Azok a régi balatoni nyarak! Így kempingeztek a Kádár-korban

Több mint hét évtizedes múltra tekint vissza a kempingezés története a Balaton partján. Jól felpakolt, mindenre gondoló kempingezők a pokróccal letakart családi Trabival vagy Skodával, csíkos kempingszékek, mintás gumimatracok, színes óriás sátrak, konzervhegyek - ilyen volt a magyar tenger partja és a kempingezés aranykora a régi fotók tanúsága szerint. De ez az üdülési forma mind a mai napig népszerű, amit az is bizonyít, hogy országszerte rengeteg kemping működik napjainkban is. Persze, már ezerszer korszerűbben.

Lottóházaktól - Lottó Ottóig

A Magyarországon sokáig lutriként is becézett lottózás aranykora a Kádár-rendszer idejére tehető. Készpénz mellett a szerencsés nyertes kocsi, üdülő, öröklakás vagy családi ház tulajdonosa is lehetett. Lottó Ottó megjelenésével a márka életre kelt, ugrásszerű bevételnövekedést generálva számos iparág számára. A korabeli helyzetkép felelevenítésében segített a Magyar Nemzeti Digitális Archívum is.

Így lottóztak régen - nézze végig galériánkat!

Traktoros ruhától az úttörők nyakkendőjén át a luxusig: így öltözködtek a szocializmusban

Az 1960-as évektől az 1980-as évekig a magyarországi ruházati ipar és öltözködés rengeteg változáson ment keresztül. Ugyanakkor abban az időszakban az ország jelentős sikereket ért el hazai márkáival (például a Tisza cipővel vagy a Trapper farmerrel), és globális nagyvállalatok ismert, híres ruhadarabjait is elkezdte előállítani a szocialista termelés keretei között. Meglepően sok megpróbáltatáson és újításon ment keresztül a magyarországi ruházati ipar akkor, és közben nagyot változott a II. világháború utáni évek, majd a kádári éra divatja is: a traktoros ruhától eljutott a luxusig.

Két kilométeres sor és rendőrkordon, megrohamozták az emberek a boltokat a Bánfi-hajszeszért

A feltalálók útja sokszor ezernyi buktatóval teli, míg sikerül elfogadtatniuk találmányukat. Különösen igaz ez azokra, akik egy-egy adott szakmán kívülről érkeznek, hiszen így bizton számíthatnak a szakmabeliek fenntartásaira, esetleg ellenszenvükre. Ha pedig mindez egy olyan torz társadalmi rendszer keretei között megy végbe, mint amilyen a szocializmus időszaka volt Magyarországon, az már pokoljárással is felérhet. Cikkünkben három olyan feltaláló - Béres József, Bánfi András és Kovács Ádám - sorsát mutatjuk be, akik a Kádár-korszakban hihetetlen kálváriát jártak be találmányaikkal. Kuruzslónak, sarlatánnak és szélhámosnak egyaránnt ...

Így próbálta eltitkolni a kommunista diktatúra Csernobilt

1986. április 26.-a gyönyörű verőfényes tavaszi nappal köszöntött a késő Kádár-kori Magyarországra. A kellemes idő a hétvége miatt különösen sok embert csábított ki a szabadba, megteltek a városi teraszok és a kirándulóhelyek. Ekkor még senki sem sejthette, hogy az országtól pár száz kilométerrel keletre, az ukrajnai Csernobil Lenin Atomerőművében kora hajnalban, a sorozatos emberi hibák miatt bekövetkezett reaktorrobbanás miatt fenyegető radioaktív felhő tart Magyarország, és Közép-Európa határai felé.

A Közért vállalatok története

Így tette tönkre a gazdákat a kommunista diktatúra

Az Országgyűlés 2012. március 26-án nyilvánította a Rákosi-diktatúra kuláküldözéseinek idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává június 29-ét, Péter-Pál napját, amely a hagyomány szerint a betakarítás kezdete, "a parasztság ünnepe" volt.

