Münnich Ferenc felhívása

Tibeti szerzetesek csaptak össze a kínai rendőrökkel

Buddhista szerzetesek több alkalommal összecsaptak rendőrökkel az utóbbi napokban Tibet székhelyén, Lhászában, mert a karhatalom meg akarta akadályozni, hogy nyilvánosan ünnepeljék a dalai lámának, Tibet vallási vezetőjének amerikai kitüntetését - jelentette vasárnap egy hongkongi lap.

Dulakodásig fajult az esztergomi jegyző vitája

Biztonsági őrök próbálták meg kituszkolni az ülésteremből Esztergom volt jegyzőjét, aki egy napirendi ponthoz akart hozzászólni. Csomor Sándort 2005-ben bocsátották el, a jogerős bírósági döntés szerint jogtalanul. Az önkormányzat ennek ellenére sem hajlandó őt visszavenni, ezért azt tervezi, karhatalommal jut be hivatalába.

Biszku Béla megúszhatja a börtönt, új eljárást rendeltek el

A rendszerváltás után negyedszázaddal sem született jogerős ítélet egy volt állampárti vezető elleni büntetőperben. A Fővárosi Ítélőtábla új eljárást rendelt el az 1956 utáni megtorlások miatt megvádolt 94 éves Biszku Béla ügyében.

Közzétették a karhatalmi vezetők életútját

A karhatalom vezetői, 1956-1957 címmel közzétette honlapján a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) az 1956-os forradalom utáni megtorlásban közreműködő alakulatok vezetőinek karrierútját.

Az emberarcú szocializmus álarc mögé rejtett embertelen arca

1956. október 25. fordulópontnak számít a két nappal korábban kitört és szabadságharcba torkolló forradalom történetében. Az 1956-os események históriájába csak „véres csütörtökként" bevonult és óvatos becslések szerint is több száz halottat követelő Kossuth téri vérengzés újabb szörnyű példát adott a hatalmát féltő kommunista diktatúra brutális kegyetlenségéről. Máig a múlt homályába veszik, hogy kik, és kinek a parancsára nyitottak tüzet a Kossuth téren gyülekező békés tömegre, véres mészárszékké változtatva a Parlament előtti teret.

"Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk!" - 64 éve volt a salgótarjáni sortűz

1956. december 8-án délelőtt tizenegy órára mintegy négyezer fős tömeg gyűlt össze a salgótarjáni megyei tanács épülete előtt. A tüntetők két, aznap kora reggel letartóztatott munkástanácsi vezető szabadon bocsátását, valamint a szovjet intervenciós csapatok Magyarországról való kivonását követelték. Az épület köré a kádárista karhatalom, a pufajkások, valamint a helyi rendőrség és a városban állomásozó szovjet ezred katonái vontak gyűrűt. Tizenegy óra körül néhány figyelmeztető lövést a tömegre irányzott sortűz követett, aminek nyomán több tucat ember, köztük nők és gyerekek maradtak holtan a tér kövezetén. A véres salgótarjáni sorrtűz ...

Vörös karszalag, avagy így készítették elő a kommunisták a diktatúrát

Nemrégiben jelent meg Máthé Áron történésznek, szociológusnak, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettesének legújabb kötete, melynek címe: Vörös karszalag - Ideiglenes karhatalmi osztagok 1944-1945-ben. A szerző a könyvben a II. világháború végének azt az időszakát vizsgálja, amikor - éppen a nyilas terror időszakában - a Magyar Kommunista Párt főleg szovjet háttértámogatással folyamatosan és módszeresen terjeszti ki hatalmát az újonnan létrejövő rendfenntartó fegyveres csoportokra. A beszélgetésben kitérünk arra is, hogy - általánosságban - mi kellett ahhoz Magyarországon, hogy baloldali vagy kommunista pártok hatalomra kerülhessenek. 

Máig rejtély, mi lett a legendás betyárvezérrel, Sobri Jóskával

A tovatűnt 19. századi romantikus betyárvilágnak Rózsa Sándor mellett Sobri Jóska, a híres-hírhedt bakonyi rablóvezér a legnevezetesebb figurája. De amíg a Dél-Alföldet hosszú évtizedeken át rettegésben tartó Rózsa Sándor végzete pontosan ismert, ugyanez már nem mondható el a „csinos arcú parasztadoniszról", Sobri Jóskáról. Amikor a Bakony erdeiben az őt üldöző zsandárok miatt erősen égni kezdett a lába alatt a talaj, lovas bandájával együtt az ország déli vidékein akart felszívódni. Menekülés közben azonban a Tolna és Somogy vármegye határán fekvő Lápafő mellett a császári karhatalom bekerítette Sobrit és bandáját. Az 1837. februárr ...