Kádár-korszak
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Kádár János
- rendszerváltás
- Rákosi-korszak
- 1956-os forradalom
- gazdaság
- legfrissebb
- legrégebbi
Szálasi a Führerre bízta volna, Kádár nem vehette át
A Szent Korona és a koronázási jelvények legújabb-kori hányattatott sorsára 1978. január 6-án került pont a Parlamentben megrendezett ünnepségen. Harminchárom évi távollét után Apró Antal, az Országgyűlés akkori elnöke vette át a magyar történelem becses klenódiumait Cyrus Vance amerikai külügyminisztertől. A jeles eseményt hosszadalmas diplomáciai előkészítő munka előzte meg.
Még mindig a Kádár-rendszer hiteleit nyögjük
A jelenlegi államadósság közel kétharmada még a rendszerváltás előtti idők öröksége. Ezért eddig leginkább a Kádár-rendszer túlfogyasztását okolták, egy tanulmány azonban új megvilágításba helyezi a kérdést: 1973–1989 között a bruttó adósság főként hibás jegybanki döntések és árfolyamveszteségek miatt ugrott 2 milliárdról 20 milliárd dollár fölé. Úgy járt az állam, ahogy néhány évtizeddel később a polgárai, a devizahitelesek. Ahhoz, hogy a tanulmány megállapításait alátámasztani vagy cáfolni lehessen, pontos, elektronikusan feldolgozható adatok kellenének. Ez erre az időszakra azonban egyelőre nem áll rendelkezésre.
Kádár János nem beszélhetett a pornóról
Csempészett pornóújságokról, a délegyházi nudista strandról, a szexről a magyar filmekben, Rákóczi téri prostituáltakról, a bevállalós Ifjúsági Magazinról és mindezek mellett persze a szocialista erkölcsről szól az előző rendszer szexuális életét bemutató Szex és szocializmus című kötet, amelynek két szerzőjével monokinis naptárakról és kamaszok meztelen fenekét bámuló Leninről is beszélgettünk.
Szálasi magával vitte, Rákosi páncélszekrénybe záratta
Hetvenegy éve, 1945. augusztus 18-án rövid, ám viszontagságos vándoroltatás után visszaérkezett Budapestre a Szent Jobb, az államalapító király, Szent István mumifikálódott kézereklyéje. Az ereklyét így 1945. augusztus 20-án, a világháború utáni első Szent Jobb körmeneten ismét körbe tudták hordozni.
Az megvan, hogy Brezsnyev, Kádár és Nixon utazik a repülőn?
És az, hogy igazi lovas nemzet vagyunk, hiszen Árpád fehér, Horthy szürke, Rákosi meg Vorosilovon jött és Szuszlovon távozott? Jót röhögtek ezen az ötvenes években. Persze nem Rákosi elvtárs, ő nem szerette a róla szóló vicceket. Azt viszont örömmel nézte, amint egy fiatal munkás lengeti a proletariátus vörös zászlaját a Ludas Matyi címlapján. Kádárnak ennél jobb humora volt, ő állítólag magán is röhögött.
Napokig tartó országos krízist okozott a rémálomba fordult „mesetél”
Hosszú évek, sőt évtizedek óta nem volt olyan, az egész országot fogságba ejtő és katasztrófahelyzetet okozó havazás, mint az 1987. január 10-én az esti órákban elkezdődött „mesetél”. A heves szélvihar kíséretében érkező sűrű hóesés, az utólag ironikusan csak „nagy nyolcvanhetes kádárista havazásnak” nevezett extrém időjárás napokra megbénította az egész ország életét.
Diszkrét elvtársi pénzügyek a Kádár-korszakban
A hidegháború idején a nyugat-európai kommunista pártok, valamint a harmadik világbeli szovjetbarát felszabadító mozgalmak, illetve kormányok konspiratív csatornákon kaptak rendszeres anyagi támogatást a Szovjetuniótól. A Kreml által működtetett, eufemisztikusan csak „nemzetközi szolidaritási alapnak” nevezett titkos büdzsébe a második világháború után szovjet befolyási övezetbe került „népi demokráciák” állampártjai, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt is kötelesek voltak befizetni a Moszkva által rájuk kivetett éves sápot.
Uraknak és elvtársaknak is jutott a Postabank pénzéből
1997. február 28-án futótűzként terjedt szét az országban egy állítólagos belső körlevél nyomán kipattant aggasztó hír, miszerint az egyik legnagyobb lakossági pénzintézet, a Postabank napokon belül csődbe mehet. Kora délutánra hosszan kígyózó sorok alakultak ki a postahivatalok előtt, a Postabank és Takarékpénztár Rt. József nádor téri központi székháza előtt pedig a bankban lévő befektetéseik, betéteik sorsa miatt aggódó, ideges tömeg verődött össze. A pártállami idők finisében létrehozott és ma már történelemnek számító Postabankot sok szempontból a rendszerváltozás sajátos állatorvosi lovának tekinthetjük.
Kis magyar lottótörténelem nem csak hatvan évben
Hatvan éve, 1957. március 7-én rendezték meg Magyarországon az első 1945 utáni lottóhúzást. Az egyik legnépszerűbb szerencsejáték még a Monarchia idején, osztrák közvetítéssel terjedt el hazánkban.
Rákosi Mátyás rettenetesen gyűlölte a vidéket
Az 1956-os forradalmat megelőzően komoly ellátási problémák voltak a városokban, ez is az egyik tényezője volt a forradalomnak - mondta Boros Imre közgazdász az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.