Feltárul a szovjet atombunker Dunavarsány határában

A kommunizmus évtizedeiben, a Kádár-korszakban agyonhallgatták, a Varsói Szerződés felbomlása, a Magyarországon állomásozó szovjet hadseregcsoport 1991-ben történt távozása után pedig az enyészet és a feledés homályába merült a Dunavarsány határában föld alá épített egykori szupertitkos szovjet atombunker emléke. Csak két évtizeddel a rendszerváltás után, 2011-től kezdett fény derülni az elhallgatott hidegháborús múlt dunavarsányi titkaira. Az 51-es főút közelében rejtőzködő harcálláspontról, a „ruszki lokátorállomásról" már régóta suttogtak a környéken élők. A hidegháború korszakának e különleges relikviája május 28-tól nyitja meg ...

Összegyűjtik a legjobb Kádár-kori koncertélményeket

Az NKA Hangfoglaló Program, a Hangőr Egyesület és a Volt egyszer egy beatkorszak-blog pénzdíjas felhívására bárki küldhet egy történetet, aki szívesen elmesélné a Kádár-korban esett legkedvesebb, legváratlanabb vagy éppen legviccesebb koncertélményét.

Máig nem tudni, kik lopták el Kádár János koponyáját és csontjait

Tizenkét éve, 2007. május 2-án hátborzongatóan furcsa hírről tudósított a Magyar Távirati Iroda: az éjszaka leple alatt ismeretlenek a Fiumei úti sírkertben feldúlták Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori első emberének sírját, és ellopták a néhai főtitkár koponyáját, valamint pár csontját. A tudósítás szerint Kádár Jánosné Tamáska Mária urnájának is nyoma veszett. Annak ellenére, hogy külön nyomozócsoportot hoztak létre a bizarr eset kivizsgálására, mind a mai napig nem derült fény sem az elkövetők kilétére, sem pedig a furcsa sírrongálás motívumára, ami miatt számos összeesküvéselmélet-szerű teória keletkezett Kádárr ...

Retró balatoni majálison vehetünk részt a Skanzenben

30 éve jött létre az Ellenzéki Kerekasztal

Harminc éve, 1989. március 22-én ült össze először a Kónya Imre vezette Független Jogászfórum kezdeményezésére a pártállami keretek lebontásának és a békés, polgári demokratikus átmenet módjának megvitatására az a kilenc formálódó társadalmi szervezet, amely Ellenzéki Kerekasztal néven vonult be a legújabb kori magyar történelembe. A kimúlása végső stádiumába került állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt mindent elkövetett hatalma, illetve befolyása minél teljesebb körű átmentésére, ami miatt kezdettől fogva az ellenzéki egység aláásására, és a számára legkedvezőbb különalkuk megkötésére törekedett.

Egy név hiányzik még a listáról, az enyém

1972. november 26-án délután szokatlan üzenettel kopogtattak be Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a Jászai Mari téri pártközpontban lévő irodájába. A Moszkvából érkezett szűkszavú távirat szerint Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára másnap „baráti" villámlátogatást tesz a tököli szovjet katonai repülőtéren, hogy fontos kérdésekről tárgyaljon a „magyar elvtársakkal". A hagyományos diplomáciai protokollt felrúgó „baráti látogatásra" szóló ultimátumszerű és fenyegető élű meghívás nem sok jóval kecsegtetett.

Nagy Feró elmondta, hogyan szervezték be ügynöknek Vikidál Gyulát

Nagy Feró elmondta, hogy már egyáltalán nem haragszik Vikidál Gyulára, amiért annak idején besúgó volt. A Beatrice frontembere most azt is elmondta, hogy szerinte zsarolással szervezték be kollégáját. 

Öt különleges templomot mutatunk a Kádár-korszakból

A nagyközönség sokáig idegenkedett tőlük, de manapság egyre többen értékelik a sokszor tévesen „szocreálnak" bélyegzett korszak építményeit. Öt különleges templomot kerestünk fel ebből az időszakból, méghozzá hazánk öt olyan sarkában, ahová nem csak emiatt érdemes ellátogatni.

