A nagy színész, akivel a Kádár-diktatúra gyakran szórakozott, és aki Pelikán gátőrként vált legendává

1944-ben vették fel a Színművészeti Akadémiára, ahol egy hónapot sem töltött el. Munkaszolgálatból megszökve, szőnyegbombázásokat túlélve, színészi tanulmányokat kihagyva játszotta el Bárdos Artúr Belvárosi Színházában a háborút követő első békeévben Rómeó és Júlia férfi főszerepét. Az előadás színháztörténeti jelentőségű sikert hozott, megalapozva Kállai Ferenc pályafutását. A házasság előtt álló színész a Shakespeare-darab próbáin szenvedélyes szerelembe esett a Júliát alakító, nála évekkel idősebb Fényes Alice-szal. A házasság nem maradt el, és a hamarosan az ország legnagyobb színészei közé emelkedő, nők iránti vonzalmában semmiit ...

Kamaszkorában találkozott először édesapjával, később galvanizáló üzemben dolgozott, majd az egyik legnépszerűbb magyar színész lett

Kossuth-díjas színművész, rendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész. Főszerepek sorát játszotta színházban, filmen, televízióban, rádióban, vagy éppen külhoni hősöknek kölcsönözte a hangját a szinkronstúdiókban. Szilágyi Tibor idén lesz nyolcvan éves. Az Origónak adott interjújában felidézi színházi pályafutása legfontosabb pillanatait. Szó esik gyermekkoráról is, a pályára állás nehézségeiről, örömeiről, tanulságairól. Egy-egy epizódból az adott korszak is kirajzolódik. Történeteiben izlandi támaszpont, Budapest külvárosában üzemelő galvanizáló üzem, a Gellért-fürdő medencepartja, a traiskircheni menekülttábor, egy másfél ...

A színészóriás drámai élete, akit a diktatúra leparancsolt a színpadról, de munkásként is hazájáért küzdött

„Sinkovits Imre nem egyszerűen színész, ő a magyar színész. Nemcsak állampolgársága, anyanyelve és lakhelye szerint magyar, hanem érzései, cselekvései, egész magatartása révén az. Voltak és vannak magyar nyelven játszó színészek, akik ugyan magyar állampolgárságúak, de szemléletükben világpolgárok. Sinkovits Imre magyar, a szónak teljes értelmében, testestül-lelkestül, érzéseiben és gondolkodásmódjában, cselekvéseiben, beszédjében, és – ha kellett – hallgatásában is." Fenti sorok Cenner Mihály színháztörténész laudációjában hangzottak el 1996. december 21-én, amikor Sinkovits Imre megkapta a Magyar Örökség-díjat. A méltatott művész ...

Nagyszüleit kitelepítették, édesapját is büntették, ő maga az egyik legnépszerűbb színész lett

Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész. 1981-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Korosztályának egyik legjobb, legkarakteresebb és legismertebb színművésze, akinek már pályakezdőként meghozták a népszerűséget a televíziós sorozatok. Több mint negyven éve tagja a Madách Színháznak, ugyanakkor anyaszínháza mellett más teátrumok vendégeként is rendszeresen láthatta, láthatja a közönség a színműirodalom legszélesebb palettájáról színre vitt előadásokban, prózai és zenés művekben egyaránt. Mindemellett már friss diplomás művészként megtapasztalhatta, hogy hivatása sajátos viszonyai között a fanyalgás nem feltétlenül aannak ...

Szüleit földönfutóvá tette a kommunista diktatúra, egyik igazgatója pártkórházba menekült, Alföldi Róbert elüldözte a Nemzetiből

Jászai-díjas, érdemes művész. Többször is jelentkezett a főiskolára, végül a Nemzeti Színház Stúdiója, illetve a kecskeméti színház társulata jelentette számára a legfontosabb stúdiumokat. Előbbiben Bodnár Sándor volt a mestere, utóbbi teátrumnál Ruszt József. Színművek sorában alakított főszerepeket a legkülönbözőbb műfajokban. Az országos ismertséget az első honi „teleregény", a Szomszédokban alakított szerepe hozta meg. Trokán Péter ugyanakkor az olyan színházakban érzi jól magát, amelyek nem munkahelyként, hanem alkotói közösségként működnek. Gyermekei édesanyja, egykori felesége Papadimitriu Athina, leányaik, Anna és Nóra is szzüleik ...

