A lassú választ gyakran hazugságnak hisszük

A lassú választ gyakran hazugságnak hisszük - állapította meg egy francia kutatás, amelyet a Journal of Personality and Social Psychology tudományos szaklapban publikáltak.

Csökkentheti a koronavírus halálos áldozatainak számát az új szer

Egy új terápiát kísérleteztek ki Nagy-Britanniában, amellyel a koronavírus miatt súlyos állapotban lévő vagy akár lélegeztetőgépre került betegeket menthetnék meg.

54 darab mágnest evett meg a 12 éves kisfiú: elmondta, miért tette

A 12 éves kisfiú, Rhiley Morrison 54 darab mágnest nyelt le otthon, többek között arra is kíváncsi volt, hogy ezek után a hasához ragadnak-e a tárgyak. 

Mentőhelikoptert kellett hívni a magyar sportolóhoz

Korábban beszámoltunk arról, hogy Rakonczay Gábor kétszeres Guinness-világrekorder extrémsportoló január elején elindult, hogy egy speciális szörfdeszkán állva átevezze az Atlanti-óceánt. A nagyjából két hónapra tervezett átkelés végül a hatodik napon félbeszakadt.

Egy évet keringtek a föld körül ezek a szőlőtőkék

Ha kanalat teszünk a pezsgősüvegbe, tényleg megmarad az ital pezsgése?

A francia népi bölcsesség szerint, ha egy ezüstkanalat helyezünk el a felbontott pezsgősüveg nyakába, és így tesszük az üveget a hűtőbe, a pezsgő buborékos marad. A Stanford Egyetem kutatói tesztelték ezt, és meglepő eredményre jutottak.

Magyar kutatók teszik hatékonyabbá a rágcsálókon végzett kísérleteket

A KOKI kutatóinak világszinten egyedülálló módszertani újításai tovább növelik a rágcsálókon végzett kognitív kísérletek megbízhatóságát és hatékonyságát

A macskák rejtélyes mosolya, és ami a hátterében áll

A „macskamosolyt", vagyis a macskák közismert hunyorgásának viselkedésbiológiai hátterét vizsgálta egy új tanulmány.

A történelem legkegyetlenebb pszichológiai gyerekkísérletei

Ahogy sok más tudománynak, a pszichológiának is megvan a sötét oldala. A múltban több olyan kísérletet is végeztek, melyek etikailag kifogásolhatóak, ám jelentős eredményeket hoztak a lélektan területén. A Life.hu összeszedte a legdurvábbakat, mi pedig utánajártunk, hogy milyen következményei lettek az ilyen kísérleteknek és annak is, hogy azóta miként akadályozzák meg, hogy ilyen kegyetlenségek újra megtörténhessenek.

Ez történne, ha egy hónapig csak kólát innál – Egy férfi kipróbálta!

George Prior úgy döntött, komoly kísérletnek veti alá magát: egy hónapon keresztül napi tíz doboz kólát ivott, és figyelte, hogy mi történik a testével.

36 órán keresztül pörögnek idén a Kutatók Éjszakájának programjai

Két napig lehet végtelen hosszan szörfözni a különböző tudományterületek világában a Kutatók Éjszakájának idején. Tömve lesz a net kísérletekkel, játékokkal, interaktív beszélgetésekkel és elmélyülést igénylő előadásokkal – kinek mi tetszik. Tallóztunk egy kicsit a magyar programok végtelen sorából, de ha valakinek ez mind nem elég, az nézzen rá a European Researchers' Night nemzetközi honlapjára is.

Az igazi álommeló: legyél hivatásos alvó 4 millió forintért

Ha úgy érzed, egész nap ki sem kelnél az ágyból, ezt a munkát neked találták ki. A NASA-val is együtt dolgozó Német Légügyi és Űrkutatási Központ (DLR) nem mindennapi állást hirdet, amihez nem kell extrém kritériumoknak megfelelni, csak belevalónak lenni.

Kutatók azonosítottak egy fehérjét, amely véd a Lyme-kórtól

A Yale Egyetem kutatói felfedeztek egy fehérjét, amely segít megvédeni a gazdaszervezetet a kullancscsípés terjesztette fertőzéstől, a Lyme-kórtól; felfedezésük segíti a betegség diagnosztizálását és kezelését.