Oszd meg és uralkodj: a Kádár-rendszer kulisszatitkai

A katolikus egyház „lassú” restaurációja az 1956-os forradalom után egyértelműen azt bizonyítja, hogy a Rákosi-rendszer antiklerikális rohama a legnagyobb magyar egyházat nem tudta igazán megtörni, legfeljebb csak fél térdre kényszeríteni. A forradalomig eltelt évek nem voltak elegendőek erre a diktatúra számára. Dr. Bertalan Péter történész, politológus most megjelent könyve az országos, a megyei és helyi szintű egyházpolitikai történések összefüggéseit tárja fel.

Április negyedike: megszállás, vagy félig sem igaz felszabadulás?

Az 1945 után kiépülő kommunista pártállami rendszer legitimitását a szovjet megszállás biztosította. Nem véletlen tehát, hogy az új rezsim április negyedikét tekintette saját hatalma megszületésének is, ezért a „felszabadulás napját", mint a rendszer eredőjét már-már kultikus tisztelettel ünnepeltette meg regnálása idején.

Forradalom és bűnhődés - A református egyház a Kádár-korszak kezdetén

Bertalan Péter egyetemi docens cikke a református egyházban 1956-ban kibontakozó ellenállás folyamatát mutatja be korabeli források alapján. Azt vizsgálja, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt milyen, hatalmi mozgások játszódtak le a református egyház felső vezetésében. Az írás a korabeli pártállami források csak manapság hozzáférhetővé váló anyagaira támaszkodva következetesen érvényesített forráskritikával a történtek valószínűsíthető verziójának feltárására törekszik.

Brezsnyev Tökölre parancsolta Kádárt, hogy átadja ultimátumát

Negyvenöt éve, 1972. november 27-én Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára a diplomáciai protokollt felrúgva rajtaütésszerűen érkezett meg a tököli szovjet katonai repülőtérre. A magyar pártvezetést és az MSZMP első titkárát, Kádár Jánost csak alig néhány órával a szovjet kormánygép moszkvai felszállása előtt értesítették a fenyegető élű „baráti" látogatásról. Alighogy landolt a gép, Brezsnyev azonnal magához hívatta Kádárt, hogy átadja részre az 1968-ban bevezetett magyar gazdasági reform felfüggesztését követelő ultimátumot.

Bíboros a történelem szövevényes hálózatainak rabságában

Mindszenty bíboros életútjának kutatása a modern egyháztörténet egyik legfontosabb feladata. Példamutató, következetes magatartása a forradalom napjaiban méltán váltja ki az utókor elismerését. Bertalan Péter történészprofesszor írása a bíboros 1956 októberének végén, novemberének elején kiteljesedő, szilárd erkölcsi talapzaton álló politikáját veszi górcső alá az újabb szakirodalmi kutatások alapján.

Rákosi Mátyás rettenetesen gyűlölte a vidéket

Az 1956-os forradalmat megelőzően komoly ellátási problémák voltak a városokban, ez is az egyik tényezője volt a forradalomnak - mondta Boros Imre közgazdász az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Kis magyar lottótörténelem nem csak hatvan évben

Hatvan éve, 1957. március 7-én rendezték meg Magyarországon az első 1945 utáni lottóhúzást. Az egyik legnépszerűbb szerencsejáték még a Monarchia idején, osztrák közvetítéssel terjedt el hazánkban.

Uraknak és elvtársaknak is jutott a Postabank pénzéből

1997. február 28-án futótűzként terjedt szét az országban egy állítólagos belső körlevél nyomán kipattant aggasztó hír, miszerint az egyik legnagyobb lakossági pénzintézet, a Postabank napokon belül csődbe mehet. Kora délutánra hosszan kígyózó sorok alakultak ki a postahivatalok előtt, a Postabank és Takarékpénztár Rt. József nádor téri központi székháza előtt pedig a bankban lévő befektetéseik, betéteik sorsa miatt aggódó, ideges tömeg verődött össze. A pártállami idők finisében létrehozott és ma már történelemnek számító Postabankot sok szempontból a rendszerváltozás sajátos állatorvosi lovának tekinthetjük.

