Kísérletekkel népszerűsítik a kémiát, biológiát és fizikát a gyerekeknek

A kémia és a biológia a mai napig a gyerekek többségének nem más, mint egy megfoghatatlan, képletekkel és törvényekkel teli terület. Kreativitással és interaktív bemutatókkal, kísérletekkel azonban könnyebben megszeretik a gyerekek ezeket a tantárgyakat. 

Nevet kapott a periódusos rendszer négy új eleme

A kémikusok nemzetközi szervezete javaslatot tett a periódusos rendszer négy új elemének, a 113-as, 115-ös, 117-és és a 118-as elemnek a nevére, három elem földrajzi nevet kapott, Moszkva, Japán és Tennesse állam után, a 118. elemet az orosz fizikus, Jurij Oganesszján tiszteletére nevezték el.

Az Europa jobban hasonlíthat a Földre, mint gondolták

A Jupiter jeges holdja, az Europa már régóta a figyelem középpontjában áll, mint a Földön kívüli élet egyik lehetséges helyszíne. A legújabb kutatásokból pedig az derül ki, hogy még jobban hasonlít a Földre, mint eddig gondolták.

Az alkoholfogyasztás nem pusztítja az agysejteket

A hiedelemmel ellentétben az alkoholfogyasztás nem befolyásolja az agysejtek számát, mivel nem tudunk akkora mennyiséget meginni belőle, hogy ezt a hatását kifejtse. Ennek ellenére nem árt óvatosnak lenni.

Mi történik a testeddel szakításkor? Íme, a tudományos magyarázat

A szerelem valóban úgy hat ránk, akár a drog: az I Fucking Love Science által lehozott tanulmány szerint szerelmi csalódás után ugyanazokat a tüneteket produkálja testünk, mint elvonáskor, sőt, akár fizikai fájdalmat is érezhetünk.

Hidrogént találtak egy szuperföld légkörében

Első alkalommal azonosítottak különböző gázokat, hidrogént és héliumot egy úgynevezett szuperföld légkörében brit szakértők.

Hullaparfüm védene meg a zombiktól

Egy amerikai vegyész kifejlesztette a zombiriasztó parfümöt – nem lenne kellemes illata, de mindenképpen segítene túlélni egy zombiapokalipszis esetén.

Új tagja lesz a periódusos rendszernek

Hivatalosan is elismerték a periódusos rendszer 113., egyelőre csak ununtriumként emlegetett elemét, amelyet így a hagyományok szerint a felfedezők – most először nem amerikai, orosz vagy német, hanem ázsiai, azon belül is japán kutatók – nevezhetnek el.

Ezért ne igyon vizet a csípős paprikára

Ha csili marja a szájbelsőnket, automatikusan a víz után nyúlunk, pedig pont ezt nem szabadna. A kémikusok most elmagyarázzák, miért! Azt is megtudhatjuk, hogy a víz helyett mivel csillapíthatjuk fájdalmunkat.

Ilyen érzés lehet meghalni?

Az Amerikai Vegyész Szövetség nem mindennapi videója bemutatja, hogyan működik az agyunk annak tudatában, hogy a következő pillanatban meg fogunk halni.

Összetett szerves molekulákat találtak egy bébicsillag körül

Komplex szerves molekulákat fedeztek fel egy rendkívül fiatal csillag protoplanetáris korongjában. A felfedezés bizonyíték lehet arra, hogy az élet építőkövei sokkal gyakoribbak a világegyetemben, mint eddig hittük.

A kémia gyönyörű - csodálatos reakciók kínai kémikusok vegykonyhájából

A kémiaórákról sokan nem túl pozitív emlékeket őriznek a középiskola tantárgyakkal amúgy is telezsúfolt világából. Bonyolult képletek, mindenféle elektronpályák, nagy ritkán pár közepesen látványos kísérlet, no meg a generációkon átívelő legendák arról, hogy mi vagy ki lehet az a folt ott a plafonon. Ennek a meglehetősen negatív imázsnak üzentek hadat a Kínai Műszaki és Tudományegyetem munkatársai, akik egyszerű kémcsövek helyett sík falú üvegedényekben hajtottak végre néhány látványos reakciót, és filmezték le elképesztő felbontásban. Következzen először a videó, majd pedig a kitartóbbak számára pár szó a reakciókról!

