Kereszturi Ákos
címke rss- kapcsolódó címkék:
- NASA
- Föld
- bolygó
- Tejútrendszer
- csillag
Rosetta: sikeres randevú a Steins kisbolygóval
A Rosetta-szonda péntek este 9 óra tájban sikeresen elhalad el a Steins kisbolygó közelében mintegy 800 kilométerre. Az égitest részletes megfigyelése fontos próbája a végsõ célpont, a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös vizsgálatának.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Közeledik a Rosetta-ûrszonda a Steins-kisbolygóhoz - mûködési teszt élesben
Elõször próbálják ki "élesben" az üstököskutatásban várhatóan új korszakot nyitó Rosetta-ûrszondát. Ez lesz az elsõ ûreszköz, mely tartósan vizsgál közelrõl egy üstökösmagot, és az elsõ, amely egy üstökösmag felszínén landol. Minderre 2014-ig kell még várnunk, de idén szeptember 5-én már megkezdõdik a tudományos munka: a Rosetta elhalad a Steins-kisbolygó mellett. A Rosetta-programban 14 európai állam, köztük Magyarország vesz részt. Filmes összeállításunk a szonda mûszereirõl, a várható tudományos eredményekrõl és az üstököskutatás fontosságáról, hazai szakemberek tolmácsolásában.
Korszakalkotó jelentõségû lenne egy marsi élõlény - rövidfilmünk a Phoenixrõl
Miért gondoljuk, hogy a Marson a múltban kialakulhatott az élet? Ha kialakult, mit találhatunk meg ma belõle? Hol élnek és milyenek azok a földi élõlények, amelyekhez hasonlóak a Marson is elõfordulhatnak? Az [origo] rövidfilmjében Almár Iván és Horváth András ûrkutató-csillagászok, valamint Kereszturi Ákos és Sik András Mars-kutatók, Világûr rovatunk szerzõi foglalják össze a legfontosabb tudnivalókat arról, mit és hogyan keres a Phoenix.
Párolgó légkör, hatalmas villámok: új eredmények a Vénuszról
A Nature, a legrangosabb tudományos folyóiratok egyike 2007. november 29-i számában érdekes tanulmányt közöl a Vénusz bolygó légkörének lassú fogyásáról. A cikk egyik társzerzõje Szegõ Károly, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, aki fizikusként vett részt az Európai Ûrügynökség (ESA) Venus Express ûrszondája által gyûjtött adatok feldolgozásában, értelmezésében.
Elindult a Dawn-ûrszonda
Szeptember 27-én, magyar idõ szerint 13:34-kor startolt a Dawn-ûrszonda. Küldetésének célja a vulkanikusan átalakult Vesta kisbolygó, és a legnagyobb méretû aszteroida, a Ceres részletes tanulmányozása.
Barlangok a Marson - a hét asztrofotója
A Mars Odyssey amerikai ûrszonda felvételein felszín alatti üregek nyílásaira bukkantak. A barlangszerû képzõdmények az élet keresése szempontjából is fontos célpontok lehetnek.
Fényes, õsi óriásgalaxisok - a hét asztrofotója
Olyan porban gazdag õsi galaxisokat azonosítottak, amelyek rendkívül heves csillagkeletkezést mutatnak. Tömegük túlságosan nagy ahhoz képest, amit mai elméleteink alapján a Nagy Bumm után már kétmilliárd évvel elérhettek volna.
Endeavour: sikeres ûrséták és javítások
Az Endeavour legénysége eddig három ûrrepülõgépen kívüli munkát hajtott végre. Tovább bõvítették a napelemtábla-rendszert, sikeresen kicseréltek egy meghibásodott giroszkópot, és egy új külsõ platformot rögzítettek a Nemzetközi Ûrállomásra. Eközben földi szimulációk során megállapították, hogy az ûrrepülõgép hasi részen lévõ sérülés veszélytelen a visszatérés szempontjából. Az ûrben történõ javítás mégis indokolt, különben komoly kár keletkezhet az Endeavour belsõ alumíniumszerkezetén.
