klímakutatás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- globális felmelegedés
- klímaváltozás
- IPCC
- klímaszkeptikusok
- aszály
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Így szárad ki Magyarország
Sopron környékét leszámítva nincs olyan csücske Magyarországnak, ahol ne hiányozna legalább 25 liter eső a sokévi átlaghoz képest. Nagykanizsa és Fehérgyarmat környékén a legnagyobb a baj, de a Dél-Balatonnál is katasztrofális a szárazság. Jövő tavaszig a lehető legtöbb esőnek kellene lehullnia ahhoz, hogy többé-kevésbé helyreálljon az egyensúly.
Újabb kiszivárogtatással folytatódik a klímagate
Ismét több ezer e-mailt szivárogtattak ki a Kelet-angliai Egyetem klímaszakértőinek levelezéséből. A levelek egy orosz szerverről voltak letölthetők, és akárcsak 2009-ben, az ENSZ soron következő nemzetközi klímakonferenciája előtt hozták nyilvánosságra őket.
Angolszász divat tagadni a klímaváltozást
A "trendszkeptikusok" magát a globális felmelegedés tendenciáját is tagadják, a "tulajdonítási szkeptikusok" elfogadják ugyan a klímaváltozás valóságát, de természetes okoknak tulajdonítják. A klímaszkepticizmus elsősorban angolszász jelenség a Reuters hírügynökség médiakutató intézetének munkatársai szerint.
Hanyagsággal vádolják a vezető klímajelentés szerkesztőit
Szakmailag lektorált tudományos cikkek helyett napilapok írásaira, civil szervezetek jelentéseire vagy épp egyszerű sajtóközleményekre is hivatkozik az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének 2007-es összegző jelentése a klímaváltozásról, pedig ezt tiltja a testület szabályzata - állítja egy kanadai oknyomozó újságíró. A jelentés most készülő új változata szerint sűrűsödni fognak az extrém időjárási jelenségek.
Forró vízzel fúrnak le a világ legfurább tavába
Nem mindegy, mikor és hogyan olvad el a Nyugat-Antarktisz roppant jégtömege - a világtenger néhány méteres emelkedése élet-halál kérdése lehet. Ennek pontos megállapítására egy százezer éve érintetlen, jég alatti tóból akar első ízben mintát venni egy brit kutatócsoport.
A szélsőséges időjárástól is függ, mikor és hol tör ki polgárháború
Összefüggés van az időszakosan fellángoló fegyveres konfliktusok és a ciklikusan jelentkező éghajlati-időjárási jelenségek között. A három-hétévente hőséget és aszályt okozó El Nino is felelőssé tehető az elmúlt fél évszázad során kirobbant harcok harmadáért a 90 szubtrópusi-trópusi országban, például Peruban a Fényes Ösvény terrorakcióiért - állapították meg amerikai kutatók.
Osztrigahéjakra van írva, hogyan hűlt le a Föld
Nagy időrendi pontossággal képesek felvázolnia Földön 14 millió évvel ezelőtt bekövetkezett drámai lehűlés szakaszait a bécsi Természettudományi Múzeum munkatársai. Ez a hideg periódus még most is tart, noha egy meglehetősen enyhe szakaszában járunk. A kutatók megkövült osztrigahéjak szezonális növekedési mintájának elemzésével dolgoznak.
Megaszárazsággal sújtotta a kőkorszaki embert a klímaváltozás
A modern embert érő legkomolyabb klímakatasztrófa 17-16 ezer évvel ezelőtt következett be Afrikában és Dél-Ázsiában. Teljesen elmaradt a monszun, hatalmas tavak száradtak ki, a Nílus és a Kongó szinte patakká zsugorodott. Az ok a jégkorszak végén bekövetkező jégolvadás volt.
Régi újságok lapjai árulják el, hogyan szennyeztük el a légkört
Nemcsak a levéltárak, könyvtárak régi szövegeinek tanulmányozásával lehet következtetni arra, mekkora volt a légszennyezés száz-százötven évvel ezelőtt. A könyvek és újságok papírja faanyagot tartalmaz, így ugyanolyan izgalmas a klímakutatóknak, mint a fák évgyűrűi.
Felfűti a Jeges-tengert az Atlanti-óceán
Egysejtű élőények maradványainak elemzésével lehet kétezer évre visszamenőleg megállapítani, milyen volt az időjárás Európa legészakibb pontján. Az eredmény: még akkor sem volt ilyen meleg a tenger, amikor Grönlandot valóban zölden virágzó legelők borították.
Az OMSZ Klímamodellezési Kutatócsoportjának pontosításai
Sűrű hőségriadók, óriási esőzések - ilyen lesz a hazai éghajlat címmel közölt összeállítást az OzoneNetwork arról, miként hat ki a globális felmelegedés Magyarország klímájára. Cikkünket tudósítónk az MTA-ban szervezett Országos Meteorológiai Napok előadásainak hallgatójaként, az ott elhangzott közlemények alapján állította össze. Az OMSZ klímamodellezéssel foglalkozó kutatócsoportja az itt olvasható megjegyzéseket fűzte hozzá a cikkhez. ,
Torz mérésekre alapoz a magyar klímaszkeptikus
Az üvegházhatás hasznos, de nem mindegy, milyen erősségben, és az sem, mi várható húsz, ötven év vagy egy évszázad múlva. Dr. Miskolczi Ferenc, a NASA volt munkatársa két tanulmányban állítja: nem vezet további melegedéshez, ha még több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. Meteorológusok, klímakutatók szerint viszont Miskolczi alaptalanul vezet be új törvényt a légkör hőháztartásáról, és köztudottan hibás az a meteorológiai adatbázis, amelyre elméletét alapozza.
Új érvek a globális felmelegedés ellen
Továbbra sincs egység a klímakutatásban. Bár az elmúlt néhány hónapban mintha visszafogottabbak lettek volna a klímaszkeptikusok, két neves amerikai szakértő ismét felkavarta az állóvizet. Nemrégiben megjelent könyvükben a jelenlegi klímaváltozást természetesnek és az emberiségre nézve veszélytelennek állítják be. Az élesen különböző, sőt, homlokegyenest ellentétes álláspontok meglehetősen nehéz helyzetbe hozzák és elbizonytalanítják a politikai döntéshozókat is.
- címkék:
- klímaváltozás
- könyv
- klímakutatás
- Címkefelhő »
Új érvek a globális felmelegedés ellen
Továbbra sincs egység a klímakutatásban. Bár az elmúlt néhány hónapban mintha visszafogottabbak lettek volna a klímaszkeptikusok, két neves amerikai szakértő ismét felkavarta az állóvizet. Nemrégiben megjelent könyvükben a jelenlegi klímaváltozást természetesnek és az emberiségre nézve veszélytelennek állítják be. Az élesen különböző, sőt, homlokegyenest ellentétes álláspontok meglehetősen nehéz helyzetbe hozzák és elbizonytalanítják a politikai döntéshozókat is.
- címkék:
- klímaváltozás
- könyv
- klímakutatás
- Címkefelhő »
Újabb komoly érv a globális felmelegedés emberi eredete mellett
Egy amerikai, kormányzati megbízásból készített tudományos beszámoló tényként kezeli, hogy a globális felmelegedésben szerepe van az emberi beavatkozásnak. A szkeptikusok szerint viszont éppen ez bizonyítja a klímakutatás zászlóshajójának tekinthető modellfejlesztés kudarcát. Tovább tart a vita: emberi vagy tisztán természetes hatások dominálnak az elmúlt évtizedek klímaváltozásában?
- 1