Nobel-díj egy tömeggyilkosnak, akinek milliók köszönhetik az életüket

Kevés ellentmondásosabb személy van a Nobel-díjasok között, mint a német Fritz Haber, a "vegyi háború atyjaként" is ismert kémikus. Az általa kifejlesztett harci gázok miatt sokan haltak kínhalált az első világháború lövészárkaiban, 1918-ban mégis megkapta a tudományos élet legnagyobb elismerését, igaz, más kutatásokért. Később az ő cége fejlesztette ki a gázkamrákban használt Zyklon-B-t is.

Nobel-díj a sejteket vizsgáló űrtávcsőért

Az élő szervezetek működésének vizsgálatát sokáig megnehezítette, hogy a fénymikroszkópok felbontása nem léphetett túl egy elméleti határt, vagyis a képek részletgazdagságát nem lehetett fokozni. A még jobb felbontás elérését lehetővé tevő módszerek (például az elektronmikroszkópia) pedig a minta elpusztításával, lefagyasztásával és besugárzásával jártak, vagyis csak egy halott “nanoméretű tájképet” készíthettek. Az idei kémiai Nobel-díjjal jutalmazott kutatók olyan új módszerek fejlesztéséért kapták az elismerést, amelyekkel valós időben vizsgálhatjuk az élő szervezetek legapróbb alkotóelemeinek működését.

Szupermikroszkópért járt az idei kémiai Nobel-díj

Az idei kémiai Nobel-díjat megosztva  Eric Betzig, Stefan W. Hell és William E. Moerner kapta a szuperfelbontású mikroszkópia alapjainak kidolgozásáért, mely lehetővé teszi, hogy valós időben, a vizsgált minta károsítása nélkül figyeljenek meg biokémiai folyamatokat.

Kölyöklabor nyílt a fővárosi állatkertben

Kölyöklabor nyílt a fővárosi állatkertben

Így árulja el testük a világsztárokat

Azt már tudjuk, hogy a nem szóbeli kommunikációnak sok csatornája van. Beszédes a mimikánk, a tekintetünk, a hangnemünk, a hanglejtésünk, a végtagjaink mozgása, de még a testtartásunk és a térközszabályozásunk is. A Life.hu Tóth Melinda, pszichológus szakértő segítségével sztárok testbeszédét elemezte, melyből igencsak sok érdekesség derült ki.

Gyógyszertervezés felsőfokon: kémiai Nobel-díj

A 2013-as kémiai Nobel-díjat Martin Karplus, Michael Levitt és Arieh Warshel kapták megosztva, mert megteremtették a kémiai reakciók komplexebb számítógépes modellezésnek lehetőségét.

A szupernehéz elemek a fejünk felett vannak

Az ununpentium felfedezésével a periódusos rendszer VII. periódusa lezártnak tekinthető, ám a sor vége még nyitott. Az uránnál nehezebb elemek furcsa birodalmával a mindennapi életben is találkozhatunk.

Nem mérgez a forradalmian új aranybányászat

Cián helyett kukoricakeményítő-származékkal vontak ki aranyat amerikai tudósok. A forradalmi eljárás hatékony és olcsó, és ha sikerül ipari méretekben alkalmazni, az aranybányák többé nem mérgezik meg a folyók teljes élővilágát, ahogy a Tiszán történt 2000-ben.

Szenvedélye miatt szabadkozik a színésznő

Varga Iza a közösségi oldalán szabadkozott a róla megjelent mai cikk miatt, amelyben Cseh-Szakáll Tibor kendőzetlenül bevallotta, hogy remekül működik közöttük a kémia.

Robbanástól is óv az új arcfesték

Nem csupán a terepen való rejtőzködésben segíti a katonákat, hanem a robbanások hőhatásaitól is megvédi arcukat egy újfajta, álcázáshoz használható arcfesték, amely a jövőben a tűzoltók testi épségének védelmét is segítheti.

Először használta lézerét a marsjáró

A Curiosity rover augusztus 19-én próbálta ki először a lézerét, amelynek segítségével elemezheti a kőzetek összetételét. A kísérlet sikeres volt, bár az eredményekről később számolnak csak be.

Nevet kaptak a periódusos rendszer új elemei

Közel egy évvel azután, hogy csatlakoztak a periódusos rendszer elemeihez, a kémikusok nemzetközi szervezete, az IUPAC hivatalosan is jóváhagyta két új transzurán elem, a 114-es rendszámú livermorium (Lv) és a 116-os a flerovium (Fl) nevét - adta hírül honlapján a szervezet.

