Kiotói Jegyzőkönyv
címke rss- kapcsolódó címkék:
- USA
- Európai Unió
- Európa
- Magyarország
- Oroszország
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Klímaváltozás: tervek és gondok Kiotó után
Alig lépett érvénybe a Kiotói Jegyzőkönyv, a kiotói folyamat mellett elkötelezett országok vezetői már azon gondolkodnak, hogyan lehetne jóval radikálisabb szabályozással csökkenteni az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházgázok mennyiségét. A jövőre vonatkozó tervek grandiózusak, ugyanakkor a jelenlegi vállalások teljesítése is jelentős problémákat vet fel.
Életbe lép a Kiotói Jegyzőkönyv
Hosszú évek politikai és gazdasági csatározását követően 2005. február 16-án életbe lép a ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzőkönyv, amely az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott szén-dioxid-mennyiség világméretű csökkentését írja elő. Több évtizedre volt szükség ahhoz, hogy a gátlástalan természetrombolás szemléletét legalábbis részben felváltsa a környezeti értékekért felelős gondolkodásmód.
2005 elején életbe lép a Kiotói Egyezmény
A globális fölmelegedést okozó gázok kibocsátásának korlátozását célzó Kiotói Egyezmény hosszú évek várakozása után 2005. február 16-án életbe lép - adta hírül Kofi Annan ENSZ-főtitkár egy nairobi konferencián.
Felmelegedés: Kiotó már nem lesz elég
A várakozásoknak megfelelően az orosz alsóház október 22-én, pénteken ratifikálta a kiotói klímavédelmi jegyzőkönyvet. A döntéssel elhárult az utolsó akadály a klímavédelmi egyezmény életbe lépése előtt. Ez a siker, bár jelentős, nem ad okot arra, hogy megnyugodjunk, intenek a szakemberek, akik máris a következő lépéseket sürgetik.
Tuvalu, a fölmelegedés áldozata
Tíz évvel ezelőtt, az üvegházhatás s ezzel a Föld felmelegedését okozó gázkibocsátás korlátozására irányuló Kiotói Jegyzőkönyvről folyó tárgyalások idején a csendes-óceáni Tuvalu szigetek akkori elnöke tragikus sorsot jövendölt országának.
A szárazföldi fajok egynegyedét kihalás fenyegeti
A globális felmelegedés az összes szárazföldi növény- és állatfaj egynegyedének kipusztulását okozhatja 2050-ig.
Nem hozott áttörést a klímakonferencia
Pénteken, december 12-én befejezte munkáját az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye tagországainak idei, Milánóban megrendezett konferenciája. A Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter elnökletével zajlott 12 napos tanácskozáson a üvegházhatást okozó s így a globális felmelegedéshez hozzájáruló gázok kibocsátásának mérsékléséről tárgyaltak az egyezmény 186 tagországának képviselői. A konferencián mindenki mindennel egyetértett, mégsem született komoly eredmény.
Az új tagok kevésbé szennyezik a levegőt
Az Európai Unió 10 leendő kelet-közép-európai tagja, illetve tagjelölt országa közül 9 teljes mértékben az üvegházhatást okozó gázok csökkentéséről 1997-ben kötött Kiotói Jegyzőkönyv előirányzatán belül van, és így e téren sokkal jobban áll, mint az EU 15 régi tagja. A térség országai átlagban 36 százalékkal kevesebb ártalmas gázt bocsátanak ki, mint az 1990-es bázisévben.
Újabb orosz nem a Kiotói Jegyzőkönyvre
Putyin elnök gazdasági tanácsadója a Milánóban zajló kéthetes klímakonferencia második napján újságírók előtt, európai és orosz iparvállalkozók moszkvai kerekasztal értekezletén úgy nyilatkozott, jelenlegi formájában hazája semmiképpen sem ratifikálhatja a kiotói megállapodást.
Bush nem kér a klíma-kényszerzubbonyból
A Kiotói Jegyzőkönyv részleteiről Milánóban e héten - Persányi Miklós magyar környezetvédelmi miniszter elnökletével - megrendezésre kerülő miniszteri találkozón a résztvevők, a szeptemberi moszkvai klímakonferenciához hasonlóan, már a tárgyalások megkezdése előtt igyekeztek felállítani bástyáikat.