Kereszturi Ákos
címke rss- kapcsolódó címkék:
- NASA
- Föld
- bolygó
- Tejútrendszer
- csillag
Rosetta: sikeres randevú a Steins kisbolygóval
A Rosetta-szonda péntek este 9 óra tájban sikeresen elhalad el a Steins kisbolygó közelében mintegy 800 kilométerre. Az égitest részletes megfigyelése fontos próbája a végsõ célpont, a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös vizsgálatának.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Közeledik a Rosetta-ûrszonda a Steins-kisbolygóhoz - mûködési teszt élesben
Elõször próbálják ki "élesben" az üstököskutatásban várhatóan új korszakot nyitó Rosetta-ûrszondát. Ez lesz az elsõ ûreszköz, mely tartósan vizsgál közelrõl egy üstökösmagot, és az elsõ, amely egy üstökösmag felszínén landol. Minderre 2014-ig kell még várnunk, de idén szeptember 5-én már megkezdõdik a tudományos munka: a Rosetta elhalad a Steins-kisbolygó mellett. A Rosetta-programban 14 európai állam, köztük Magyarország vesz részt. Filmes összeállításunk a szonda mûszereirõl, a várható tudományos eredményekrõl és az üstököskutatás fontosságáról, hazai szakemberek tolmácsolásában.
Korszakalkotó jelentõségû lenne egy marsi élõlény - rövidfilmünk a Phoenixrõl
Miért gondoljuk, hogy a Marson a múltban kialakulhatott az élet? Ha kialakult, mit találhatunk meg ma belõle? Hol élnek és milyenek azok a földi élõlények, amelyekhez hasonlóak a Marson is elõfordulhatnak? Az [origo] rövidfilmjében Almár Iván és Horváth András ûrkutató-csillagászok, valamint Kereszturi Ákos és Sik András Mars-kutatók, Világûr rovatunk szerzõi foglalják össze a legfontosabb tudnivalókat arról, mit és hogyan keres a Phoenix.
Párolgó légkör, hatalmas villámok: új eredmények a Vénuszról
A Nature, a legrangosabb tudományos folyóiratok egyike 2007. november 29-i számában érdekes tanulmányt közöl a Vénusz bolygó légkörének lassú fogyásáról. A cikk egyik társzerzõje Szegõ Károly, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, aki fizikusként vett részt az Európai Ûrügynökség (ESA) Venus Express ûrszondája által gyûjtött adatok feldolgozásában, értelmezésében.
Elindult a Dawn-ûrszonda
Szeptember 27-én, magyar idõ szerint 13:34-kor startolt a Dawn-ûrszonda. Küldetésének célja a vulkanikusan átalakult Vesta kisbolygó, és a legnagyobb méretû aszteroida, a Ceres részletes tanulmányozása.
Barlangok a Marson - a hét asztrofotója
A Mars Odyssey amerikai ûrszonda felvételein felszín alatti üregek nyílásaira bukkantak. A barlangszerû képzõdmények az élet keresése szempontjából is fontos célpontok lehetnek.
Fényes, õsi óriásgalaxisok - a hét asztrofotója
Olyan porban gazdag õsi galaxisokat azonosítottak, amelyek rendkívül heves csillagkeletkezést mutatnak. Tömegük túlságosan nagy ahhoz képest, amit mai elméleteink alapján a Nagy Bumm után már kétmilliárd évvel elérhettek volna.
Endeavour: sikeres ûrséták és javítások
Az Endeavour legénysége eddig három ûrrepülõgépen kívüli munkát hajtott végre. Tovább bõvítették a napelemtábla-rendszert, sikeresen kicseréltek egy meghibásodott giroszkópot, és egy új külsõ platformot rögzítettek a Nemzetközi Ûrállomásra. Eközben földi szimulációk során megállapították, hogy az ûrrepülõgép hasi részen lévõ sérülés veszélytelen a visszatérés szempontjából. Az ûrben történõ javítás mégis indokolt, különben komoly kár keletkezhet az Endeavour belsõ alumíniumszerkezetén.