Tojástartó lesz a kidobott tojáshéjból

Valóban jó, ha szemétbe kerül az üres tojáshéj? Az értékes anyagokból álló természetes kompozit angol kutatók szerint bioműanyagként nyerhetne második életet csomagoló- vagy építési anyag formájában, de gyógyszer is kivonható belőle.

Kémiai csomagolással teszik orvosi használatra alkalmassá a mérgező fémeket Debrecenben

Az orvosi képalkotó eljárásokhoz nélkülözhetetlenek a kontrasztanyagok. A kontrasztanyagként használt fémionok azonban gyakran mérgezőek. A Debreceni Egyetem kutatói kémiai módszerekkel csomagolják be a fémionokat, így biztonságosan használhatók a vizsgálatokhoz.

Egy kémiaszertári baleset miatt kiürítették a Szent-Györgyi Gimnáziumot a fővárosban

Formalin ömlött ki a kémiaszertárban a fővárosi Szent-Györgyi Albert 12 évfolyamos iskolában kedden délután, senki sem sérült meg, az épületet rövid időre kiürítették.

Két Nobel-díjat is eltüntetett egy magyar kutató

Voltak olyan idők, amikor a Nobel-díj nemcsak örömöt, hanem gondot is okozott. A második világháború idején nem lehetett aranyat kivinni Németországból. Két fizikus azonban kicsempészte az érméjét, és rábízták dán kollégájukra, Niels Bohrra. A névfeliratos Nobel-díj azonban felért egy beismerő vallomással, ezért a náci megszállás idején sürgősen el kellett tüntetni, amiben egy későbbi Nobel-díjas magyar kutató aktívan közreműködött.

Termelj áramot citrommal! - Látványos kémiai kísérletek, nem csak gyerekeknek

A kémia nehéz tantárgy, és ha a gyermeked nem született vegyész, természetes, ha nehézségei támadnak a vegyjelek világában. A kémia azonban szórakoztató is lehet, ha együtt tanul a család - például a következő, otthon is elvégezhető kísérletek segítségével.

Két új szupernehéz elemmel bővült a periódusos rendszer

A kémikusok és fizikusok nemzetközi szövetsége hivatalosan is hozzáadott két elemet 114-es és 116-os rendszámmal a periódusos táblázathoz.

Mellékhatás nélküli erős fájdalomcsillapító a természetből

Amerikai kutatóknak első ízben sikerült laboratóriumban előállítani egy ritka természetes vegyületet, amely egy régóta ismert gyógynövény kérgében is előfordul. Ez az eredmény segíthet abban, hogy a fájdalomcsillapításra alkalmazott morfin hatékony alternatíváját fejlesszék ki.

Perczel András kémikus kapta a Bolyai-díjat

A 2011. évi Bolyai-díjat, a magyar tudomány legrangosabb, 100 ezer eurós pénzdíjjal járó elismerését Perczel András kémikus kapta. Az egyetemi tanár a fehérjék és építőköveik szerkezetét, mozgékonyságát és kölcsönhatásait kutatja.

Melegítés hatására összemegy egy egyszerű alkohol-víz keverék

Vizet és metil-alkoholt tartalmaz az az elegy, amely az anyagok eddig megszokott viselkedésével teljesen ellentétesen reagál a hőmérsékleti és nyomásváltozásra. Sajátos összetételének köszönhetően a metanol-monohidrát hő hatására zsugorodik, míg a nyomás növelésével kitágul.

Tíz elem atomtömege változik a periódusos rendszerben

Történetében először intervallumra változtatják meg tíz elem, köztük a szén, a hidrogén és az oxigén atomtömegét is a kémiai elemek periódusos rendszerében.

Kémiai Nobel-díj 2010: új gyógyszerek és anyagok kémiai alapjaiért

A 2010-es kémiai Nobel-díjat Richard F. Heck (University of Delaware, USA), Ei-ichi Negishi (Purdue University, USA) és Akira Suzuki (Hokkaido University, Japán) kapták a palládiumatomok által katalizált szerves kémiai reakciók területén elért eredményeikért. Az általuk kifejlesztett eljárások például új gyógyszerek fejlesztésében nélkülözhetetlenek.

Ilyen egy durva kémiai buli - videó

Ha az egyes atomokat megszemélyesítjük, meddig vihető el ez a hasonlat? Egy szőke klór-lánnyal kezdődik a buli.

Milyen lehet a földön kívüli élet?