Diszkrét elvtársi pénzügyek a Kádár-korszakban

A hidegháború idején a nyugat-európai kommunista pártok, valamint a harmadik világbeli szovjetbarát felszabadító mozgalmak, illetve kormányok konspiratív csatornákon kaptak rendszeres anyagi támogatást a Szovjetuniótól. A Kreml által működtetett, eufemisztikusan csak „nemzetközi szolidaritási alapnak” nevezett titkos büdzsébe a második világháború után szovjet befolyási övezetbe került „népi demokráciák” állampártjai, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt is kötelesek voltak befizetni a Moszkva által rájuk kivetett éves sápot. 

Napokig tartó országos krízist okozott a rémálomba fordult „mesetél”

Hosszú évek, sőt évtizedek óta nem volt olyan, az egész országot fogságba ejtő és katasztrófahelyzetet okozó havazás, mint az 1987. január 10-én az esti órákban elkezdődött „mesetél”. A heves szélvihar kíséretében érkező sűrű hóesés, az utólag ironikusan csak „nagy nyolcvanhetes kádárista havazásnak” nevezett extrém időjárás napokra megbénította az egész ország életét.

Az megvan, hogy Brezsnyev, Kádár és Nixon utazik a repülőn?

És az, hogy igazi lovas nemzet vagyunk, hiszen Árpád fehér, Horthy szürke, Rákosi meg Vorosilovon jött és Szuszlovon távozott? Jót röhögtek ezen az ötvenes években. Persze nem Rákosi elvtárs, ő nem szerette a róla szóló vicceket. Azt viszont örömmel nézte, amint egy fiatal munkás lengeti a proletariátus vörös zászlaját a Ludas Matyi címlapján. Kádárnak ennél jobb humora volt, ő állítólag magán is röhögött.

Szálasi magával vitte, Rákosi páncélszekrénybe záratta

Hetvenegy éve, 1945. augusztus 18-án rövid, ám viszontagságos vándoroltatás után visszaérkezett Budapestre a Szent Jobb, az államalapító király, Szent István mumifikálódott kézereklyéje. Az ereklyét így 1945. augusztus 20-án, a világháború utáni első Szent Jobb körmeneten ismét körbe tudták hordozni.

Kádár János nem beszélhetett a pornóról

Csempészett pornóújságokról, a délegyházi nudista strandról, a szexről a magyar filmekben, Rákóczi téri prostituáltakról, a bevállalós Ifjúsági Magazinról és mindezek mellett persze a szocialista erkölcsről szól az előző rendszer szexuális életét bemutató Szex és szocializmus című kötet, amelynek két szerzőjével monokinis naptárakról és kamaszok meztelen fenekét bámuló Leninről is beszélgettünk.

Még mindig a Kádár-rendszer hiteleit nyögjük

A jelenlegi államadósság közel kétharmada még a rendszerváltás előtti idők öröksége. Ezért eddig leginkább a Kádár-rendszer túlfogyasztását okolták, egy tanulmány azonban új megvilágításba helyezi a kérdést: 1973–1989 között a bruttó adósság főként hibás jegybanki döntések és árfolyamveszteségek miatt ugrott 2 milliárdról 20 milliárd dollár fölé. Úgy járt az állam, ahogy néhány évtizeddel később a polgárai, a devizahitelesek. Ahhoz, hogy a tanulmány megállapításait alátámasztani vagy cáfolni lehessen, pontos, elektronikusan feldolgozható adatok kellenének. Ez erre az időszakra azonban egyelőre nem áll rendelkezésre. 

Szálasi a Führerre bízta volna, Kádár nem vehette át

A Szent Korona és a koronázási jelvények legújabb-kori hányattatott sorsára 1978. január 6-án került pont a Parlamentben megrendezett ünnepségen. Harminchárom évi távollét után Apró Antal, az Országgyűlés akkori elnöke vette át a magyar történelem becses klenódiumait Cyrus Vance amerikai külügyminisztertől.  A jeles eseményt hosszadalmas diplomáciai előkészítő munka előzte meg.

Gyurcsány a Kádár-korszakot fényezte

Gyurcsány Ferenc szerint ha a demokrácia nem teremt jobb életet, nem lehet bizalmat teremteni iránta. A DK elnöke Hajdúszoboszlón beszélt arról is, hogy a magyarok többsége Kádár alatt jobban élt. 