A szomszéd galaxist felfaló óriás fekete lyukak
Olyan távoli kvazárokat azonosítottak, amelyekben a központi fekete lyukba áramló gáz bekebelezett csillagvárosokból származik. Utóbbi, kisebb galaxisokban a csillagkeletkezés még gyenge, ezért kevés nehéz elem szóródott szét gázanyagukban. Az elnyelt galaxisokból így szinte tiszta hidrogén- és héliumkeverék áramlik a központi fekete lyukba.
Még jöhetnek hullócsillagok
A szokásos augusztusi csillaghullás, a Perseida-meteorraj maximuma idén a hét legvégére, 12-érõl 13-ára virradó éjszakára esett. A kedvezõ holdfázis miatt az elmúlt 4-5 év egyik legszebb csillaghullását láthattuk volna, ha az idõjárás is kedvezõen alakul. A következõ néhány éjszakán azonban még érdemes próbálkozni a megfigyeléssel.
Endeavour: kisebb sérülés és számítógéphiba
Az ûrrepülõgép hasi sérülése nem veszélyes, az ûrállomás egyik számítógépe viszont megint "rendetlenkedett", miközben felszerelték a napelemtáblák új elemét.
Egy vörös óriás bolygója
Egy élete végéhez közeledõ, a Napnál tízszer nagyobb, felfúvódott vörös óriáscsillag körül keringõ bolygót sikerült azonosítani.
Elindult az Endeavour
Az Endeavour ûrrepülõgép ma hajnalban, magyar idõ szerint 0:36-kor sikeresen felszállt. A megfigyelések alapján a start során minden a terveknek megfelelõen zajlott, veszélyes méretû szigetelõdarab nem vált le a rendszerrõl. Az indulás után 2 perc és 10 másodperccel levált a két szilárd hajtóanyagú segédrakéta, majd 8 perc 30 másodpercnél a fõ hajtómû is leállt. Az Endeavour sikeresen elérte a kívánt keringési magasságát, ahol további kisebb pályamódosítást végeztek. Az ûrrepülõgép a tervek szerint pénteken kapcsolódik a Nemzetközi Ûrállomáshoz. A küldetés fõ célja a Nemzetközi Ûrállomás továbbfejlesztése, a napelemtábla-rendszer éss ...
Elindult az Endeavour
Az Endeavour ûrrepülõgép ma hajnalban, magyar idõ szerint 0:36-kor sikeresen felszállt. A megfigyelések alapján a start során minden a terveknek megfelelõen zajlott, veszélyes méretû szigetelõdarab nem vált le a rendszerrõl. Az indulás után 2 perc és 10 másodperccel levált a két szilárd hajtóanyagú segédrakéta, majd 8 perc 30 másodpercnél a fõ hajtómû is leállt. Az Endeavour sikeresen elérte a kívánt keringési magasságát, ahol további kisebb pályamódosítást végeztek. Az ûrrepülõgép a tervek szerint pénteken kapcsolódik a Nemzetközi Ûrállomáshoz. A küldetés fõ célja a Nemzetközi Ûrállomás továbbfejlesztése, a napelemtábla-rendszer éss ...
A legnagyobb méretû ismert exobolygó
Felfedezték az eddig ismert legnagyobb Naprendszeren kívüli bolygót, miközben magyar szakemberek közremûködésével is új planétára akadtak.
Az eddig ismert legnagyobb galaktikus ütközés
A Spitzer- és a Chandra-ûrteleszkópokkal minden eddiginél nagyobb galaktikus ütközést sikerült megfigyelni. A hatalmas kataklizmában négy nagy csillagváros olvad össze.
Elindult az új Mars-szonda
Szombaton délelõtt, magyar idõ szerint 11:36-kor a Phoenix-szonda megkezdte 10 hónapos útját a Mars felé. Az ûreszköz egy Delta-2-es hordozórakétán startolt a floridai Cape Canaveral ûrkikötõ 17A jelû indítóállványáról.
A Vénusz légköri örvényei
Hatalmas, részben buborékokra emlékeztetõ konvektív felhõket figyeltek meg a Vénusz egyenlítõi vidékén.
