ORIGO CÍMKÉK - karlócai béke

karlócai béke

Zenta pecsételte meg a magyarországi muszlim uralom végét

Háromszázhuszonegy éve, 1697. szeptember 11-én a délvidéki Zenta melletti síkon zajlott le a Magyar Királyság felszabadítására indított visszafoglaló háborúk - és a 17. század - egyik legvéresebb csatája. A Savoyai Jenő herceg parancsnoksága alatt álló egyesített keresztény hadak megsemmisítő vereséget mértek II. Musztafa szultán oszmán seregére, mindörökre szétfoszlatva a Porta reményét az előző évszázadban meghódított Magyarország, az „iszlám örök birtokának” visszafoglalására.

legfrissebb
legrégebbi

Ha nincs a Szent Liga, akkor nem szűnik meg a török hódoltság sem

Tudomány2019.03.06, 00:04

A török kiűzését élete legfőbb céljának tekintő egyházfejedelemnek, XI. Ince pápának a diplomáciatörténetben először sikerült elérnie azt a példátlan bravúrt a 17. század végén, hogy az egymással torzsalkodó illetve hadakozó európai nagyhatalmakat egységfrontba tömörítse az iszlám hódítás feltartoztatására, és az Oszmán Birodalom kiverésére a kontinensről. A 335 éve, 1684. március 5-én Velencében létrejött törökellenes szövetség, a Szent Liga életre hívása nélkül a Magyar Királyság hódoltsági területei valószínűleg még hosszú évtizedeken át a félhold uralma alatt maradtak volna.

A háborútól irtózó Habsburg, akit a pápa vett rá a török kiverésére

Tudomány2020.05.07, 00:27

I. Lipót német-római császár és magyar király életművének megítélése máig ellentmondásos a hazai történetírásban. A mélyen vallásos, békés, visszahúzódó természetű, és eredetileg papi pályára készült uralkodó nevéhez fűződik a Habsburg monarchia európai nagyhatalommá tétele csakúgy, mint az abszolutisztikus kormányzás kiépítése, a hagyományos magyar rendi állam megszüntetése valamint az ellenreformációs törekvések felerősödése, de a török uralom felszámolása, valamint a csak a 19. században kiteljesedő modernizáció alapjainak a megteremtése is. A 315 éve, 1705. május 5-én meghalt I. Lipót császárt politikai életműve a magyar történeelem ...