Április negyedike; a félig sem igaz felszabadulás

A rendszerváltozásig 1945. április 4., mint a második világháború Magyarországon zajlott hadműveleteinek befejeződése, úgymond, a felszabadulás napjaként szerepelt az iskolai történelemkönyvekben. A több mint negyven évig tartó pártállami rendszer kánonjában a "felszabadulás" november 7.,  -  korabeli terminológiával élve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom  mellett  - a legkitüntetettebb, de  történelmi féligazságokra épülő ünnep volt ez.

Jobb, ha az emberek a szexszel foglalkoznak, mint ha a politikával

Az emberek nem szívesen beszélnek arról, milyen volt a szexuális életük a Kádár-korszakban, de jól emlékeznek az NDK-s lányokra, a nudista strandokra és az 1985-ös szépségkirálynő választásra – áll Tóth Eszter Zsófia és Murai András könyvében, amely Szex és szocializmus címmel jelent meg a hét elején. Az egyik szerzővel beszélgettünk mindezek mellett arról is, hogy hazudtak-e az Ifjúsági Magazin újságírói, miközben arra törekedtek, hogy rendes szocialista ifjakat neveljenek.

Egy ország élt a szatyorban

A Kádár-korszak nagy részében épp csak megtűrték a pop-rock zenét, külföldi lemezeket nem lehetett kapni, koncertezni pedig csak szökőévente jött ide valaki. Mi alapján lehetett népszerű egy-egy külföldi sláger vagy előadó akkor? Mit árulnak el a rádióról az egykori műsorújságok? Mik a mai napig tartó következményei a korszak esetlegességének?  

Cukor és korbács: a Kádár-rendszer születése

1957. május 1-jén, bő fél évvel a forradalom kitörése után több százezer ember hallgatta a szovjet csapatok által Magyarország vezetőjévé tett Kádár Jánost. Mi vezetett oda, hogy ekkora tömeg gyűlt össze, amikor néhány hónappal korábban még általános sztrájk bénította a Kádár vezette új kormányt?

Hideg gyűlölet fogadta Kádárt '56-ban

A forradalom nem ért véget 1956. november 4-én, a szovjet bevonulás idején. December közepéig folytatódott az aktív ellenállás, hol fegyverrel, hol politikai eszközökkel. Amikor december 22-én a Bakonyban harcoló utolsó felkelőket is letartóztatták, végleg elcsendesedett a reménytelenségbe süllyedt ország.

Fizetünk, ha beledöglünk is

Az államadósság 23 éve vicsorog ránk a politikusok nyilatkozataiból, de már királyai, fejedelmei, kormányzói és főtitkárai is adósságba verték Magyarországot. És mi kiktől követelhetjük vissza a pénzünket? Mennyivel tartoznak a magyar államnak, van-e esélyünk a pénz behajtására, és mit lépett a kormány, amikor Észak-Korea ginszenggyökérben akart törleszteni?

Biszku Béla ellen még mindig nyomoznak

Továbbra is folyik a nyomozás Biszku Béla ellen, közölte az ügyészség. Csatáry László halálával ő maradt az egyetlen közismert ember, aki ellen évtizedekkel ezelőtti, kommunista vagy náci bűnök miatt nyomoznak.

Kádár János olyan jól csinálta, hogy nem tudunk leszokni róla

Aki nem követi Kádár János észjárását, és letér az útjáról, jobb, ha elfelejti a hatalmat - nagyjából ez a kép rajzolódik ki, ha megnézzük, hogy mit szerettek az emberek az utolsó pillanatig a Kádár-rendszerben, és mit sírnak vissza belőle. A kádári hagyománnyal csak párszor próbáltak szakítani a magyar politikusok, és az Orbán-kormány sem igazán mer szembemenni a berögződéseinkkel.

A magyar egy kiváló ember, jól dolgozik, dicsőséges

A magyarok szenvedélyes, jókedvű és barátságos emberek, akik feltétel nélkül büszkék a hazájukra. A lényeg a békés építkezés, árral szemben úszni nem jó, aki disszidál, nem hazafi - körülbelül ez volt a véleményük a hetvenes években a magyaroknak a nemzetről egy eddig titkos korabeli kutatás szerint. A Kádár-rendszer agymosása kifejezetten hatékony volt, bár így is nagy lyukak tátongtak az emberek fejében a szocializmusról.