Régi képek a Holdról - a hét asztrofotója
Az emberes holdexpedíciók során készített fotók nagy felbontású változatait elérhetõvé teszik az interneten.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- internet
- NASA
- Hold
- ASU
- Címkefelhõ »
Láthatatlan tömeg a törpegalaxisokban
Jelentõs mennyiségû, eddig nem észlelt gázanyagot azonosítottak néhány olyan törpegalaxisban, amelyek egy nagyobb csillagvárosból lökõdtek ki.
Falánk õsi fekete lyukak
Távoli galaxishalmazok megfigyelése alapján a csillagvárosokban lévõ szupernagytömegû fekete lyukak gyorsabban nõttek a múltban, mint napjaikban.
Galaxisunk új hõtérképe - a hét asztrofotója
A japán AKARI mûhold elkészítette a teljes égbolt eddigi legrészletesebb térképét az infravörös tartományban.
Újabb kisbolygó a Mars pályáján
Sikerült felfedezni a negyedik olyan, ún. trójai kisbolygót, amely a Marssal azonos pályán kering a Nap körül.
Prebiotikus molekulák óriáscsillagoktól
A külsõ burkukat ledobó, fehér törpévé váló csillagok nem feltétlenül semmisítik meg a molekulákat a közvetlen környezetükben.
Pályán a felfújható ûrhotel prototípusa
Sikeresen pályára állt és üzemel bolygónk körül a Genesis-2 jelû felfújható ûreszköz, a jövõbeli tervezett ûrhotelek lehetséges prototípusa.
Veszélyes porviharban a marsjárók
Elképzelhetõ, hogy a Marson közel három és fél földi éve dolgozó Spirit és Opportunity roverek küldetésük legnehezebb idõszaka elé néznek. A Marson nemrég tört ki a pálya napközeli részén, a déli nyár idején jellemzõ porvihar. Az Opportunity energiatermelése már a kritikus szintre csökkent.
Egy szupernóva-robbanás nyomában - a hét asztrofotója
Egy újabb eredmény megerõsíti, hogy az Ia típusú szupernóvák megbízhatóan használhatók kozmikus távolságmérésre.
Új, testhezálló szkafandert fejlesztenek
Új kísérletek alapján elképzelhetõ, hogy a vastag és kényelmetlen szkafandereket idõvel vékony, testhezálló ûrruhák váltják fel.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- ûrruha
- Mars
- Hold
- Címkefelhõ »
Ritkák lehetnek a csillaguktól távoli exobolygók
Egy új felmérés alapján, részben a korábbi elgondolásokkal ellentétben, ritkák lehetnek a csillaguktól távol keringõ exobolygók.
Szerves anyagot találtak a Hyperion felszínén
Újabb eredmények szerint az üreges szerkezetû Hyperion hold furcsa krátereinek alján sötétvörös, szénhidrogéneket tartalmazó por található.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- felszín
- kráter
- Hyperion
- Címkefelhõ »
Az Enceladus fékezi a Szaturnusz mágneses terét
Az óriásbolygók tengelyforgási idejét szilárd felszín híján a mágneses terükhöz kapcsolódó periodikus rádiójelek alapján határozzák meg. Így nagy meglepetést okozott, amikor a Cassini-szonda megfigyelései alapján meghatározták a gyûrûs bolygó tengelyforgási idejét.
A szív vizsgálata az ûrben
Egy képfúziónak nevezett módszer segíthet abban, hogy a hosszú ûrutazások során is pontos diagnózist sugározhassanak a Földre az ûrhajósok egészségi állapotáról.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- ûrhajósok
- ûrutazás
- ûr
- NASA
- Címkefelhõ »
Minden korábbinál távolabbi galaxist találtak
Új megfigyelések alapján az elsõ galaxisok - és bennük az elsõ csillagok - már 500 millió évvel a Nagy Bumm után megjelentek.
Egy korábbi világegyetem nyomában
Egy amerikai kutató elképzelhetõnek tartja, hogy a mi Világegyetemünket megelõzõen létezett univerzumról kaphassunk információt. Az eredmény forrása egy újfajta matematikai megközelítés, amelynek segítségével a kutatónak sikerült néhány olyan egyenletet megoldania, amelyek a Nagy Bummhoz közeli, extrém állapotú anyag viselkedését írják le.