Senki nem tudott bonyolult kísérleteket ilyen egyszerűen elmagyarázni

Százhuszonöt éve, 1895. november 10-én született a Zala vármegyei Pákán Öveges József piarista szerzetes, Kossuth-díjas főiskolai tanár, fizikai szakíró, a természettudományos ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, egy egész ország tanára.

Imádják a dübörgő járművek hangját az állatkerti majmok

Lehet, hogy a természetese élőhelyükön szívesen hintáznak az esőerdőkben, ám az egyik finn állatkert majmai a dzsungel zajai helyett inkább a közlekedés hangjait preferálják. Legalábbis egy most végzett kutatás szerint.

Halálos áramütés egy rossz válaszért: a hírhedt Milgram-kísérlet

Stanley Milgram, a Yale Egyetem pszichológusa csaknem 60 évvel ezelőtt végezte el híres kísérletsorozatát, ami Engedelmesség-tanulmány néven várt hírhedté. A kísérletet számos kritika érte, de amit a tekintély hatalmával kapcsolatban bizonyított, nem lehet elvenni tőle.

Már negyven millió éve léteztek a beszéd alapkövei

Már negyven millió éve léteztek a beszéd alapkövei, az ember és a majom közös elődei is ismerték a komplex nyelvi szerkezetek bizonyos szabályait - állapította meg a Zürichi Egyetem (UZH) Összehasonlító Nyelvtudományi Intézete egy mesterséges nyelvtan segítségével.

Új lehetőség a műanyagpestis felszámolásában

Olyan "szuperenzimet" hoztak létre brit kutatók, amely egy korábban kifejlesztett enzimnél hatszor gyorsabban képes lebontani a műanyagot.

A történelem legkegyetlenebb pszichológiai kísérletei I. rész

Ahogy sok más tudománynak, a pszichológiának is meg van a sötét oldala. A múltban több olyan kísérletet is végeztek, melyek etikailag kifogásolhatóak, ám jelentős eredményeket hoztak a lélektan területén.

Megpróbálják átvágni, létrával akarnak átmászni, alagutat fúrnak a határkerítésnél a migránsok

Naponta 100-150 migráns próbál átjutni változatos módszerekkel a határon - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerda reggel az M1 aktuális csatornán.

Fontos áttörést értek el az újrahasznosítható űrhajók technológiájában

Sikeresen visszatért a Földre vasárnap Kína újrahasznosítható kísérleti űrhajója. Az űrhajó, amelyet pénteken a Hosszú Menetelés 2F nevű hordozórakéta segítségével bocsátottak fel az ország északi részén található Csiucsüen Műholdkilövő Állomásról, két napon át tartó Föld-körüli út után tért vissza a tervezett leszállóhelyre.

Koronavírus: Győrfi Pál kísérlet alá vetette magát - Videó

Győrfi Pál videóban tájékoztatta a lakosságot a maszkhasználat fontosságáról, illetve egy meglepő kísérletnek is alávetette magát. 

Fantasztikus magyar kaland a világűr határán

Nemzeti ünnepünkön, augusztus 20-án Várpalotán, a Thury vár mögötti parkból emelkedett fel a sztratoszférába az Űrbatyu II. A Bakonyi Csillagászati Egyesület tavalyi sikeres magaslégköri ballon projektje idén tovább folytatódott, professzionális eszközállománnyal, valamint komoly támogatókkal. Az Űrbatyu II. 30 kilométert meghaladó magasságba, a középső sztratoszférába hatolt, majd közel 3 órás repülés után Tolna megyében, Dúzs község külterületén landolt. A felkutatására indult keresőexpedíció sikerrel járt, és páratlan szépségű, űrközeli fényképfelvételei azóta bejárták országot.