Felismernénk-e egy földönkívülit, ha találkoznánk vele? Mai tudásunk alapján sok helyen uralkodnak olyan körülmények, amelyek arra hasonlítanak, mint amely a Földön az élet születésekor volt jellemző. De vajon lehet-e ezektől gyökeresen eltérő viszonyok között is élet?

Fejtörőkön edződött gamerek segítik a proteinkutatást

Videojátékon edződött emberek segítségéhez folyamodtak a protein kutatók. A többezer számítógépen futó Foldit projekt gamereknek adta ki a számítógép által megfejthetetlennek tartott rejtvényeket - írja az Ars Technica.

Szupernehéz elemmel bővítették a periódusos rendszert

Orosz fizikusok sikeresen előállították a periódusos rendszer eddig ismeretlen, második legnehezebb elemét. A 117-es sorszámú, átmenetileg ununseptiumnak nevezett elem készítése magfizikai bravúrnak számít, és igazolja a feltételezést, hogy a gyorsan lebomló szupernehéz elemek között úgynevezett stabilitási szigetek létezhetnek.

Kiderült, mitől csiklandoz a pezsgő

A buborékok pontosabb elemezésével kiderült, mitől lehet olyan kellemesen csiklandozó a pezsgő buborékolása.

Egyetlen molekula reakcióit is vizsgálhatják egy új kutatási eljárással

Amerikai kutatók szellemes módszert fejlesztettek ki, amelynek segítségével akár egyedi molekulák között lejátszódó kémiai reakciókat is vizsgálhatnak. A folyadékok mikroszkopikus nagyságrendű kezelésével olyan mikrocseppeket állítottak el, amelyek a kívánt vegyület molekulájának egyetlen példányát tartalmazták. A megfelelő mikrocseppek egyesítésével és a bennük lévő molekulák kémiai reakciójának előidézésével a kutatók hasznos információkat nyerhetnek például az enzimek és a DNS tulajdonságairól.

Mi a kapcsolat a nanotechnológia és az agykutatás között?

Eltávozott a prebiotikus kémia atyja

Elhunyt Stanley Miller, az élet keletkezését megelőző, úgynevezett prebiotikus evolúció úttörő kutatója. Az amerikai tudós nevével a világ legtöbb középiskolájának biológiaóráján találkoznak a diákok, a róla elnevezett kísérlet kapcsán.

Kisgyerekként azt hittem, a kémia csak szintézisből áll

Gyurcsányi E. Róbert kémikussal, a Talentum-díj idei egyik kitüntetettjével beszélgettünk kutatási témájáról.

A vágy kémiája (18+)

Cikkünkben utánajárunk, hogy valóban léteznek-e az emberi feromonok, és használja-e őket valamilyen formában a kozmetikai ipar. Becsapnak minket, vagy megvan a csodaszer?

Kémia

A Nobel-díj kötelez

John C. Polanyi Nobel-díjas kémikus április 18-án tart előadást az MTA Nagytermében. Polanyiról Hargittai István akadémikussal beszélgettünk.

Bibliográfia

Sok a kérdőjel az idei irodalmi Nobel körül

Bár az irodalmi Nobel-díj kihirdetésének hagyományosan nincs pontosan kitűzött időpontja, a Svéd Királyi Akadémia idén még a szokásosnál is titokzatosabban viselkedik, hiszen egyelőre még sejteni sem lehet, hogy mikorra hozza meg a döntést a tizennyolc örökös tagból álló zsűri. A várható győztes kilétét illetően hasonlóan tanácstalan a világ - a tavalyi győztes, a Nobel-díj elnyerése előtt szinte teljesen ismeretlen Elfriede Jelinek után idén még bizonytalanabb a légkör az irodalmi Nobel körül. Mi sem tehettünk mást, mint hogy átvettük azoknak az íróknak és költőknek az életművét, akiket évek óta a kiemelten esélyesek között emlegetnek.

A "zöld kémia" kutatói kapják idén a Nobel-díjat

Az amerikai Robert H. Grubbs és Richard R. Schrock, valamint a francia Yves Chauvin kapja idén a kémiai Nobel-díjat a szerves szintézisen belüli metatézis-módszer kifejlesztéséért. Kutatásaik úttörőnek bizonyultak a szerves molekulák környezetbarát előállításában, mely által például a veszélyes hulladékok mennyiségét lehet jelentősen csökkenteni. Ugyanebben a témában Czvikovszky Tibor vegyészmérnök éppen e héten tartott előadást a Mindentudás Egyetemén...