A szomszéd galaxist felfaló óriás fekete lyukak
Olyan távoli kvazárokat azonosítottak, amelyekben a központi fekete lyukba áramló gáz bekebelezett csillagvárosokból származik. Utóbbi, kisebb galaxisokban a csillagkeletkezés még gyenge, ezért kevés nehéz elem szóródott szét gázanyagukban. Az elnyelt galaxisokból így szinte tiszta hidrogén- és héliumkeverék áramlik a központi fekete lyukba.
Még jöhetnek hullócsillagok
A szokásos augusztusi csillaghullás, a Perseida-meteorraj maximuma idén a hét legvégére, 12-érõl 13-ára virradó éjszakára esett. A kedvezõ holdfázis miatt az elmúlt 4-5 év egyik legszebb csillaghullását láthattuk volna, ha az idõjárás is kedvezõen alakul. A következõ néhány éjszakán azonban még érdemes próbálkozni a megfigyeléssel.
Endeavour: kisebb sérülés és számítógéphiba
Az ûrrepülõgép hasi sérülése nem veszélyes, az ûrállomás egyik számítógépe viszont megint "rendetlenkedett", miközben felszerelték a napelemtáblák új elemét.
Egy vörös óriás bolygója
Egy élete végéhez közeledõ, a Napnál tízszer nagyobb, felfúvódott vörös óriáscsillag körül keringõ bolygót sikerült azonosítani.
Elindult az Endeavour
Az Endeavour ûrrepülõgép ma hajnalban, magyar idõ szerint 0:36-kor sikeresen felszállt. A megfigyelések alapján a start során minden a terveknek megfelelõen zajlott, veszélyes méretû szigetelõdarab nem vált le a rendszerrõl. Az indulás után 2 perc és 10 másodperccel levált a két szilárd hajtóanyagú segédrakéta, majd 8 perc 30 másodpercnél a fõ hajtómû is leállt. Az Endeavour sikeresen elérte a kívánt keringési magasságát, ahol további kisebb pályamódosítást végeztek. Az ûrrepülõgép a tervek szerint pénteken kapcsolódik a Nemzetközi Ûrállomáshoz. A küldetés fõ célja a Nemzetközi Ûrállomás továbbfejlesztése, a napelemtábla-rendszer éss ...
Elindult az Endeavour
Az Endeavour ûrrepülõgép ma hajnalban, magyar idõ szerint 0:36-kor sikeresen felszállt. A megfigyelések alapján a start során minden a terveknek megfelelõen zajlott, veszélyes méretû szigetelõdarab nem vált le a rendszerrõl. Az indulás után 2 perc és 10 másodperccel levált a két szilárd hajtóanyagú segédrakéta, majd 8 perc 30 másodpercnél a fõ hajtómû is leállt. Az Endeavour sikeresen elérte a kívánt keringési magasságát, ahol további kisebb pályamódosítást végeztek. Az ûrrepülõgép a tervek szerint pénteken kapcsolódik a Nemzetközi Ûrállomáshoz. A küldetés fõ célja a Nemzetközi Ûrállomás továbbfejlesztése, a napelemtábla-rendszer éss ...
A legnagyobb méretû ismert exobolygó
Felfedezték az eddig ismert legnagyobb Naprendszeren kívüli bolygót, miközben magyar szakemberek közremûködésével is új planétára akadtak.
Az eddig ismert legnagyobb galaktikus ütközés
A Spitzer- és a Chandra-ûrteleszkópokkal minden eddiginél nagyobb galaktikus ütközést sikerült megfigyelni. A hatalmas kataklizmában négy nagy csillagváros olvad össze.
Elindult az új Mars-szonda
Szombaton délelõtt, magyar idõ szerint 11:36-kor a Phoenix-szonda megkezdte 10 hónapos útját a Mars felé. Az ûreszköz egy Delta-2-es hordozórakétán startolt a floridai Cape Canaveral ûrkikötõ 17A jelû indítóállványáról.
A Vénusz légköri örvényei
Hatalmas, részben buborékokra emlékeztetõ konvektív felhõket figyeltek meg a Vénusz egyenlítõi vidékén.
Régi képek a Holdról - a hét asztrofotója
Az emberes holdexpedíciók során készített fotók nagy felbontású változatait elérhetõvé teszik az interneten.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- internet
- NASA
- Hold
- ASU
- Címkefelhõ »
Láthatatlan tömeg a törpegalaxisokban
Jelentõs mennyiségû, eddig nem észlelt gázanyagot azonosítottak néhány olyan törpegalaxisban, amelyek egy nagyobb csillagvárosból lökõdtek ki.