A plazmakezelés továbbra is kísérleti terápiának számít a WHO szerint

A koronavírus-fertőzésen átesett betegek vérplazmájával zajló kezelések továbbra is kísérleti terápiának számítanak - figyelmeztetett kedden az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Százhúsz éve született Bay Zoltán, aki megérintette a Holdat

A magyar származású Nobel-díjasok, Szentgyörgyi Albert, Wigner Jenő, Hevesy György, Gábor Dénes, Oláh György és mások mellett Bay Zoltán neve talán kevéssé cseng ismerősen, pedig a 120 éve született magyar fizikus a 20. századi természet- és mérnöki tudományok legnagyobbjai közé tartozik. Nem véletlen, hogy világszerte őt tartják a modern asztrofizika egyik új tudományága, a rádiócsillagászat atyjának, hiszen az 1946. február 2-án végrehajtott világhíres magyar Hold-radar kísérletével ő teremtette meg ennek az alapjait, de Bay Zoltán nevéhez fűződik a fotoelektron-sokszorozó, valamint a fénysebességre alapozott méterdefiníció megalkotása is.

Rousseau gyermeknevelési tanácsai bizarr emberkísérletekbe torkolltak

Jean-Jacques Rousseau 1762-ben újító tanácsokat adott a gyermekneveléssel kapcsolatban. Egy-egy ötlete teljesen rendben van, míg a többitől a modern szülő haja kihullana. Persze a híres nevelési módszereit saját gyerekein nem tesztelte.

Mo Farah az egyórás futás világrekordjára tör

A négyszeres olimpiai bajnok Mo Farah szeretné megdönteni az egyórás futás világrekordját.

Minikertekkel próbálják rendre bírni a szemetelő lakosokat Amszterdamban

Ember-egér hibridet hoztak létre a biológusok

Az eddig elért legmagasabb arányban, négy százalékban emberi sejteket tartalmazó egérembriót hoztak létre a New York-i Állami Egyetem buffalói campusának biológusai, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat.

Belőled is sütögető szupernagyit csinált a karantén?

Egyszer mondtam a fiamnak, hogy még nem szeretnék nagyi lenne. Akkor azt mondta, ez nem az én döntésem. Mérgelődtem is, hogy mit nem lehet érteni azon, hogy nem vagyok még felkészülve a nagyi szerepre.

Jogunk van állatokon kísérletezni? - Lajka és Kokó története

Az állatkísérletekről mindenki másképp gondolkodik. Sokak szerint bűnnek számítanak az eredmények érdekében tett erőfeszítések, amelyek sokszor az állatok szenvedésével, halálával járnak. Mások szükséges rossznak tartják.

Az Egyesült Királyságban megkezdődnek az oltóanyaggal kapcsolatos humán kísérletek

Örömöt és undort is kifejezhet az egerek mimikája

Német tudósoknak sikerült először bizonyítaniuk, hogy az egerek "arca" érzelmeket fejez ki - írta a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Ausztrál tudósok megkezdik a koronavírus elleni oltóanyagok tesztelését

Felrobbant a kísérleti mágnes, nem is hinné, mekkora szerencsére

Egy váratlanul jól elsült laboratóriumi balesetnek köszönhetően egy több mint fél évszázados kvantumfizikai problémát sikerült megoldani. Az eredmény a kvantumszámítógépek építésében is áttörést hozhat.

Majmokon próbálták ki, újra fertőződhetünk-e a koronavírussal

Egymás után kétszer is kitettek két majmot a koronavírus-fertőzésnek, ám második alkalommal a kórokozó már nem tudta megbetegíteni a főemlősöket. Ez jó hír lehet az emberiség számára is, hiszen immunrendszerünk működése nagyban hasonlít távoli rokonainkéhoz. Egyes szakértők szerint azonban korai lenne messzemenő konklúziókat levonni az új kutatásból.

Koronavírus: legalább egy év szükséges a vakcina kifejlesztéséhez

A koronavírus izolációja ellenére is hosszú idő, legalább egy év szükséges a hatásos vakcina kifejlesztéséhez - mondta a vírus izolációját végző kutatócsoport vezetője az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

A szabad akarat illúzió, a testünk rabjai vagyunk

A szabad akarat kérdése már rég nemcsak filozófiai probléma, hanem idegtudományilag kutatható, s egyre inkább úgy tűnik, hogy amikor úgy érezzük, szabadon döntünk, valójában tudattalan belső állapotaink vezérelnek bennünket. A svájci EPFL kutatói most a kilégzés és a döntéshozatal között találtak kapcsolatot.

