karbon időszak
címke rss- kapcsolódó címkék:
- evolúció
- fosszília
- alkalmazkodás
- Memphisi Egyetem
- Helicoprion nemzetség
Őslényt kézbesített a múltból a FedEx
Új leletek alapján a kétéltűek mintegy 20 millió évvel korábban terjedtek el a szárazföldi környezetekben, mint ahogyan azt jelenleg a tankönyvekben olvashatjuk. A Fedexia striegeli névre keresztelt állat a késő-karbon időszak szárazabbá és melegebbé váló éghajlatán élt.
- legfrissebb
- legrégebbi
Közel négyszázmillió éves erdőségre bukkantak
Ázsia legrégebbi fosszilizálódott erdejét találták meg kínai kutatók; a felfedezés új ismeretekkel szolgálhat arról, hogyan fejlődtek ki az ősi fák, amelyek végül szénné váltak.
Karbon időszaki lopás alapozta meg a páratlan karriert
A repülő, ásó, kúszó, mászó bogarak rendkívüli sokszínűségüket és elterjedésüket nagyrészt génjeiknek köszönhetik, melyeket egykor mikrobáktól "loptak" - írja egy nemzetközi kutatócsoport.
Több mint háromszáz millió éves gyík mutat példát az utódgondozásban
Több mint 300 millió évvel ezelőtt, a karbon földtörténeti időszakában a kanadai Új-Skócia mocsárvidékét egy ősi moha-szerű növény, a korpafű borította. Ezek egyikében rendezte be fészkét egy gyíkhoz hasonló állat, amely egészen addig nevelte itt utódait, amíg azt el nem pusztította egy áradás. A viharral érkező tengeri üledék feltöltötte a területet, ami elpusztította az állatokat, ám fosszíliájukat tökéletes állapotban megőrizte az utókornak.
Ez volt a valaha létezett legbizarrabb cápafogsor
A cápák hosszú, csaknem 400 millió évre visszanyúló törzsfejlődése néhány egészen különleges csoportot is „kitermelt". Különösen igaz ez a földtörténeti óidő, a paleozoikum néhány cápanemzetségére, amelyek közül a spirálfogú cápák rendkívül bizarr csoportja még a szakemberek számára is komoly fejtörést okoz.
El tud képzelni egy kettő és fél méteres ezerlábút?
A rovarok és a szárazföldi ízeltlábúak már a dinoszauruszok idejét megelőzően benépesítették a Földet, ám a karbon földtörténeti időszak alatt jóval nagyobbra nőttek, mint azt elképzelni tudnánk, részben a Föld légkörében található oxigéntöbblet miatt.
- 1