Foltos vörös óriáscsillagok
Egyes szakértõk véleménye szerint a 21. század nagy áttörést hoz az észlelõcsillagászat terén, az optikai és infravörös tartományban mûködõ interferométerek révén. Az ilyen berendezéseknél több, egymástól távoli teleszkóp képét kapcsolják majd össze. Egy új eredmény, hogy az interferometriás megfigyelési módszerrel néhány vörösóriás-csillag felszíne egyenetlennek, foltosnak mutatkozik.
Cél: a Viktória-kráter belseje
Hosszas tanakodás után döntöttek a földi irányítók: az Opportunity rovert beküldik a Viktória-kráterbe.
Küldetés a legnagyobb kisbolygókhoz
Már több kisbolygót is meglátogattak ûreszközök, sõt az Eros felszínére a NEAR ûrszonda le is ereszkedett. A kisbolygóöv legnagyobb és talán legérdekesebb objektumai azonban eddig kimaradtak a részletes vizsgálatokból. Ezt hivatott pótolni az amerikai Dawn küldetés, amely legkorábban július 7-én veheti kezdetét. A Ceres és a Vesta részletes vizsgálata bepillantást nyújthat a kisbolygók fejlõdéstörténetébe, ezzel pedig a Naprendszer keletkezési viszonyaiba.
Sötétedik és melegszik a Mars
A Marsról készült felvételek tanúsága szerint az elmúlt 20 évben enyhén sötétedett a bolygó, s ez feltehetõleg növelte felszíni átlaghõmérsékletét.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- bolygó
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
A legkisebb galaxis
A Tejútrendszer körül keringõ csillagrendszerek közül azonosítottak egy minden korábban észleltnél kisebb tömegû törpegalaxist.
Vándorló kõdarabok az Itokawa kisbolygón
A japán Hayabusa-szonda felvételei alapján sikerült vándorló kõdarabok nyomára bukkanni az Itkawa kisbolygó felszínén.
A földi klíma vizsgálata a Hold alapján
A Hold árnyékos, a Föld által megvilágított oldalának hõmérsékletébõl a földi éghajlat jellemzõire is következtethetünk.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- éghajlat
- vizsgálat
- Hold
- Címkefelhõ »
Megszûnt a zûr az ûrben - végéhez közelít az Atlantis küldetése
Újra mûködnek az orosz számítógépek a Nemzetközi Ûrállomáson, így az Atlantis a tervek szerint csütörtökön visszatérhet a Földre. A legénység felszerelte a napelemrendszer új szegmensét, leszerelt egy makacskodó korábbi napelemet, és befoltozott egy lyukat az ûrrepülõgépen. A sikeres munkára csak a váratlan számítógépes probléma vetett árnyékot.
Olvadt lehet a Mars vasmagja
A korábbi feltételezésekkel ellentétben feltehetõleg még nem szilárdult meg a Mars magja, bár mágneses teret már nem generál napjainkban.
Újabb eredmény a rejtélyes szibériai becsapódásról
A Tunguz-eseménnyel kapcsolatban közel száz év alatt nem találtak krátereket, most azonban felmerült egy lehetséges jelölt.
Higanyfelhõk egy csillagon
Elsõ alkalommal sikerült meteorológiai jellegû folyamatok nyomát megfigyelni egy csillag légkörében lévõ higanyfelhõknél.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Nap
- csillag
- Címkefelhõ »
Környezetszennyezõ fekete lyukak
Az új megfigyelések alapján a szupernagytömegû, a galaxisok központjában terpeszkedõ fekete lyukak anyagkibocsátásukkal beszennyezhetik környezetüket.
Nehezebb az Eris a Plútónál
Sikerült az Eris nevû Kuiper-objektum tömegét és méretét pontosan megbecsülni - mindkettõ tekintetében megelõzi a Plútót.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- tömeg
- méret
- NASA
- Plútó
- Neptunusz
- Címkefelhõ »
Újabb kozmikus kõrakást fedeztek fel
Ismét egy laza szerkezetû, egymástól független töredékekbõl álló kisbolygópárost azonosítottak a szakemberek.
Széttépett galaxisok nyomai a Tejútrendszerben
Három õsi, mára szétszakadt galaxis maradványát találták meg a Tejútrendszerben, kiterjedt csillagáramlások formájában.