Rákosi Mátyás a legjobb színész, mert őt mindenki több darabban szeretné látni

Szakonyi Károly, Kossuth-díjas író, a nemzet művésze idén tölti be kilencvenedik évét. Belső korát évtizedekkel kevesebbre taksálja, ugyanakkor tény: meglehetős társadalmi változásoknak lehetett tanúja. Amikor elkezdte az elemi iskolát, még erős volt a Trianon kapcsán érzett nemzeti gyász, s még gyermekként megérezte a zsigereiben, hogy valami újabb baj közeleg. A második világháború után elvették édesapja vendéglőjét, de egy kurta ideig elhitte, hogy a fényes szelek mozgalma egy boldogabb korszak érkezését jelentheti. Nem sokkal később egy mezőgazdasági gépalkatrész vállalat dolgozójaként meséltek egymásnak kollégáival Rákosi-vicceeket ...

A Színművészetire nem vették fel, de Sinkovits, Agárdy, Kállai Ferenc mindenre megtanította

Jászai Mari-díjas rendező, aki a régi Nemzeti Színház Színiakadémiájáról kikerülve (Színművészeti nélkül) Debrecenben játszotta főszerepek sorát, elsősorban prózai darabokban. Öt év után került be a fővárosi Madách Színház Volt egyszer egy csapat című musicaljébe, majd nem sokkal később szerzője lett a színház musicalpályázatán első díjat nyert, majd nagy sikerrel színpadra került Csoportterápia című zenés darabjának. A körúti teátrumban kapott először lehetőséget a rendezésre is. Ma már fővárosi és vidéki színházak sora játssza a rendezéseit, van közöttük olyan előadás, amelynek nézőszáma a százezret is meghaladta. Mindemellett íróóként ...

A Rákosi-korszak, majd Nyugat-Németország ünnepelt színésznője - és Kádár János bosszúja

Ferrari Violetta idén lett volna kilencvenéves. Húszévesen kezdte hivatását a Nemzeti Színházban, olyan művészekkel játszott együtt, mint Timár József, Gobbi Hilda, Kállai Ferenc, illetve első férjével, Básti Lajossal. 1950-től 1956-ig egyebek között eljátszotta Miller Lujzát (Schiller: Ármány és szerelem), Hippolytát, az amazonkirálynőt (Shakespeare: Szentivánéji álom), Ophéliát (Shakespeare: Hamlet), Cherubint (Beaumarchais: Figaro házassága) és Tündét (Vörösmarty: Csongor és Tünde). 1950-től filmezett is. Határozott, de érzelmes lányokat alakított a Dalolva szép az élet (1950), a Civil a pályán (1951) című filmvígjátékokban, szemmüveges ...

Örül, hogy a fia olyan pályát választott, ahol puszta érdekek alapján nem lehet csak úgy valakit eltakarítani

Kökényessy Ágnest gyakran kérdezik szinkronfeladatairól, hiszen a legnagyobb külföldi sztároknak adja a hangját, a legmagasabb színészi minőségben. Az Origónak adott interjújában ugyanakkor elmondja, hogy számára a színház a legfontosabb. Tavaly a nézők szavazatai alapján nyerte el a legjobb színésznőnek járó díjat a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színházban bemutatott Arthur Miller-darab, a Pillantás a hídról című előadásának Beatricéjeként, amely kitüntetésre legalább annyira büszke, mint a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjére. Ám véli: nem a díjak számától függ, hogy képes-e hitelesen átadni a tanítványainak mindazt, amit szakmailag és ...

Papnak készült, de az egyik legnagyobb magyar színész lett

Papnak készült, majd erdésznek, kertésznek, végül Jászai Mari írásait olvasva a színészet mellett kötelezte el magát. A feladatból munka lett, a munkából hivatás, amely az egész életét meghatározta. Természetes hatású, őszinte karakterei mögött mindig hangyaszorgalommal végzett kutató- és elemzőmunka állt, ami önfeledtséggel párosulva tette a XX. század második felének egyik legnagyobb magyar színművészévé Sinkovits Imrét, aki szeptember 21-én lenne 90 éves.

Tolnay Klárira emlékezünk - ma lenne 100 éves a legnagyobb magyar díva

Tolnay Klári igazi legenda, akit percekig tapsolt a közönség, amikor egyik utolsó nagy szerepében, a Nagymamában, színpadra lépett. Személyes visszaemlékezés következik - hiszen a szerencsések közé tartozom: együtt játszhattam a legendás színésznővel.