Már az űrben is bort érlelnek

Tudományos kutatás céljából egy tucat Bordeaux-i bort küldtek fel a világűrbe, a lezárt palackok egy évet töltenek a Nemzetközi Űrállomáson, majd visszatérnek a Földre, ahol összehasonlítják őket 12 üveg ugyanolyan, ámde a Földön érlelt borral – írja az Euronews.

Különleges genetikájú juhokat tenyésztenének Új-Zélandon

Új-Zélandon a gazdák most alacsonyabb metánkibocsátású juhokat tenyészthetnek, ezzel csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Egy új finn mobil app méri a lakosság ökológiai lábnyomát

A felhasználók által választott közlekedési módok ökológiai lábnyomát mérő és a jól teljesítőket virtuális kreditekkel jutalmazó mobiltelefon-alkalmazást tesztelnek a finnországi Lahtiban, az energiamegtakarítást, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és a környezetvédelmet szolgáló új ötletek és módszerek kifejlesztése jegyében.

Anyatej termelésében segíthetnek a fogak őssejtjei

Bámulatos módon változékonyak a fogszövet őssejtjei: segíthetnek a mellszövet és a tejmirigyek regenerálódásában. A folyamatot egereken tesztelték zürichi kutatók.

Leállították Zente gyógyszerének, a Zolgensmának kísérleteit

Leállították Zente gyógyszerének, a Zolgensmának kísérleteit az Amerikai Egyesült Államokban.

Egy számológéppel üldözte el a rablót egy trafikos

Két férfi ki akart rabolni egy dohányboltot Budapesten, a XIII. kerületben, de az eladó elüldözte őket. A bíróság letöltendő börtönre ítélte a két férfit.

Ennyi baktérium van egy kisgyermek kezén – Fotó!

Mutasd meg gyermekednek ezt a fotót, és többé nem kell a kézmosás miatt noszogatnod.

Az eddigi legsikeresebb Tudományok Fővárosa fesztivált rendezték meg idén

Nagy sikerrel zajlott a Tudományok Fővárosa, melynek idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi campusa adott otthont. A szeptember 21-én megtartott tudományos fesztivál több mint tízezer látogatót vonzott, amivel az eddigi legsikeresebb Tudományok Fővárosa lett.

Félrement a kísérlet, mutáns szúnyogok szabadultak el

Egy brit vállalat, az Oxitec azért engedett szabadon 2013 és 2015 között több millió génmódosított szúnyogot Brazíliában, hogy ezzel visszaszorítsák a sárgalázat, a dengue-lázat és a zikát terjesztő egyiptomi csípőszúnyogot. A kísérlet azonban egy új kutatás szerint balul sült el, és az életképtelennek hitt utódok elkezdtek keveredni a természetes populációkkal, még erősebb mutánsokat hozva így létre.

Több mint 2600 program lesz a Kutatók Éjszakáján

Szombattól regisztrálhatnak az érdeklődők az idei Kutatók éjszakája azon programjaira, amelyeken csak korlátozott számú résztvevőt tudnak fogadni a szervezők.

Újra kísérletezhetnek a gyerekek a Csodák Palotájában

Tudja-e, ki volt Murphy és miért van neki törvénye?

„Ami elromolhat, az el is romlik" – szól a vélhetően mindenki által ismert szállóige, azt azonban már kevesebben tudják, hogy ki fogalmazta meg és miért.

A nők nem jobbak a férfiaknál a megosztott figyelem terén

A nők nem jobbak a férfiaknál a megosztott figyelem terén - állapította meg egy német kutatócsoport.

A világ első ember-majom hibridjével kísérleteznek Kínában

Spanyol kutatók azt állítják, hogy létrehozták a világ első ember-majom hibridjét egy kínai laboratóriumban. Hangsúlyozták, hogy fontos lépést tettek az életmentő transzplantációs műtétekben való segítségnyújtás felé: a hibrideket ugyanis kizárólag emberi sejtekből álló szervek előállításához használnák fel. A kísérletek azonban még nem zárultak le.