28 új exobolygó - a hét asztrofotója
A 236 ma ismert Naprendszeren kívüli bolygó alapján planéták a legkisebb, illetve a többszörös csillagok körül is elõfordulnak.
Hatékony napszélriasztó rendszer
A SOHO napkutató ûrszonda mérései alapján minden korábbinál hatékonyabb napszél-elõrejelzõ rendszer készülhet. Az új, még fejlesztés alatt lévõ módszernek köszönhetõen már most körülbelül 20%-kal csökkent annak esélye, hogy a részecskezáporok váratlanul érjenek asztronautákat, illetve ûreszközöket.
Források nyomai a Marson
Az Opportunity marsjáró leszállóhelye, a Meridiani-síkság 4,0-3,5 milliárd év között forrásvizek hatalmas bepárolódó vidéke lehetett, ahol akár több 100 millió éven keresztül zajlott az ásványok kiválása a felszínen.
Gázt pöfékelõ barna törpe
Egy kis tömegû barna törpétõl kiinduló anyagsugár az objektum keletkezési körülményeirõl is árulkodik.
A Szaturnusz darabos gyûrûje - a hét asztrofotója
A Szaturnusz B-gyûrûjét nagyságrendileg 10 méteres, lapos szemcsék alkotják, amelyek együttes tömege körülbelül duplája a korábban becsültnek.
Új felismerések a napszél viselkedésérõl
A megfigyelések alapján régóta tudjuk, hogy bár a napszél sebessége változó, sosem csökken 260 km/s alá. A Wind ûrszondának a napszél jellemzõirõl 1995. és 2005. között rögzített adatait Justin Kasper (MIT) és kollégái dolgozták fel. A munka során a napszél sebessége és az összetétele között kerestek és találtak is kapcsolatot.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- mûhold
- ûrszonda
- Wind
- NASA
- MIT
- Sztereó
- Címkefelhõ »
Víznyomokat talált a Spirit
Újabb idõs, vizes környezetre utaló nyomokat ásott ki véletlenül a marsjáró kereke a vörös bolygó felszínén.
Pillantás az Orion-köd belsejébe
Egy új technológiával minden korábbinál részletesebben sikerül feltérképezni a születõ csillagok környezetét az Orion-ködben.
Ütközés az Androméda-galaxissal - a hét asztrofotója
A korábbiaknál pontosabb forgatóköny készült a Tejútrendszer és az Androméda-galaxis jövõbeli lehetséges összeütközésérõl.
Gigantikus láthatatlan gyûrû az ûrben
Gigantikus méretû, jelenleg is táguló, láthatatlan anyagból álló gyûrût találtak egy galaxishalmazban. Most elsõ alkalommal sikerült kimutatni, hogy a láthatatlan tömeg nem minden esetben követi a látható anyag eloszlását.
13,2 milliárd éves csillagot találtak
Sikerült a Tejútrendszerben egy rendkívül idõs csillagot találni. Az égitest kora alapján Galaxisunk az Õsrobbanás után maximum 500 millió évvel keletkezett. Ezzel jóval idõsebb lehet, mint azt korábban gondolták.
Molekulagyár a Titan felsõlégkörében
A Szaturnusz Titan nevû óriásholdja nem csupán a csillagászokat és a bolygókutatókat, de a biológusokat is foglalkoztatja. Az égitest légkörében ugyanis olyan kémiai reakciók zajlanak, amelyekhez hasonlók a Földön, az élet kialakulása elõtt történhettek. A Cassini-szonda újabb megfigyelései alapján a hold felsõlégkörében aktív kémiai folyamatok zajlanak, egészen 1000 kilométeres magasságig.
Hírek a Marsról, marsjáróverseny Magyarországon
A Spirit robbanásos vulkánkitörés nyomát azonosította a Marson, a Földön pedig a jövõ lehetséges marsjáróinak versenye lesz Kiskunhalason.
A legnagyobb térkép a láthatatlan anyagról
Elkészült a jelenlegi legnagyobb térkép, amely a Világegyetem anyagának zömét kitevõ láthatatlan tömeg eloszlását mutatja. Az általunk is megfigyelhetõ galaxishalmazok ott csoportosulnak, ahol a legtöbb láthatatlan tömeg koncentrálódik.