Magamat nem tartom okos fiúnak

Csányi Sándor a Radnóti Színház vezető színésze volt tíz évig, most művészeti vezetőnek szerződött a Tháliába, ahol piaci rést keresve a színházi kínálatban múlt század eleji kosztümös darabokról álmodik. Közben végre forgat is, meleg amorózót játszik Karalyos Gábor mellett Orosz Dénes új filmjében, bár csókolózni nem fog. Mi köze van a homofóbiának a spenóthoz? Miért fontos a táska a párkapcsolatban? Hogyan dönt a könyvelő a tévés táncműsorokról? Csányi Sándor melegekről, kultúrpolitikai balhékról és az ő színházeszményéről mesél.

Végső búcsút vettek Kállai Ferenctől

Barátai, pályatársai, tisztelői körében búcsúztatták Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművészt pénteken Budapesten a Farkasréti temető ravatalozójában. A nemzet színésze, a Nemzeti Színház örökös tagja életének 85. évében hunyt el július 11-én, hosszan tartó betegség után. Hegedűs D. Géza búcsúztatja Kállai Ferencet | Képek a szertartásról Kállai Ferenctől a kultúrát felügyelő Nemzeti Erőforrás Minisztérium nevében Nagyné Varga Melinda, a Fővárosi Önkormányzattól Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes, a Magyar Színházi Társaság és a MASZK Országos Színészegyesület képviseletében Hegedűs D. Géza színművész, a Pesti Magyar Színház nnevében ...

Kállai Ferencre emlékezik több tévécsatorna

A Duna Televízió már július 12-én megemlékezett Kállai Ferencről, a héten pedig több adó követi a példáját.

Elment a bölcs bölény - Kállai Ferenc emlékére

Kállai Ferenc meghalt, és ezzel a magyar film ikonjai közül ismét elment egy. Nem voltak sokan (az ikonok nem is lehetnek), de közülük is meghatározó, karakteres, egyedi jelenség volt. Mindannyian fel tudjuk idézni jellegzetes hangját, mosolyát, idős, kopasz fejét. A Nagy Bölény - talán alkati adottságai okán nem sértő őt így nevezni, hiszen tudása és bölcsessége miatt megérdemli. Színészi ereje mögül emberi nagyság sütött át.

Meghalt Kállai Ferenc

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=JzfgEmPagv7K9Pzb A tanú című film legendás disznóvágás-jelenete Kállai Ferencet 1956-ban és 1958-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1973-ban Kossuth-díjat kapott, 1989-ben a Nemzeti Színház örökös tagjává választották, 2000-ben a Nemzet Színésze lett. 1977-1990 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1987-től egyetemi tanár. 1981-1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke, 1985-1989 között országgyűlési képviselő, a kulturális bizottság elnöke. Néznivaló: Döglött aknák - felvétel a Katona József Színház előadásáról, a főszerepben: Major Tamás és Kállai Ferenc

Kállai Ferenc

Tóth Ildikó: A férfi-nő viszony kortalan

Tóth Ildikóval beszélgettünk, aki a Rokonok című filmben a főszereplő, Kopjáss István feleségét alakítja. A színésznő, aki Szabó Istvánról csak szuperlatívuszokban tud beszélni, elmondta, hogy miért tartja hősiesnek Lina figuráját.

Alföldi Kállait faggatja az m1-en

A Magyar Televízió a művész 80. születésnapja alkalmából arra a feladatra vállalkozott, hogy úgy mutassa be Kállai Ferencet, ahogy senki sem ismeri.

Kétmillió jár egy sztoriért

Az RTL Klub és a Hunnia Filmstúdió az elmúlt tizenöt év magyar valóságát, emberi sorsait, érzelmi és szellemi gazdagságát megjelenítő filmeket szeretne megteremteni és támogatni, így szinopszispályázatot írtak ki a napokban: ebből születhetnek akár sorozatok, tévéjátékok is. A sajtóebéden részt vett Sándor Pál, Garas Dezső és Kállai Ferenc - utóbbiak játszanak, előbbi rendezi a tévécsatornával együttműködésben készülő Noé bárkája című filmet. A késve betoppanó Ganxsta Zolee megilletődve jegyezte meg, hogy neki olyan ez, mintha az argentin válogatott hívta volna egy meccsre.