kihalási esemény
címke rss- kapcsolódó címkék:
- kihalások
- kihalás
- paleontológia
- földtörténet
- fosszília
Időben és intenzitásában is eltérő volt a legkatasztrofálisabb kihalási esemény
A földtörténet legsúlyosabb kihalási eseménye, amelyben a szárazföldi fajok több mint nyolcvan százaléka pusztult ki, a perm és a triász időszak határán eltérő sebességgel zajlott, ami miatt pontosításra szorult a tömeges kihalás időpontja is - állapította meg egy kínai tudósok által vezetett kutatócsoport. Korábban a tudósok a tömeges kihalás időpontját 252 millió évvel ezelőttre tették.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hatalmas katasztrófa érte a Földet
Geofizikai bizonyítékok arra utalnak, hogy egy hatalmas, mágneses struktúra van mélyen Ausztrália alatt. A szakértők szerint ez lehet a Föld legnagyobb meteorkráterének maradványa.
Már csak néhány tigris alfaj maradt a világon
A tigrisek a legnagyobb macskafélék a világon és míg a 20. század elején még mintegy 100 ezer állat élt a vadonban, jelenleg már csak három-négyezer egyed maradt a vadászat és az élőhelyek elvesztése miatt.
Áttörő tanulmány kiderítette, hogy a szupermasszív dinoszauruszok hogy lettek olyan nagyok
A szauropodák voltak a Földön élő valaha volt legnagyobb állatok - egy új tanulmány feltárta evolúciós utazásukat. - írja a BBC Science Focus.
Ez volt az igazi özönvíz: beláthatatlan ideig, megállás nélkül szakadt az eső
Még a 20. század végén fedezték fel a geológusok azt a furcsa, szürkés színű rétegsort, amit a Föld valamennyi kontinensén kimutattak. Azt is megállapították, hogy ez a globálisan megfigyelhető üledékréteg a földtörténeti középidő, a mezozoikum első időszakában, a triász kor idején egy földtörténeti értelemben rövid periódus alatt, nagyjából 234 és 232 millió évvel ezelőtt rakódott le. A legkorszerűbb eljárással megvizsgált rétegek egy egészen elképesztő, a korabeli élővilágot mély válságba taszító globális jelenségről tanúskodnak.
Hihetetlen, de még a kétezres években is élhetett tasmán tigris
Az 1936. szeptember 7-i dátumot széles körben úgy tartják számon, mint azt a napot, amikor a világ utolsó megmaradt tasmán tigrise (más néven erszényesfarkasa) egy hobarti állatkertben elpusztult. De vajon meddig tévesztették szem elől az utolsó néhány kutyaszerű csíkos húsevő erszényest a tasmániai vadonban? Néhány évig? Vagy talán néhány évtizedig? Egy új elemzés meglepő eredményeket hozott.
Pokolként pusztított a Föld történetének legsúlyosabb kihalása
Még erősebbé vált az ősi vulkánkitörések és a világ eddigi legsúlyosabb kihalási eseménye közötti kapcsolat az új kutatások fényében. A higanyizotópok új elemzése bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy negyedmilliárd évvel ezelőtt a Föld déli féltekéjének távoli helyeit a szibériai vulkánkitörések törmelékei borították be. Ekkor következett be az úgynevezett Nagy Kihalás, más néven a perm-triász tömeges kihalási esemény, ahol az élet nagy része eltűnt a hamuval teli égbolt alatt.
A kevésbé dokumentált fajok több mint felét fenyegetheti kihalás
Kihalás fenyegeti azon fajok több mint felét, amelyeknek természetvédelmi státuszát adatok hiányában nem lehet megállapítani - közli egy tanulmány a Communications Biology című tudományos folyóiratban.