Az elsõ világtérkép egy Naprendszeren kívüli bolygóról
A Spitzer-ûrteleszkóppal elõször sikerült feltérképezni egy Naprendszeren kívüli planéta felhõzetét, illetve annak hõmérsékleti eloszlását. Kis túlzással egy az elsõ "világtérkép" egy exobolygóról.
Az eddigi legnagyobb szupernóva-robbanást figyelték meg
Az átlagos szupernóvák néhány nap, esetleg néhány hét alatt érik el maximális fényességüket, majd hónapos idõskálán halványodnak vissza. Egy tavaly megfigyelt objektumnál azonban nem így történt. A különbözõ megfigyelések összevetése alapján inkább egy extrém nagytömegû csillag semmisült meg, minden korábban megfigyeltnél hatalmasabb robbanás keretében.
A COROT-szonda elsõ exobolygója
Az európai kooperációban üzemeltetett COROT ûrteleszkóp azonosította az elsõ exobolygóját.
Olvadt lehet a Merkúr magja
Az új megfigyelések alapján a Merkúr belsejében a fémes mag egy része olvadt állapotban lehet, ami mágneses teret generál.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- megfigyelés
- mag
- NASA
- Merkúr
- Címkefelhõ »
Égitestcsalád a Kuiper-övben
Elsõként sikerült a Neptunuszon túl húzódó Kuiper-övben olyan égitesteket azonosítani, amelyek egy õsi objektum széttörésével keletkeztek.
Nagyszerû keret volt, hogy új dolgokat tanuljak - interjú Simonyi Károly ûrutazóval
A kéthetes ûrutazásáról április 21-én visszatért Simonyi Károly az [origo]-nak többek között elmondta, hogy az ûrállomáson a legtöbb ablak a padlón van, amelyeken keresztül néhány hely finom tetováláshoz hasonlít a Föld felszínén, hogy sajnálta az alvással töltött idõt, és hogy 5-10 év múlva a számítógépes felhasználói minõség olyan jó lehet, mint most a legjobb játékprogramoké.
Születõ és pusztuló csillagok - a hét asztrofotója
A Carina-ködöt mutatjuk be a "születésnapos" Hubble-ûrtávcsõ felvételén, temérdek születõben lévõ égitesttel.
Földünkhöz hasonló méretû exobolygót találtak
Az Európai Déli Obszervatórium bejelentése alapján egy Földünkhöz hasonló Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel. A 0 és +40 °C közötti felszíni hõmérséklet alapján elképzelhetõ, hogy folyékony víz is van az égitesten, amely ezzel az általunk ismert élet lakhatósági zónájába esik. További izgalmakra adhat okot, hogy kozmikus értelemben igen közel van hozzánk, és kora is hasonló lehet a Földéhez.
Zene és az elsõ 3D-s képek a Napról
A Nemzetközi Heliofizikai Év keretében zajló együttmûködések elsõ eredményeként hanghullámokat sikerült azonosítani a napkoronába nyúló mágneses hurkokban. Emellett elsõ alkalommal készültek olyan térhatású képek és videók, amelyek három dimenzióban mutatják csillagunk felszínét és a felette zajló folyamatokat.
Sikeresen landoltak Simonyiék
Simonyi Károly, a magyar származású amerikai ûrturista és két társa sikeresen landolt április 21-én (szombaton), hazai idõ szerint fél háromkor a kazahsztáni sztyeppén. Az ûrhajós saját honlapján olvasható információkból sok érdekes dolgot megtudhatunk arról, hogyan telt számára a 12 méregdrága nap az ûrállomáson.
Szoftverhiba okozta a Mars-szonda vesztét
Az amerikai Mars Global Surveyor ûrszonda meghibásodásához szoftverhibából kiinduló szerencsétlen események láncolata vezetett - közölte a NASA a legújabb vizsgálati eredményeket.
Orvosi módszerrel is vizsgálják a csillagközi anyagot
Az orvosi diagnosztikában használt számítógépes módszerek továbbfejlesztése rávilágít a csillagközi anyag térbeli szerkezetére.
Hallgassa meg Simonyit az ûrbõl!