Falánk õsi fekete lyukak
Távoli galaxishalmazok megfigyelése alapján a csillagvárosokban lévõ szupernagytömegû fekete lyukak gyorsabban nõttek a múltban, mint napjaikban.
Galaxisunk új hõtérképe - a hét asztrofotója
A japán AKARI mûhold elkészítette a teljes égbolt eddigi legrészletesebb térképét az infravörös tartományban.
Újabb kisbolygó a Mars pályáján
Sikerült felfedezni a negyedik olyan, ún. trójai kisbolygót, amely a Marssal azonos pályán kering a Nap körül.
Prebiotikus molekulák óriáscsillagoktól
A külsõ burkukat ledobó, fehér törpévé váló csillagok nem feltétlenül semmisítik meg a molekulákat a közvetlen környezetükben.
Pályán a felfújható ûrhotel prototípusa
Sikeresen pályára állt és üzemel bolygónk körül a Genesis-2 jelû felfújható ûreszköz, a jövõbeli tervezett ûrhotelek lehetséges prototípusa.
Veszélyes porviharban a marsjárók
Elképzelhetõ, hogy a Marson közel három és fél földi éve dolgozó Spirit és Opportunity roverek küldetésük legnehezebb idõszaka elé néznek. A Marson nemrég tört ki a pálya napközeli részén, a déli nyár idején jellemzõ porvihar. Az Opportunity energiatermelése már a kritikus szintre csökkent.
Egy szupernóva-robbanás nyomában - a hét asztrofotója
Egy újabb eredmény megerõsíti, hogy az Ia típusú szupernóvák megbízhatóan használhatók kozmikus távolságmérésre.
Új, testhezálló szkafandert fejlesztenek
Új kísérletek alapján elképzelhetõ, hogy a vastag és kényelmetlen szkafandereket idõvel vékony, testhezálló ûrruhák váltják fel.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- ûrruha
- Mars
- Hold
- Címkefelhõ »
Ritkák lehetnek a csillaguktól távoli exobolygók
Egy új felmérés alapján, részben a korábbi elgondolásokkal ellentétben, ritkák lehetnek a csillaguktól távol keringõ exobolygók.
Szerves anyagot találtak a Hyperion felszínén
Újabb eredmények szerint az üreges szerkezetû Hyperion hold furcsa krátereinek alján sötétvörös, szénhidrogéneket tartalmazó por található.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- felszín
- kráter
- Hyperion
- Címkefelhõ »
Az Enceladus fékezi a Szaturnusz mágneses terét
Az óriásbolygók tengelyforgási idejét szilárd felszín híján a mágneses terükhöz kapcsolódó periodikus rádiójelek alapján határozzák meg. Így nagy meglepetést okozott, amikor a Cassini-szonda megfigyelései alapján meghatározták a gyûrûs bolygó tengelyforgási idejét.
A szív vizsgálata az ûrben
Egy képfúziónak nevezett módszer segíthet abban, hogy a hosszú ûrutazások során is pontos diagnózist sugározhassanak a Földre az ûrhajósok egészségi állapotáról.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- ûrhajósok
- ûrutazás
- ûr
- NASA
- Címkefelhõ »
Minden korábbinál távolabbi galaxist találtak
Új megfigyelések alapján az elsõ galaxisok - és bennük az elsõ csillagok - már 500 millió évvel a Nagy Bumm után megjelentek.
Egy korábbi világegyetem nyomában
Egy amerikai kutató elképzelhetõnek tartja, hogy a mi Világegyetemünket megelõzõen létezett univerzumról kaphassunk információt. Az eredmény forrása egy újfajta matematikai megközelítés, amelynek segítségével a kutatónak sikerült néhány olyan egyenletet megoldania, amelyek a Nagy Bummhoz közeli, extrém állapotú anyag viselkedését írják le.
Foltos vörös óriáscsillagok
Egyes szakértõk véleménye szerint a 21. század nagy áttörést hoz az észlelõcsillagászat terén, az optikai és infravörös tartományban mûködõ interferométerek révén. Az ilyen berendezéseknél több, egymástól távoli teleszkóp képét kapcsolják majd össze. Egy új eredmény, hogy az interferometriás megfigyelési módszerrel néhány vörösóriás-csillag felszíne egyenetlennek, foltosnak mutatkozik.
