válság ösztönözhette az első stabil államformákat

A bronzkor során Mezopotámia területe több éghajlati válság tanúja is volt. A legújabb kutatások szerint azonban ezek ösztönözték hosszú távon a stabil államformák kialakulását, mivel együttműködésre késztették a politikai elit és a más társadalmi osztályok tagjait.

A korábban véltnél több szén-dioxidot vesz fel a Déli-óceán

A korábban véltnél több szén-dioxid felvételére képes a Déli-óceán - állapították meg svájci tudósok.

Minden korábbinál gyorsabban olvad a világ csaknem összes gleccsere

A világ csaknem összes gleccsere veszít tömegéből, méghozzá gyorsuló ütemben - állapította meg egy szerdán közzétett, minden korábbinál átfogóbb nemzetközi tudományos kutatás.

Kevesebb, mint a felére csökkent a kacsacsőrű emlősök élettere a klímaváltozás miatt

Kevesebb, mint a felére csökkent a kacsacsőrű emlősök élettere, számuk pedig 30 százalékkal esett vissza a klímaváltozás miatt.

Az idei év döntő fontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben

Háromnapos online tanácskozás kezdődött hétfőn vezető tudósok részvételével a fenntartható fejlődésről, és már az elején megállapították, hogy az idei év döntő fontosságú a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából.

Klímacsúcs - Duda: Lengyelország 2040-ig hetven százalékról tizenegyre csökkenti a szénalapú áramtermelés arányát

Lengyelország 2040-re a jelenlegi 70 százalékról 11 százalékra csökkenti a szénalapú áramtermelés arányát - jelentette be Andrzej Duda lengyel elnök pénteken, az amerikai kormányzat által szervezett virtuális klímavédelmi csúcstalálkozón.