Hatalmas, halálos katasztrófára figyelmeztetnek a tudósok: bármikor bekövetkezhet
A közelmúltban elvégzett mérések azt mutatják, hogy rohamosan gyengül a Föld mágneses védőpajzsa, amit a geofizikusok egy gyorsan közeledő mágneses pólusváltás előjelének tartanak. A Föld mágneses pólusainak időszakos felcserélődése nem egyedi esemény, ami a földtörténeti múltban már többször előfordult, viszont az emberi civilizáció még sohasem szembesült a kozmoszból érkező káros részecskesugárzást felfogó mágneses védőernyő végzetes meggyengülésével. A tudósok többségi álláspontja szerint, történelmi idősíkon mérve viszonylag hamar bekövetkezhet ez a civilizációt komoly kihívás elé állító esemény, amelynek kiszámíthatatlanok leheetnek ...
Ez is hozzájárult a 250 millió évvel ezelőtti tömeges kihaláshoz
Egy tudóscsoport azonosított egy további tényezőt, amely valószínűleg hozzájárulhatott a 250 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, tömeges kihaláshoz a Földön. A dél-kínai ásványok elemzése azt mutatja, hogy a vulkánkitörések úgynevezett „vulkanikus telet" idéztek elő, amely drasztikusan csökkentette a Föld hőmérsékletét. Ez a változás pedig tovább fokozta az akkori egyéb jelenségek drasztikus környezeti hatásait. A perm végi kihalásban a tengeri fajok több mint 90, a szárazföldi fajok 75 százaléka eltűnt.
Pusztító szívverése van a Földnek
A Földet és az élővilágot jelentősen befolyásoló geológiai események 27,5 millió évente ciklikusan ismétlődnek – erre jutott most egy kutatócsoport. A szakértők szerint az egész jelenség olyan, mintha bolygónknak „pulzusa lenne".
Újabb nagy pusztulás vár a Föld élővilágára
A ma élő emlősök felmérése alapján újabb nagy pusztulás vár bolygónk élővilágára. A földtörténet korábbi öt nagy katasztrófájával összehasonlítva a mostani kihalási sebesség nagyobb, és ha minden így megy tovább, akár három évszázadon belül tömeges méreteket ölthet.
27 millió évente jön el a világvége
27 millió évente történnek tömeges kihalásokat okozó kataklizmák a Földön – erre jutott egy kutatócsoport, ami a szárazföldi és a tengeri élőlények ciklikus eltűnését vizsgálta. Az is kiderült, hogy e katasztrofális események egybeesnek a nagyobb aszteroida-becsapódásokkal és vulkánkitörésekkel. Az eredményeket a Historical Biology című tudományos folyóiratban közölték.
Később történhetett a Föld történetének legnagyobb tömeges kihalása
A perm-triász esemény volt a földtörténet eddigi legnagyobb, tömeges kihalása, amikor a tengeri fajok több mint 96 százaléka, a szárazföldi fajoknak pedig a 70 százaléka tűnt el végleg a Föld felszínéről. A drámai eseményre a perm időszak végén, mintegy 200 millió évvel ezelőtt került sor. A földtörténelem legsúlyosabb kihalásáról beszélünk, ám az új kutatások szerint ez az esemény később történhetett, mint azt eredetileg a tudósok gondolták, ami új megvilágításba helyezheti a teljes történetet.
Egy eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak
Egy 233 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak a kutatók, akik szerint az úgynevezett karni pluviális (esős) esemény készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához.
Váratlan helyről érkezhetett az egyik legnagyobb csapás a Földre
Képzeljük el, hogy egy felrobbanó csillag fénye világítja meg az éjjeli égboltot. Páratlan látvány lenne, ami akár katasztrófához is vezethet; ha ugyanis elég közel van, akár egy tömeges kihalási esemény előidézője is lehet. Kutatók egy csoportja szerint a szupernóvák legalább egyszer már csapást mérhettek a földi életre.
Százhatvanmillió éves növénykövületeket találtak Kínában
Egy 160 millió éves növény fosszíliáira bukkantak kínai és amerikai kutatók Kínában, a Belső-Mongólia Autonóm Területen.
Nyugdíjba vonul Diego, a faját megmentő galápagosi óriásteknős
Hivatalosan nyugdíjba vonul Diego, a galápagosi óriásteknős, aki legendás libidója révén segített megmenteni faját (Chelonoidis hoodensis) a kihalástól.