A magas inzulintermelés hasnyálmirigyrákhoz vezethet

Kanadai tudósoknak először sikerült kimutatniuk állatkísérletekben a a magas inzulinszint és a hasnyálmirigyrák közötti kapcsolatot.

Újabb rakétakísérletet hajtott végre Észak-Korea

Észak-Korea péntek kora hajnalban újabb rakétákat tesztelt; ezúttal két nap alatt a második, nyolc nap alatt a harmadik esetben.

Légdeszkával akart átkelni a La Manche-csatornán, csúnya vége lett

Nem sikerült Franky Zapata francia feltalálónak átrepülnie a La Manche-csatornán saját készítésű repülő deszkáján, félúton, tankolás előtt a vízbe esett.

Csak hím állatokat használtak az idegtudományi kísérletekhez

Kizárólag hím egereket és más állatokat használtak az idegtudományi kísérletekben évtizedeken át, mert a nőstényekről azt tartották, túlságosan érzelmi lények és jobban megviselik őket a hormonokhoz köthető hangulatváltozások, mint a hímeket.

Hihetetlen helyen találták meg az USA rejtőzködő aranyát

Az USA aranykészleteinek mintegy háromnegyede piritkristályokba rejtve, szemmel láthatatlan formában bujkál. Német tudósok most kimutatták, hogy a kőzet arzéntartalma árulkodik az arany jelenlétéről, amely így könnyen felderíthető.

Donald Trump nem vesztette el bizalmát Észak-Koreával szemben

Donald Trump amerikai elnök nem tartja a bizalommal való visszaélésnek azt, hogy Észak-Korea az elmúlt napokban újabb kísérleteket hajtott végre rövid hatótávolságú rakétákkal.

Kísérlettel bizonyították, hogy teljesen felesleges cukrot tenni a teánkba

Azt tudjuk, hogy a cukor nem a világ legegészségesebb dolga, ám az emberek többsége a teájába mégis belecsempészi. Most kutatással bizonyították, hogy teljesen felesleges ezt az italt is megcukrozni. 

Az alvás-ébrenléti ritmus zavara gyorsítja a daganat növekedését

A cirkadián ritmus, vagyis a szervezet biológiai órájának zavara a daganat gyorsabb növekedését okozhatja egy új tanulmány szerint, amely a PLoS Biology folyóiratban jelent meg.

Sertésekben növesztenek emberi szerveket Japánban

A Tokiói Egyetem kutatói remélik, hogy egy éven belül megkezdhetik azt a Japánban úttörőnek számító sejtkísérletet, amelynek keretében sertésekben fognak emberi hasnyálmirigyet növeszteni transzplantációs célokra.

A mediterrán étrend a túlevés ellen is hatásos lehet

A mediterrán étrend a túlevés ellen is hatásos lehet egy frissen publikált tanulmány szerint.

Szupermajmokat hoztak létre egy kínai laborban

Az emberi intelligencia kutatása céljából az emberi agy fejlődésében szerepet játszó gént ültettek majomgenomba kínai kutatók.

Zenét hallgató sajt?

A Burgdorfban, Svájcban élő Beat Wampfler A Tribe Called Questet, Mozartot és Led Zeppelint játszik a sajtoknak, így próbálja kideríteni, hogy a hanghullámok milyen hatással vannak az ízükre. Az ötletet az édesanyáktól vette, akik szívesen énekelnek vagy zenélnek a babáknak, amíg a hasukban vannak.

Új kísérlettel bővül a nagy hadronütköztető

Új kísérlettel bővül az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) programja. A Faser (Forward Search Experiment) kísérletben könnyű, extrém gyenge kölcsönhatású új részecskékre vadásznak majd, amelyek tanulmányozására eddig azért nem volt mód, mert az LHC négy nagy detektora nem tudja felismerni őket.

Mindig ki akarta próbálni a hazugságvizsgálót? Akár már holnap megteheti!