Pénteken hajnali 1 óra 15 perckor körülbelül 8 perces sikeres rádiókapcsolatot létesült a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum és a Nemzetközi Ûrállomás között, melynek során a fedélzeten tartózkodó Simonyi Károly hat magyar diák kérdésére válaszolt. A szervezõk a teljes hanganyagot elérhetõvé tették.
Ma este jól látható a Nemzetközi Ûrállomás
Simonyi Károly ûrutazása alatt a Nemzetközi Ûrállomás több alkalommal is megfigyelhetõ hazánkból, méghozzá távcsõ nélkül, a kora esti órákban. A legjobb láthatóság éppen Az ûrhajózás napjára, április 12-ére esik. Cikkünkbõl megtudhatja, hogyan figyelheti meg a látványos jelenséget.
Radnótit idéz Magyarország fölött Simonyi
2007. április 9-én este elõször hangzott el magyar beszéd a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetérõl. A jelenleg is ott dolgozó Simonyi Károly blogjából a laikusok számára is világossá válik, amit a szakemberek nagy része már elfogad: Simonyi nem egyszerû ûrturista, hanem joggal nevezhetjük a harmadik kiképzett magyar ûrhajósnak.
Az elsõ magyar a Nemzetközi Ûrállomáson
Hétfõn este, magyar idõ szerint 21.10-kor sikeresen dokkolt a Nemzetközi Ûrállomáson a Szojuz-TMA-10 ûrhajó, fedélzetén Simonyi Károllyal, a második magyar származású ûrhajóssal és két orosz kozmonautával. Simonyi az elsõ hazánkfia, aki a Nemzetközi Ûrállomásra lépett.
Világûr Információs Nap
Az EU FP7-es pályázati lehetõségekkel kapcsolatban 2007. április 12-én, 10 órai kezdettel tart információs napot a Magyar Ûrkutatási Iroda.
Létrejön az elsõ magyar ûr-tesztközpont
Egy tegnap aláírt megállapodás az elsõ lépés egy hazánkba tervezett, európai színvonalú ûrkutatási beruházás irányába. A terv keretében a Zsámbéki-medence területén egy olyan ûr-tesztközpontot kívánnak létesíteni, amelyhez hasonló Európában négy van, ugyanakkor a kontinens keleti felén még egy sincsen.
Repüljön most Ön is a Mars felszíne felett!
A Spirit és az Opportunity amerikai marsjárók több mint három éve dolgoznak a vörös bolygón. Néhány, a közelmúltban született új eredményüket foglaljuk össze cikkünkben, két látványos NASA-videó kíséretében.
Furcsa hatszög a Szaturnuszon - a hét asztrofotója
A Szaturnusz északi sarkvidékén egy sajátos, egyelõre ismeretlen eredetû, hatszögletû felhõalakzatot azonosított a Cassini-ûrszonda.
Galaktikus fosszíliák
Három nyílt csillaghalmaz vizsgálatával sikerült igazolni, hogy az ilyen csoportosulások jól használhatók a Tejútrendszer fejlõdésének rekonstruálására.
Kaszpi-tenger méretû tó nyoma a Titanon
A Cassini-ûrszonda megfigyeléseibõl összeállt kép alapján a Szaturnusz Titan nevû óriásholdjának egyenlítõi vidéke száraz, homoksivatagos jellegû, míg tavak és folyók a két sarkvidéken jellemzõk.
A napkorona-kitörések nyomában a Hinode-szonda
A nemzetközi együttmûködés keretében üzemeltetett Hinode-napszonda minden korábbinál részletesebb felvételei központi csillagunk koronakitöréseinek elõrejelzésében segíthetnek. Ezek a jelenségek a Föld mágneses terére is komoly hatást gyakorolhatnak. A Hinode eddigi megfigyelései alapján olyan görbült erõvonalakat azonosítottak a fotoszférában, amelyekben hatalmas energia koncentrálódhat.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Hinode
- Föld
- csillag
- A Nap
- NASA
- Címkefelhõ »
Több mint ezer fekete lyukat találtak
Földi- és ûrteleszkópok összehangolt munkájával több mint ezer távoli, szuper-nagytömegû fekete lyukra akadtak, amelyek jellemzõi kicsit eltérnek a vártaktól.