Cél: a Viktória-kráter belseje
Hosszas tanakodás után döntöttek a földi irányítók: az Opportunity rovert beküldik a Viktória-kráterbe.
Küldetés a legnagyobb kisbolygókhoz
Már több kisbolygót is meglátogattak ûreszközök, sõt az Eros felszínére a NEAR ûrszonda le is ereszkedett. A kisbolygóöv legnagyobb és talán legérdekesebb objektumai azonban eddig kimaradtak a részletes vizsgálatokból. Ezt hivatott pótolni az amerikai Dawn küldetés, amely legkorábban július 7-én veheti kezdetét. A Ceres és a Vesta részletes vizsgálata bepillantást nyújthat a kisbolygók fejlõdéstörténetébe, ezzel pedig a Naprendszer keletkezési viszonyaiba.
Sötétedik és melegszik a Mars
A Marsról készült felvételek tanúsága szerint az elmúlt 20 évben enyhén sötétedett a bolygó, s ez feltehetõleg növelte felszíni átlaghõmérsékletét.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- bolygó
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
A legkisebb galaxis
A Tejútrendszer körül keringõ csillagrendszerek közül azonosítottak egy minden korábban észleltnél kisebb tömegû törpegalaxist.
Vándorló kõdarabok az Itokawa kisbolygón
A japán Hayabusa-szonda felvételei alapján sikerült vándorló kõdarabok nyomára bukkanni az Itkawa kisbolygó felszínén.
A földi klíma vizsgálata a Hold alapján
A Hold árnyékos, a Föld által megvilágított oldalának hõmérsékletébõl a földi éghajlat jellemzõire is következtethetünk.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- éghajlat
- vizsgálat
- Hold
- Címkefelhõ »
Megszûnt a zûr az ûrben - végéhez közelít az Atlantis küldetése
Újra mûködnek az orosz számítógépek a Nemzetközi Ûrállomáson, így az Atlantis a tervek szerint csütörtökön visszatérhet a Földre. A legénység felszerelte a napelemrendszer új szegmensét, leszerelt egy makacskodó korábbi napelemet, és befoltozott egy lyukat az ûrrepülõgépen. A sikeres munkára csak a váratlan számítógépes probléma vetett árnyékot.
Olvadt lehet a Mars vasmagja
A korábbi feltételezésekkel ellentétben feltehetõleg még nem szilárdult meg a Mars magja, bár mágneses teret már nem generál napjainkban.
Újabb eredmény a rejtélyes szibériai becsapódásról
A Tunguz-eseménnyel kapcsolatban közel száz év alatt nem találtak krátereket, most azonban felmerült egy lehetséges jelölt.
Higanyfelhõk egy csillagon
Elsõ alkalommal sikerült meteorológiai jellegû folyamatok nyomát megfigyelni egy csillag légkörében lévõ higanyfelhõknél.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Nap
- csillag
- Címkefelhõ »
Környezetszennyezõ fekete lyukak
Az új megfigyelések alapján a szupernagytömegû, a galaxisok központjában terpeszkedõ fekete lyukak anyagkibocsátásukkal beszennyezhetik környezetüket.
Nehezebb az Eris a Plútónál
Sikerült az Eris nevû Kuiper-objektum tömegét és méretét pontosan megbecsülni - mindkettõ tekintetében megelõzi a Plútót.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- tömeg
- méret
- NASA
- Plútó
- Neptunusz
- Címkefelhõ »
Újabb kozmikus kõrakást fedeztek fel
Ismét egy laza szerkezetû, egymástól független töredékekbõl álló kisbolygópárost azonosítottak a szakemberek.
Széttépett galaxisok nyomai a Tejútrendszerben
Három õsi, mára szétszakadt galaxis maradványát találták meg a Tejútrendszerben, kiterjedt csillagáramlások formájában.
28 új exobolygó - a hét asztrofotója
A 236 ma ismert Naprendszeren kívüli bolygó alapján planéták a legkisebb, illetve a többszörös csillagok körül is elõfordulnak.