KGB

címke rss

Jobb ma egy Kánya, mint holnap egy Ványa!

Tudomány2017.12.14, 12:23

Harminchat éve, 1981. december 13-án vasárnap kora reggel a városi csomópontokat lezáró harckocsik és az utcákon cirkáló katonai járőrök látványa fogadta a megdöbbent lengyeleket szerte az országban. Megszűnt a telefonszolgáltatás, a rádió pedig kizárólag Wojciech Jaruzelski tábornok, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa első emberének beszédét sugározta folyamatos ismétléssel. Felfüggesztették a szabadságjogokat, a pártlap kivételével betiltották az összes sajtóterméket, lezárták a reptereket, valamint kijárási tilalmat és statáriumot vezettek be a kihirdetett rendkívüli állapot részeként.

Szupertitkos akciók és világrengető botrányok hét évtizede

Tudomány2017.09.18, 23:12

Hetven éve, 1947. szeptember 18-án jött létre hivatalosan az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége, a CIA. A világ egyik leghíresebb hárombetűs rövidítése által takart szervezet a hidegháborús években - kisebb-nagyobb sikerrel - kormányok megbuktatásával, politikusok elleni merényletek megszervezésével foglalkozott, a kétpólusú világ összeomlása óta fő feladata a terrorizmus elleni harc lett.

Hogyan lehet felforgatni egy országot?

Tudomány2017.08.30, 15:39

Demoralizálni, destabilizálni, krízisbe juttatni, aztán normalizálni. Ez volt a KGB receptje egy ország felforgatására, amelyet 1983-ban Jurij Bezmenov előadásában az amerikaiak is megismerhettek. És az utóbbi időben a Soros-szervezetek feltűnően hasonló módszereiről is sokat lehet hallani. Nézzük meg, mik is ezek a módszerek.

Felháborodott Rökk Marika lánya a kémvádak miatt

Kultúra2017.02.23, 11:50

Rökk Marika lánya őrültségnek és egyenesen pimaszságnak tartja az anyja kémkedéséről szóló híreket. Ennek ellenére mégis fáj neki, és szerinte csak csorbát akarnak ejteni anyja hírnevén, akit amúgy Hitler egyik kedvenc színésznőjének tartottak. 

Szovjet kém volt a magyar operettsztár

Kultúra2017.02.21, 11:24

Rökk Marika a náci Németország kedvenc színésznője volt, de az 1940-es évektől kezdve titokban a szovjeteknek dolgozott.

Új titokra derült fény a KGB-nél

Tudomány2016.12.02, 16:17

A volt szovjet titkosszolgálat, a KGB hatalmas erőfeszítésekkel, olykor betöréssel, fantomszervezetek létrehozásával, okirathamisítással, sőt pokolgépes merényletekkel is harcolt a cionista és zsidó szervezetek ellen az egész világon. Ez derül ki a szervezet 1992-ben nyugatra dezertált tisztjének, Vaszilij Mitrohinnak Izraelben először feldolgozott és nyilvánosságra hozott archívumából pénteken.

Szovjet forgószél csapott le az országra

Tudomány2016.11.04, 15:11

November 4-én hajnali négy órakor kezdődött a szovjet intervenciós haderő „Forgószél” hadművelete, ami az ország semlegességét deklaráló Nagy Imre-kormány elmozdítására és a magyar forradalom katonai felszámolására irányult. A szovjet intervenció cinikus elleplezésére Andropov, a Szovjetunió budapesti nagykövete kétoldalú politikai-katonai tárgyalást kezdeményezett a budapesti kormánnyal a szovjet csapatkivonásról. Érdemi tárgyalás helyett azonban a szovjet főhadiszállásra, Tökölre érkező Maléter Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszter vezette delegációt Ivan Szerov KGB-főnök letartóztatta.

Kossuth tér – a kommunista terror véres csütörtökje

Tudomány2016.10.25, 08:06

Mind a mai napig sűrű homály fedi, hogy ki volt a felelős az 1956-os forradalom idején, október 23. és november 4. között leadott 61 karhatalmi, illetve szovjet sortűz közül a legbestiálisabb, a történelmi köztudatba csak véres csütörtökként bevonult Kossuth téri vérengzésért. A forradalom vérbe fojtása utáni évtizedekben a Kossuth téri mészárlás tabutémának számított, és más karhatalmi akciókkal szemben, emiatt senki sem jelentkezett a szovjet szuronyokkal hatalomra segített Kádár-féle forradalmi munkás-paraszt kormánynál az „ellenforradalom” leverésében játszott szerepe elismertetéséért.

Az ember annyira kiéhezett, hogy ha felállt, elsötétült a szeme

Archívum2016.10.24, 10:02

Ivan Szerov, a KGB vezére személyesen felügyelte az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit, már október 23-án Budapesten volt, de budapesti nagykövetként későbbi utódja is sokat tett titkosszolgálati karrierje építéséért a magyar szabadság napjai alatt. Ennek ellenére nem egyértelmű, hogy pontosan mit csináltak a szovjet ügynökök és elhárítók, mert Moszkva jóvoltából a titkos iratok többsége még ma sem hozzáférhető. Amit viszont tudunk, az önmagában elegendő bizonyíték arra, hogy háborús bűncselekmény történt: több ezer magyart kínoztak, éheztettek és szállítottak hadifogságba.