A Földön kívüli élet nyomában az Antarktiszon
A Földön kívüli élet lehetõségének vizsgálatában fontos támpontot nyújtanak az Antarktisz "eltemetett" tavai. Jelenleg 145 kisebb-nagyobb jég alatti tavat ismerünk a kontinensen, és némelyikük már több millió éve létezhet elszigetelten. Részletes képes összefoglalónk a tavakról, sajátos élõvilágukról és asztrobiológiai vonatkozásukról.
Óriási jégkészletet találtak a Marson
Az európai Mars Express ûrszonda felszín alá "belátó" radarja közel 4 kilométer vastag vízjégréteget talált a vörös bolygó déli sarkvidékén.
A napfénytõl felpörgõ kisbolygók
Elsõ alkalommal sikerült megfigyelni, hogy a napsugárzás egy sajátos jelenség révén gyorsítja egy kisbolygó tengelyforgását.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Nap
- napsugárzás
- napfény
- ESO
- Címkefelhõ »
Film a legfurcsább napfogyatkozásról
A STEREO-B ûrszonda olyan napfogyatkozást örökített meg, amelyet a Földrõl senki nem láthat. A filmen a Hold kis korongként vonul el a Nap elõtt.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- Nap
- ûrszonda
- Hold
- Címkefelhõ »
Ötlet a láthatatlan tömeg megfigyelésére
Új lehetõségként felmerült, hogy a pulzárok rádiójeleiben jelentkezõ eltolódások is utalhatnak a láthatatlan tömeg kisebb anyagcsomóinak térbeli jellemzõire.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- ötlet
- tömeg
- Címkefelhõ »
Fókuszban a Nap: ma kezdõdik a Nemzetközi Heliofizikai Év
Az UNESCO döntése értelmében 2007 a Heliofizika Nemzetközi Éve. Ennek keretében világszerte ismeretterjesztõ összejöveteleket tartanak, továbbá kiemelten figyelik központi csillagunk aktivitása és a földi környezet közti kapcsolatot.
Csillagrengések és exobolygók - konferencia Magyarországon
Március 12-én "CoRoT Ûrtávcsõ - út a csillagok belsejébe és új világok felé" címmel nemzetközi konferenciát tartanak hazánkban. A rendezvényt a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete bonyolítja le.
Galaktikus sebességszabály - a hét asztrofotója
A Hubble-ûrteleszkóppal közel 50 ezer távoli csillagvárost örökítettek meg egy olyan kutatási program során, amelynek eredményei hozzájárulnak a galaxisok tömege és csillagaik keringési sebessége közti kapcsolat megállapításához.
Ma kezdõdik a fényszennyezési felmérés
A mai nappal kezdõdik az égbolt fényszennyezettségi állapotának felmérése, amelyben Magyarország is részt vesz. A szervezõk fõleg diákok jelentkezését várják, de a munkába bárki bekapcsolódhat.
Üstököstörmelék bombázhatott meg egy korai Mars-szondát
Újabb elemzések alapján elképzelhetõ, hogy egy üstökösmag szétesése miatt létrejött meteorraj tagjai találták el 1965-ben a Mariner-4-ûrszondát.
Új eredmények a Föld-Nap kapcsolatokról
A Nemzetközi Heliofizikai Év keretében egyhónapos elõadássorozat kezdõdik a Polaris Csillagvizsgálóban. A meghívott szakemberek a Napnak a Földre kifejtett hatásaival kapcsolatos új felfedezéseket tekintik át.
Teljes holdfogyatkozás szombaton - a hét asztrofotója
Március 3-án, szombatról vasárnapra virradó éjszaka derült idõ esetén teljes holdfogyatkozás figyelhetõ meg hazánkból. A teljesség fázisa alatt, 23:44 és 00:58 között Holdunk halvány vöröses színben pompázik majd.
A Plútó-szonda a Jupiter mellett
A tavaly januárban felbocsátott New Horizons ûrszonda mindössze egyéves utazás után már a Jupiter távolságában jár. Az óriásbolygó a tervezett mértékben lendített a szondán végsõ cépontja, a Plútó felé. A Jupiter-közelség során közel 700 különféle megfigyelést terveznek a szakemberek.