Csillagvizsgálás az űrhajózás világnapján

Óriás Lego-portré készült egy hazai plázában Gagarinról

Majdnem félmillió darabot tartalmaz az a Legóból készült mozaik, amely Jurij Gagarint ábrázolja. A Duna Plázában megtekinthető alkotás az ötven éve startolt első űrhajós útjának állít emléket.

Ötven éve indultunk a csillagokba

"Még ma sem tudom, hogy ki vagyok én. Az utoljára repülő kutya, vagy az először repülő ember" - mondta Gagarin egy fogadáson, miután az első emberként a világűrben járt fél évszázaddal ezelőtt. Gagarin röviddel a történelmi küldetés után meghalt, az emberiség pedig bő tíz évvel később felhagyott a "csillagok felé vezető úttal".

Hol tartunk ötven évvel Gagarin után?

Gagarin űrrepülése ötven évvel ezelőtt történelmi esemény volt, de kétségkívül különleges jellegű a történelmi események között. Az első űrrepülés 1961. április 12-én új dimenziót nyitott meg a korábban a Föld felszínéhez, illetve légköréhez kötött emberiség számára, ezért ez a tett minden bizonnyal szerepelni fog a történelemkönyvekben. Pedig közvetlen hatása - legalábbis mostanáig - alig volt a Föld lakóira, legfeljebb annak a mintegy ötszáz embernek az életére, akik azóta Gagarin nyomán a világűrbe jutottak.

Hogyan halt meg Gagarin?

A Szovjetunióban, de az egész világon is óriási lelkesedést váltott ki Jurij Gagarin 1961-es űrrepülése. Körbeutazta az egész Földet, mindenki látni akarta, és ő valósággal "fürdött" a dicsőségben. De mindenképpen vissza akart térni eredeti foglalkozásához, és repülni szeretett volna ismét a világűrbe. Ezt azonban megakadályozta a szovjet vezetők, Hruscsov és Brezsnyev utasítása, akiknek az élő szimbólumra volt szükségük, nem egy halott hősre.

Gagarin-kiállítás nyílt az ELTÉ-n

Gagarin 50 címmel kiállítás nyílt az ELTE-BTK-n, az Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék folyosóján. A tárlaton Jurij Gagarin nevéhez fűződő fotók és emlékek láthatók. A keddi megnyitón Valerij Kubaszov, Farkas Bertalan és Szergej Krikaljov űrhajósok is megjelentek.

Szobrot kapott Gagarin Londonban - videó

Alig néhány lépéssel a Földet körbehajózó James Cook kapitány szobra mellett kapott helyet Jurij Gagarin Londonban. A brit fővárosban az első űrhajós szobrának felavatásával tisztelegtek az 50 évvel ezelőtti történelmi út előtt, amikor Gagarin első emberként kerülte meg a Földet.

Sokan hiszik, hogy nem Gagarin volt az első

Armstrong soha sem járt a Holdon, filmstúdióban megrendezett átverés volt az egész, Gagarin előtt pedig már mások is feljutottak a kozmoszba, csak kudarcukat agyonhallgatták a szovjetek. Ezek a legismertebb, és vissza-visszatérő összeesküvés-elméletek az űrhajózás hőskorából, amelyben még ma is sokan hisznek.

Hidegháborús félelmek szülték az Apolló-programot

John F. Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok hivatalba lépett új elnöke ötvenöt éve, 1961. május 25-én jelentette be ország-világ előtt, hogy Amerika az évtized végéig embert küld a Holdra. A szenzációs bejelentés hátterében – szemben a hivatalos indokkal, a tudományos kutatás egyetemes jelentőségével – valójában a szovjet rakéta- és űrtechnika nem várt és az amerikai nemzetbiztonság számára különösen aggasztó sikerei álltak.