kambrium időszak
címke rss- kapcsolódó címkék:
- fosszília
- kambriumi robbanás
- paleontológia
- evolúció
- paleozoikum
Ez lehetett a Föld első tömeges állatpusztulása
Az 538,8 millió évvel ezelőtti kambrium-robbanás óta (amikor a ma ismert állatfajok nagy része kialakult) öt jelentős tömeges kihalási esemény csökkentette az összes kicsi és nagy élőlény biológiai sokféleségét. Amerikai kutatók nemrég azonban bizonyítékot tettek közzé egy korábbi, körülbelül 550 millió évvel ezelőtti, az ediakara néven ismert időszakban bekövetkező pusztulásról, amely a neoproterozoikum földtörténeti idő utolsó időszakára tehető.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ez állhat a Föld első tömeges állatkihalása mögött
Az 538,8 millió évvel ezelőtti kambriumi robbanás óta öt jelentős tömeges kihalási esemény történt, ami nagyban csökkentette az összes kisebb és nagyobb élőlény biológiai sokféleségét. Az Egyesült Államok kutatói most bizonyítékot tártak fel egy korábbi esetre, ami körülbelül 550 millió évvel ezelőtt, az ediakara néven ismert időszakban fordult elő.
Háromszemű vadász cserkelt a tengerekben 500 millió évvel ezelőtt
A kambrium periódusban élt Stanleycaris hirpexnek két kinyúló szem volt feje két oldalán és egy nagyobb középen. - írja a New Scientist magazin.
500 millió éve ez az ízeltlábú lenyűgöző idegrendszerrel rendelkezett
Két apró kövület, amelyek mindegyike kisebb, mint egy aszpirintabletta, 508 millió évvel ezelőtti megkövesedett idegszövetet tartalmaz. Ezek az ízeltlábú kambriumi lények segíthetnek a tudósoknak megérteni és felállítani a mai pókok és skorpiók evolúciós történetét.
Vad „péniszférgek” voltak az ősi tengerek remeterákjai
A kambrium korszak (543–490 millió évvel ezelőtt) a biológiai sokféleség első nagy robbanását hozta, amikor gyakorlatilag az összes modern állat ősei először jelentek meg a Földön. Az egyik legrettegettebb közülük az úgynevezett „péniszféreg" volt.
Ennek a 390 millió éves ősráknak „hiperszeme” volt
Egy megkövült trilobita vagy más néven háromkaréjú ősrák teljesen új szemléletmódot adott a kutatók világlátásához, szó szerinti értelemben. A fosszíliát először egy amatőr paleontológus vizsgálta a hetvenes évek elején, ám a szakemberek most egy második pillantást vettek az ősi ízeltlábúakról készített röntgenfelvételekre. A kutatók olyan szemstruktúrát azonosítottak, amely egyedülálló az állatvilágban.
Ősi mélytengeri rém maradványaira bukkantak Ausztráliában
Egy újonnan felfedezett hatalmas mélytengeri "rém" maradványaira bukkantak Dél-Ausztráliában a paleontológusok.
Félmilliárd éve élt élőlények fosszíliáit fedezték fel Kínában
Félmilliárd évvel ezelőtt élt tengeri teremtmények, köztük ötvennél is több eddig ismeretlen faj, medúzák, ízeltlábúak és moszatok megkövesedett maradványait tárták fel a kutatók a közép-kínai Hupej tartományban.
Sisakot viselt a lázálomszerű kambriumi miniszörny
A sci-fi, vagy még inkább a horror filmek világát idézi fel annak az 515 millió évesre becsült apró lénynek a fosszíliája, amelyet Dél-nyugat Kína kambrium időszaki tengeri rétegsorában fedeztek fel.
A szivacsok közül kerülhettek ki az első állatok
A tengeri szivacsok lehettek az első állatok a földön – erre a feltevésre találtak bizonyítékot a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói.
Evolúciós kudarc volt a tüskékkel borított ősszörny
Félmilliárd éve élt „tüskepáncélba öltözött” egzotikus lényt fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport. Az állat a kambriumi időszak változatos élővilágának egy díszes példánya.
- címkék:
- ősállatok
- féreg
- kambrium időszak
- Címkefelhő »
Furcsa hallucinációra emlékeztető lény fejét találták meg
Az LSD okozta hallucináció legbizarrabb pillanatait idézi egy régen élt féregszerű lény megjelenése. A 70-es évek óta ismert ősállat valósághű rekonstrukcióját idáig nem tudták elkészíteni, a feji rész megtalálásával azonban most teljessé válhat a kép.
Kalandozás a Föld titokzatos őstörténetében
A most megtalált 600 millió éves szivacs fosszíliája időben előretolja a soksejtű állati evolúció kezdetét.
Ilyen apró lények voltak a Föld első halai
A világhírű kanadai Burgess-pala régebbi és legújabb feltárásaiból mintegy száz jó megtartású példány került elő a Metaspriggina walcotti fajból. A részletes vizsgálatok szerint ez az eddig ismert egyik legkorábbi hal, egyben az egyik legkorábbi gerinchúros.
Mindent látott az őstengerek hatalmas csúcsragadozója
Több mint 500 millió éves összetett szemeket fedeztek fel a korai tengerek csúcsragadozójától Dél-Ausztráliában. Az Anomalocaris 2-3 centiméter átmérőjű szemei sok hasonlóságot mutatnak néhány ma élő ízeltlábú látószerveivel.
Ilyennek láthatták a világot az első komoly szemek ősi tulajdonosai
Az Ausztrália déli részén talált kora-kambriumi, 515 millió éves ízeltlábúak már olyan fejlett összetett szemekkel rendelkeztek, mint a ma élő utódaik. A leletek megerősítik azokat az elképzeléseket, hogy a látás gyors fejlődése volt a kambriumi evolúciós robbanás egyik hajtómotorja.
Kis evolúciós pukkanás volt a kambriumi robbanás előtt
Mintegy 600 millió évvel ezelőtt az eddig ismert legidősebb tengeri alga és néhány féregszerű állat ki tudta használni azokat a nagyon rövid időszakokat, amikor nem volt teljesen oxigénmentes a tengervíz.
- 1