A Brain Awarness Week nemzetközi rendezvénysorozat hazai programjai az Agykutatás Napjai címen futnak. A szervezők idén március 12-én és 13-án várják az érdeklődőket az ELTE lágymányosi kampuszán.

3 millióért bárki csatlakozhat a föld alatt szimulált Mars-kolóniához

Se nem kalandpark, se nem túlélőtúra. Egy kicsit mindkettőből van benne, de igazán megfogni nem lehet a dolgot, mivel az Astroland-hez hasonló projekt nemigen van.

Hipnózisban élték át az utasok újra az első repülés boldog izgalmát

A Thomas Cook Airlines egy hipnotizőr bevonásával segített újra átélni az első repülés élményét. Olyan utasok közreműködésével próbálták ki az ötletet, aki már számtalanszor repültek, és rég elfelejtették az első repülés boldog izgalmát.

Ezt történt, miután valaki két szőlőszemet tett a mikróba – videó

A mikrohullámú sütőbe tett szőlőszemek szinte azonnal lángra kapnak. A különleges jelenségnek van tudományos magyarázata.

Nyávogni tudni kell, avagy a macskabeszéd rejtelmei

A macskák nagyon ritkán nyávognak egymásnak, ezzel a „beszéddel" jószerével csak a gazdájukat, illetve a bizalmukba fogadott embereket tüntetik ki. Suzanne Schötz a svéd Lund University etológusa megvizsgálta, hogyan kommunikálnak a macskák a gazdájukkal, és lehet-e az állatoknak is akcentusa, vagy „tájszólása". A kutatás meglepő eredményeket szült.

Magyar tudósok különleges kutatása a mesterséges intelligenciáról

A mesterséges intelligencia és a valós rendszerek matematikáját vizsgálják magyar kutatók, akik németországi majomkísérletek eredményeit értékelve találtak különbséget a rendszerek működési elvei között.

Mitől leszek kevésbé másnapos? Sörre bor vagy borra sör?

Lefilmezték az agy működését

Az MIT kutatói éber, aktív egerek látókérgének valamennyi sejtrétegét élő időben meg tudták figyelni a legmodernebb háromfoton-mikroszkópia segítségével – sőt, még a kéreg alatt is találtak némi meglepetést.

Megmagyarázhatatlan erők dolgoznak a felborult kalyibában?

Számos olyan pontja van a Földnek, ahol, legalábbis látszólag, nem érvényesül a gravitáció. Ezeket a különleges helyszíneket szokás „gravitációdombként" vagy „mágneses dombként", illetve „kísértetdombként" is emlegetni, mivel itt visszafelé esnek a tárgyak, vagy a lejtőn felfelé gurul az autó.

Hatásos új eszköz az agytumor elleni harcban

A halálos agytumor sejtjeit megtámadó nanorészecskéket alkottak spanyol tudósok: behatolnak a tumorba és a gyógyszereket közvetlenül a rákos sejtekbe irányítják.

Összekötötték három ember agyát, furcsa villanásokat láttak

Kutatók egy csoportja összekötötte három ember agyát, akik így meg tudták „gondolataikat” osztani egymással. Természetesen egyelőre nem szabad túl bonyolult dolgokra gondolni, az önkéntesek egy Tetris-szerű játékban segítették egymást. A szakemberek szerint hamarosan komplett emberi hálózatok születését hozhatja el az új technika.

A 71 éves férfi egy hordóban vágott neki az Atlanti-óceánnak

Megtalálhatták az elhízásért felelős gént

Napjainkban egyre nagyobb problémát jelent az elhízás. Tudósok most egereken kísérleteztek, és úgy tűnik, hogy megtalálták az elhízásért felelős gént. Ha ennek működését kiiktatják, talán megállítható a hízás. 

Zenére érlelődnek a sajtok Svájcban

Milyen hatással van a zene az érlelődő sajtokra? Van különbség a metál vagy pop zenét hallgató sajtok íze között? Ezkre a kérdésekre keresi a választ egy svájci kutató és sajtkészítő.