A madarak figyelmeztetik az orrszarvúakat az orvvadászok közeledésére
A madarak figyelmeztetik az orrszarvúakat az orvvadászok közeledésére ausztrál és amerikai kutatók megfigyelései szerint.
Mérsékelt égövi esőerdő maradványaira bukkantak az Antarktiszon
Mérsékelt égövi esőerdő maradványaira, tűlevelűek és páfrányok nyomaira bukkantak az Antarktisz nyugati részén az óceánfenék alatt 30 méterrel.
A kihalási küszöb alá csökkent pompás királylepkék populációja
Tavalyhoz képest 53 százalékkal zsugorodott a Mexikóban telelő pompás királylepkék (Danaus plexippus) populációja, ami jóval azon küszöbérték alatt van, amely kutatók szerint a rovarok vándorlásának összeomlásához vezethet.
Az eddig véltnél jóval rövidebb volt az első nagy kihalási esemény
Az eddig véltnél jóval rövidebb ideig, 200 ezer évig tartott a Föld élővilágát több mint 400 millió évvel ezelőtt sújtó első nagy kihalási esemény - állapította meg egy kínai, ausztrál, amerikai és kanadai szakemberekből álló kutatócsoport.
Negyedórán belül végzett a dinoszauruszokkal az aszteroida-becsapódás
Negyedórán belül végzett a dinoszauruszokkal a 66 millió évvel ezelőtti aszteroida-becsapódás. Amerikai kutatók készítettek tanulmányt arról, hogy milyen események történtek a becsapódást követő órákban,a katasztrófa több ezer kilométeres körzetében.
Az oxigénhiány miatt kezdődött tömeges kihalás az ősóceánban
Az őskori Szilur földtörténeti korszak végén, körülbelül 420 millió évvel ezelőtt, egy pusztító, nagy kihalási esemény miatt a tengeri fajok mintegy 60 százaléka eltűnt a Föld felszínéről. A kutatók szerint a bűnös az oxigénkatasztrófa lehet. Eredményeiket a Geology tudományos folyóiratban jelentették meg.
Egymillió fajt fenyeget a kihalás réme
Az erőltetett gazdasági növekedés és a klímaváltozás hatásai miatt példátlanul sok, mintegy egymillió fajt veszélyeztet a kihalás – erre figyelmeztettek a tudósok egy hétfőn közzétett jelentésben, amely a modern civilizáció természetkárosító hatásait foglalta össze.
Hihetetlen, még a modern ember idejében is élt a szibériai unikornis
A modern ember idejében is élt még a szibériai "unikornis", egy kihalt orrszarvú faj, amely legalább 39 ezer évvel ezelőtt is létezett, azaz jóval tovább, mint ahogy azt eddig vélték.
Viharos gyorsasággal történt a Föld legnagyobb katasztrófája
A Föld történetében a fajok legsúlyosabb tömeges kihalását szinte semmilyen figyelmeztetés nem előzte meg, az esemény a geológiai időskálán villámgyorsan, alig 31 ezer év alatt zajlott le - állítja egy új tanulmány, amelynek elkészítésében főleg amerikai és kínai tudósok vettek részt.
Éjszakai életet éltek az ősemlősök a dinoszauruszok árnyékában
Csak a dinoszauruszok mintegy 65 millió évvel ezelőtti kihalása után jelentek meg az első nappal aktív emlősök egy nemzetközi kutatócsoport hétfőn megjelent tanulmánya szerint.
Mosómedve álarcot viselt a kréta kori dinoszaurusz
Mosómedveszerű mintázatot és álarcot viselt egy 130 millió éve élt dinoszaurusz. A szőrt nem, ellenben több helyen tollat viselő Sinosauropteryx különleges mintázatával rejtőzött el ellenségei elől.
Az Arktisz ad kulcsot a legnagyobb tömeges kihalás megértéséhez
A rendkívüli globális felmelegedés 252 millió éve súlyos tömeges kipusztulást okozott a Földön. Az élet helyreállása akár 9 millió évet is igénybe vett. Egy új tanulmány az Északi-sarkvidéken, azaz az Arktiszon talált támpontokat annak megértéséhez, miért tartott ilyen soká ez a regenerálódási folyamat.
- 1