Rólunk mesélnek a Kádár-kor mindennapi hazugságai

Betiltották volna a fiúk hosszú haját, a cigányokat pedig visszaküldték volna oda, ahonnan jöttek - többek között ez derül ki a Kádár-korszakban készült közvélemény-kutatásokból. Egy hétfői konferencián bemutatott, egyedülálló iratanyag szerint Kádár János személyéről és az országban állomásozó szovjet csapatokról jobb, ha senki sem kérdezett semmit.

Biszku Béla túl nagy falat az ügyészségnek

Eddig érintetlen szénakazalban keresgéli a tűt az ügyészség, amely lassan egy éve nem tudott előállni ütőkártyával Biszku Béla, az 1956 utáni megtorlásokban szerepet játszó belügyminiszter ellen. Az ügyészek bevették magukat a levéltárba, az [origo] információi szerint MSZMP-iratokban, karhatalmi, rendőri jelentésekben, jegyzőkönyvekben kutatnak, húszéves tényfeltáró iratokat túrnak elő. Közben pedig versenyt futnak az idővel, mert Biszku lassan 92 éves lesz. Miért olyan nehéz egy korábban nagy hatalmú kommunista politikust bíróság elé vinni?

Röhögnek a rendőrveszélyen a plázában lógó diákok

Péntek óta rendőrök is visszavihetik az iskolákba a lógó diákokat, de úgy tűnik, hogy ez pont az érintetteket érdekli a legkevésbé. Van, aki a csúfolódó osztálytársak elől menekül a plázákba, van, akinek a szülei is asszisztálnak a lógáshoz. A megkérdezett iskolaigazgatók szerint nem is a kreativitásukkal ütnek el a mai lógósok a régiektől, hanem azzal, hogy mennyire nem érdekli őket az egész.

A boldog szocialista embernek nem kellett a drog

Először tabusították, 1968-tól üldözték, végül elismerték a Kádár-korszakban a droghasználat tényét. Az államszocialista rendszer végén, a nyolcvanas évek közepére az addigi titkolózó drogpolitika totális csődjét jelentette, hogy harmincezerre nőtt a drogot kipróbálók száma. A valódi korszakhatár azonban nem ez, hanem 1993 volt a drogpolitika történetében.

A fű is kipusztult a cigánymosdatás után

Rákosi és Kádár alatt nem volt cigánykérdés: nemzetiségi helyett társadalompolitikai problémáról beszéltek. Ezzel egyenlőségjelet tettek a szegénység és a cigányság közé, ami napjainkig tartó súlyos károkat okozott.

Így bomlasztotta a magyar rockot Kádár

A hetvenes évek fordulóján három beat- és rockzenész foglalkoztatta a Kádár-kor politikai rendőrségét. Egyikük alkoholbetegségben halt meg, a másik emigrálni kényszerült, a harmadik pedig a legsikeresebb magyar előadók és szövegírók között maradt évtizedeken át.

Növényt csinált ellenségeiből az ÁVH

Befolyásos politikusok, lázadó értelmiségiek tucatjai töltöttek rövidebb-hosszabb időt a váci börtönben, ahol nemcsak őrizték, hanem gyűlölték is a rabokat. Kifinomult és brutális kínzások egész sora várta az eleve jogtalanul elítélt embereket, egyszerűségük ellenére az álló- és a sötétzárka a rabok megtörésének legkifinomultabb eszköze volt. Nyílt napon néztük meg, milyen volt a hírhedt Doberdó.

Kádár, a kaméleon

Sok arca volt Kádár Jánosnak. Pályájának fontos eseményeibe saját nyilatkozatai - és elhallgatásai, hazugságai - alapján próbáltunk meg bepillantani.

Rendszert vagy korszakot alkotott Kádár János?

A szaktudósok szerint Kádár János országa nem különbözött a többi szovjet típusú államtól, a kádárizmusnak nem volt sajátos politikai intézményrendszere. A hatalomgyakorlás stílusa viszont önálló korszakká tette Kádár 33 évét.