A "cionista keresztesek" ellen tüzeli híveit Zavahri

Félelmükben írják át a történelmet brit tanárok

Több brit iskola tanárai átugorják a holokausztról és a keresztesek hadjáratairól szóló anyagot, mert attól tartanak, hogy dühöt váltanak ki a muszlim diákokból, akik esetleg más színben hallhatták az eseményeket a mecsetekben - írja a Daily Mail egy kutatásra hivatkozva. Volt olyan tanár, akit katolikus szülők szidtak meg Izraelről szóló órái miatt.

Feltámadt a kereszt a félhold ellen

1096. augusztus 15-én, a Jeruzsálem visszafoglalásáért II. Orbán pápa áldásával hadba szálló egyesített európai lovagi sereg megindulásával kezdődött el az a két évszázadig tartó időszak, amelyet az egyetemes történelem a keresztes háborúk koraként ismer.

Páratlan haditett volt a nándorfehérvári diadal

1456. július elején félelmetes haderő, a Konstantinápolyt alig három évvel korábban elfoglaló II. Mehmed szultán, „a hódító” – ahogyan a kortársak hívták – seregei hömpölyögték körül Nándorfehérvár erősségét. A próféta zászlaja alatt felvonuló török sereg tízszeres számbeli fölényben volt a várvédőkkel szemben, és az akkori világ leghatékonyabb ostromtüzérségével rendelkezett. A törökök lezárták a Dunát, és ahhoz, hogy Hunyadi János kormányzó harcedzett  katonái, valamint Kapisztrán János keresztesei felmenthessék a védőket, meg kellett semmisíteni a török hajózárat.  E döntő ütközet 560 éve, 1456. július 14-én zajlott le.

Akikért a harangok szólnak délben

1456. július 22-én Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek a három évvel korábban Bizáncot elfoglaló II. Mehmed oszmán szultán török hadaira. A hős magyar hadvezér, Hunyadi János várból kitörő nehézlovassága, valamint Kapisztrán János keresztes hadának utolsó nagy egyesített rohamában kis híján a hódító padisah, "Fatih" Mehmed is életét vesztette. A világraszóló diadal hírére egész Európában megkondultak a harangok, a törökök pedig közel 70 évig nem merték megkockáztatni a Magyar Királyság határának átlépését.

Amikor a lelkes és fegyelmezetlen önkéntesek történelmet írtak

563 éve, 1456. július 22-én Hunyadi János kormányzó elszántan harcoló vitézei és Kapisztrán János mindenféle katonai mesterségbeli tudást nélkülöző, ám annál lelkesebb önkéntesei hatalmas győzelmet arattak a korabeli világ legfélelmetesebb hadserege, II. Mehmed szultán sokszoros túlerőben lévő oszmán hada felett, Nándorfehérvár falainál. A diadalhoz vezető eseménysort ironikus módon a szentéletű ferences szerzetes vezénylete alatt álló keresztesek önfejű fegyelmezetlensége indította el.

Nándorfehérvár hőse, aki fegyvertelenül vezette diadalra seregét

634 éve született Kapisztrán Szent János, a világraszóló nándorfehérvári diadal egyik kovácsa, aki miután a törökök felett aratott világraszóló győzelem után a keresztény táborban kitört pestissel megfertőződött Hunyadi Jánosnak  feladta az utolsó kenetet, maga is a "fekete halál" áldozatául esett. Az 1690-ben szentté avatott ferencesrendi szerzetes a magyar történelem máig egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő alakja. 

A szultán, aki visszafoglalta Jeruzsálemet a keresztesektől

Szaladin szaracén szultán, az iszlám legnagyobb hadvezére, Jeruzsálem visszafoglalója a keresztesektől nyolcszázharminc éve, 1193. március 4-én halt meg. A muszlim világban a mai napig az egyik legnagyobb hősként tisztelik, aki hadi sikerei mellett erényes és kegyes uralkodó volt, és erkölcsi megújulást hozott az iszlám számára.