Ég a Kiskunsági Nemzeti Park

Kigyulladt a borókás a Kiskunsági Nemzeti Parkban. Ég az aljnövényzet, és egy fenyves is veszélyben van. 

Nem tudják megfékezni a tüzet a Kiskunsági Nemzeti Parkban

Még dolgoznak a tűzoltók és a társhatóságok munkatársai a Kiskunsági Nemzeti Parkban péntek délután keletkezett tűz oltásán. A parázsló, és a szélben felgyulladó területek jelentik a legnagyobb gondot.

Ez a hideg már a kiskunsági bivalyoknak is túl sok

Ezer új odú várja az Afrikából hazatérő szalakótákat

Tudja-e, hogy hol tehet szaharai kirándulást Magyarországon?

A magashegységek és vízpartok világához képest a síkvidékeket többnyire monoton és unalmas tájegységekként szokás elkönyvelni, tegyük hozzá, hogy teljesen igaztalanul. Magyarország a változatos földtörténeti múltjának köszönhetően számos olyan síkvidéki természetföldrajzi kinccsel rendelkezik, amelyek európai viszonylatban is egyedülállónak számítanak.

Ne hervadozzanak, inkább darvadozzanak Szegeden a Fehér-tónál

Megcsodálhatja és meg is etetheti a nemzeti park madarait

A kerti zöldhulladék veszélyes a természetes élőhelyekre nézve!

Sokan úgy gondolják, hogy a zöldhulladéktól megszabadulhatnak az erdő-mező szélén, hiszen azok úgyis csak növényi maradványok, lebomlik, komposztálódik, nem okozhat bajt. Holott ez egyáltalán nem így van, ráadásul a zöldhulladék illegális elhelyezése éppúgy szabálytalan és büntetendő, mint a kommunális, vagy bármely más hulladék lerakása.

A célirányos területkezelés a Böddi-szék túzok élőhelyeit is javítja

A Böddi-szék déli része a szakemberek számára eddig is ismert túzok költőhely volt, a területen a 2000-es évek elején több alkalommal is került elő túzokfészek mezőgazdasági munkavégzés során. Ebből az időszakból fiókát vezető tyúkról is van adatunk a területről. A Természetvédelmi Őrszolgálat és a terepen dolgozó kollégák adatai azt bizonyítják, hogy a területen azóta is kisszámú, de rendszeres fészkelő a túzok. Az elmúlt években közel 20 esetben figyeltek meg túzokot a projektterületen.

Virágzik a buckákon a homoki báránypirosító

A Duna–Tisza köze homokbuckáin jellemző növény a homoki báránypirosító (Alkanna tinctoria). Tavasszal előbb tőlevelei, majd április-májusban kék virágai jelennek meg.