Kettős csapást mér a daganatra az új rákölő vírus

A mesterségesen szerkesztett tumorgyilkos adenovírusok most már nem csak a daganatsejteket, hanem az őket védő és támogató kötőszöveti sejteket is célba veszik.

A macska, amely megérzi és jelzi, ha valaki hamarosan meg fog halni

Az amerikai Rhode Island fővárosában, Providence-ben lévő Steere House Nursing and Rehabilitation Centre öregek otthona és rehabilitációs központban él egy híressé vált és az Oscar névre hallgató macska. Az állat attól vált közismertté, hogy pontosan jelzi, ha egy páciens hamarosan meg fog halni. Ilyenkor összegömbölyödve az illető mellé fekszik, annak utolsó óráiban. Oscar különleges előrejelző képességéről még korábban a Journal of Medicine orvosi magazinban jelent meg egy tanulmány.

Küszöbön áll a vércsoportok általános megváltoztathatósága

A bélbaktériumok által termelt enzimekkel képesek megváltoztatni a vércsoportot, jelentették be a kutatók Bostonban, az American Chemical Society (ACS), az Amerikai Kémiai Társaság éves találkozóján.

Az apró Merkúr vezette nyomra Albert Einsteint

Albert Einstein 1905-ben publikálta a speciális, 1916-ban pedig az általános relativitáselméletet, amelynek bizonyítására azonban csak három évvel később, 1919-ben került sor. Azóta már sokszorosan is beigazolódott Einstein elméleteinek létjogosultsága, amelyek eddig még minden próbát, illetve cáfolási kísérletet kiálltak.

Tudósok mutatták meg, hogyan fejlődik a csibe a tojásban: videó

Most először keltette ki tudósok egy kiscsibét úgy, hogy a tojáson nem volt rajta a tojáshéj. A 21 napig tartó folyamatos videóra vették, így azt a pillanatot is láthatjuk, amikor elkezd dobogni a kis állat szíve. 

Meglepő felfedezés az ekcéma okáról

Az ekcéma egyik oka a bélbaktériumok megváltozott összetétele lehet egy friss francia tanulmány szerint.

A kutyát nem lehet átverni: pontosan felismeri, ha valaki megbízhatatlan

Már számos tanulmány beszámolt arról, hogy a kutyák sokféle módon érzékelik az emberi érzelmeket. Most azonban az is kiderült, a kutyákat nem lehet félrevezetni, mert pontosan felismerik, ha valaki megbízhatatlan.

Döbbenet: a macskák értik a fizikát

Egy japán kutatás szerint a macskák értik az ok-okozati összefüggéseket, felismerik, amikor ezek nem működnek, és felfognak néhány fizikai törvényszerűséget is. A kutatók eredményüket az Animal Cognition című tudományos magazinban publikálták.

Tengeri hínárral etetik a teheneket, hogy "klímabarátabbá" váljanak

Tengeri hínárral gazdagított takarmányt adnak a tejelő teheneknek a davisi Kaliforniai Egyetem kutatói egy tanulmány keretében, hogy csökkentsék az állatok metánkibocsátását.

Őrült kísérlet, melyben a szülők együtt nevelték gyermeküket egy majombébivel

A tudósokat mindig is érdekelte, hogy mekkora a főemlősök és ez emberek intelligenciája közötti különbség. Többen voltak azon az állásponton, hogy a csimpánz csak azért nem képes beszélni, viselkedése azért tér el az emberétől, mert nem közöttünk szocializálódik. Egy igazán őrült elmélet szerint, ha egy ilyen majom egy ember gyerekkel nőne fel, olyanná válhatna, mint mi.

Tudja-e, mi lehet a 21. század egyik legnagyobb globális fenyegetése?

A 21. század egyik legnagyobb fenyegetésének az antibiotikum-rezisztenciát tekinthetjük, vagyis a baktériumok egyre intenzívebbé váló ellenállását az antibiotikum-készítményeknek. Tapasztalati tény, hogy az elmúlt évtizedekben számos baktériumtörzs ellenálló képessége annyira megnövekedett, hogy már nem hatnak rájuk a gyógyszerek. A helytelenül használt, feleslegesen szedett antibiotikumok a baktériumokat egyre ellenállóbbá teszik.

Egy pszichológiai kísérlet rávilágít a családon belüli agresszió mintakövetésére

Egy gyermek csak ritkán viselkedik másokkal durván, vagy válik indokolatlanul erőszakossá. Arról korábban már írtunk, hogy mit tehetsz egy ilyen helyzetben szülőként. Most mutatunk egy nagyon érdekes kísérletet, mely remekül rávilágít arra, hogy például a családon belüli agresszió miként képes  szinte láthatatlanul átalakítani egy gyermek magatartását, habitusát.

Tudja-e, hogy miért köpködnek a focisták a pályán?

Futballmeccseket nézve gyakran feltűnhet, hogy a focisták, miután a mérkőzés szünetében meghúzzák az üveget, kiköpik az italt. Kiderült, hogy e nem túl gusztusosnak tűnő szokásnak teljesítménynövelő hatása lehet egy friss tanulmány szerint.

Minden rákfajtára hatásos lehet az új kombinációs terápia

A jelenlegi kezelési módoknál hatásosabban képes csökkenteni a tumorsejtek méretét létező gyógyszerek kombinációja – derül ki a Chem tudományos lapban megjelent tanulmányból.

A szemünk előtt tárulnak fel egy rejtett világ titkai

Kvantum-fluktuációkat – a semmiből előtűnő, majd elenyésző részecskepárokat – tettek láthatóvá az izraeli Bar-Ilan Egyetem kutatói, ezzel megalapozva a kvantumtechnológia további fejlődését.

A nő, aki kiszimatolja a Parkinson-kórt

Skóciában él egy különleges képességekkel megáldott hölgy, aki képes kiszimatolni a rendkívül nehezen diagnosztizálható és gyógyíthatatlan Parkinson-kórt. A kutatók Joy Milne segítségével most egy olyan hatékony teszt kidolgozásán fáradoznak, amellyel már jóval az ismert tünetek jelentkezése előtt felismerhető lesz az alattomos betegség.

Megmérték, milyen gyors a halál, meg fog lepődni

Először sikerült megmérni a „halál sebességét”, vagyis azt, hogy egy sejt milyen gyorsan pusztul el. Kiderült, hogy a folyamat hullámszerűen terjed 30 mikrométer per perces sebességgel.

Pusztítóvá is válhat a forradalmi rákgyógyászati eljárás

Akik figyelemmel kísérik a tudományos és egészséggel kapcsolatos híreket, olyan érzésük támad, mintha az orvostudomány forradalom küszöbén állna: korábban végzetesnek tartott betegségek válhatnak gyógyíthatóvá, ami, valljuk be, egy valóságos aranykor ígéretével kecsegtet. A nagy remények zászlóshajóját CRISPR-nek hívják. Ez egy eszköz, amivel a kutatók módosíthatják egy élőlény genetikai állományát, azaz genomját, kiiktatva azokat a géneket, amik az adott kórt okozzák. A módszernek rengeteg előnye, de sajnos egyúttal árnyoldala is van.

A CIA aktákból kiderül: a nácik a 2. világháború alatt végezhettek ufó-kísérleteket

Általában a földönkívüliekkel kapcsolatos hírek az amerikai kontinensről érkeznek, ám most CIA aktákból arra lehet következtetni, hogy már a 2. világháború alatt repülő csészealjjal kísérelteztek a németek.

Képesek eltanulni egymás nyelvét a madarak

Képesek megtanulni egymás nyelvét a madarak: létfontosságú ugyanis számukra, hogy megértsék szomszédjaik sólyom vagy kígyó közeledésére figyelmeztető jelzését.

Bebizonyították, a macska ugyanúgy szeretheti gazdiját, mint a kutya

A házi kedvencek közül a macskákat gyakran éri az a vád, hogy csak érdekből ragaszkodnak a gazdájukhoz, ám érzelmileg nem kötődnek hozzá, szemben a kutyával. A kaliforniai Claremont Graduate University kutatói most tudományosan is bebizonyították, hogy mindez nem így van, és a macskák érzéketlenségét hangoztató vádak alaptalanok.