Joszif Sztálin

címke rss

Lefejezték a tömeggyilkos szovjet diktátort

Ismeretlenek megrongálták Joszif Sztálin szobrát, amelyet tavaly emeltek a Georgia Sida Kartli régiójában fekvő Variani falu lakói - számolt be hétfőn egy helyi portál.

A kommunizmus elhallgatott horror-titka: a szovjet kannibálsziget

Tudomány2023.05.11, 19:05

Az 1917. november hetedikei bolsevik államcsíny után kiépülő új kommunista rendszer már megszületésének pillanatától kezdve intézményesített terrorral igyekezett megszilárdítani, majd fenntartani a hatalmát. Még jóval a nácik Németországban történt hatalomra kerülése előtt, a Szovjetunióban állították fel a világtörténelem első koncentrációs táborait. A közbeszédben csak gulágként emlegetett szovjet munkatábor-rendszer pokoli bugyraiban az osztályellenségnek kikiáltott ártatlan emberek milliói vesztették életüket, borzalmas körülmények között. A gulágok rettenetes világának történetéből is kiemelkedik azonban egy horrorisztikus bünttetőtábornak, ...

Sztálin dührohamot kapott, amikor megtudta, hogy kapituláltak a nácik

Tudomány2023.05.09, 19:28

1945. május 7-én a kora hajnali órákban az angolszász szövetséges haderő főparancsnoka, Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok reimsi főhadiszállásán Alfred Jodl vezérezredes, a német birodalmi kormány nevében aláírta a náci Németország feltétel nélküli fegyverletételéről szóló kapitulációs okmányt. A dokumentumban foglaltak szerint a még harcban álló német csapatoknak másnap, május nyolcadikán éjfélig valamennyi hadszíntéren be kell szüntetnie mindenféle harci cselekményt. A német kapitulációval az európai hadszíntéren befejeződött a világtörténelem legvéresebb, csaknem hat évig tartó fegyveres konfliktusa, a második világháború. Nooha ...

Csak füstölgő romhalmaz maradt Budapest helyén

Tudomány2023.02.13, 21:21

1945. február 13-án ért véget a 102 napig tartó budapesti csata. A magyar főváros kerületeiben 51 napig tomboló ostrom miatt amikorra elhallgattak a fegyverek, Budapest füstölgő romhalmazzá vált. A második világháború egyik leghosszabb ideig dúló helységharcában 38 ezer civil, 43 ezer német és magyar, valamint 70 ezer szovjet katona vesztette életét. Az ostrom hevessége csak a Sztálingrád, Varsó, vagy Berlin elfoglalásáért vívott harcokéhoz hasonlítható. Ráadásul a magyar főváros véres ostromának nem is volt valós hadászati indoka; Budapest pusztulását elsősorban Adolf Hitler esztelen parancsa, valamint a szovjet hadvezetés presztízzsszempontjai ...

Sztálin James Bondja, aki egyszerre volt náci és kommunista

Tudomány2022.11.07, 23:13

Dr. Richard Sorge, a 20. század egyik leghíresebb mesterkémje egyszerre volt a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja. A német származású Sorge, a szovjet katonai hírszerzés, a GRU ügynökeként mind a náci Németország külügyi apparátusa, mind pedig a japán császári kormány feltétlen bizalmát bírta. A nagyvilági életet élő Sorge rendkívül népszerű volt a szebbik nem körében, amit alaposan ki is használt, mert egykori egyetemi professzora, valamint bizalmas barátja, a tokiói német nagykövet feleségét egyaránt elcsábította. A nagyvilági életet élő Sorge hihetetlenül eredményes ügynöknek bizonyultt, ...

Távolugrás-hadművelet: Így akarta Hitler megfordítani Churchill, Roosevelt és Sztálin meggyilkolásával a háborút

Tudomány2022.10.19, 21:42

Az iráni főváros, Teherán adott otthont a második világháború egyik legfontosabb diplomáciai eseményének, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill brit miniszterelnök, valamint Joszif Sztálin szovjet diktátor első csúcstalálkozójának. Az 1943. november 28-án elkezdődött rendkívül nagy jelentőségű konferenciát szigorú titoktartás mellett és komoly biztonsági előkészületek mellett szervezték meg; egyedül csak a szovjet belügyi népbiztosság, az NKVD részéről háromezer titkosügynök érkezett a csúcstalálkozó alkalmából az iráni fővárosba. A szokásosnál is nagyobb „felhajtás" hátterében a szovjet hírszerzésnek az az informáációja ...

Sztálin is támadni akart, csak Hitler megelőzte

Tudomány2022.06.24, 13:50

1941. június 22-én hajnali 3 óra 15 perckor a Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódó csaknem háromezer kilométer széles arcvonalon három német hadseregcsoport, három és félmillió katona, 3600 harckocsi és közel ötezer repülőgép lendült támadásba a Szovjetunió ellen. A világtörténelem legnagyobb szárazföldi offenzívája, a Barbarossa hadművelet során a német alakulatok már az első napokban áttörték a szovjet frontvonalat. A Vörös Hadsereg határ mentén összevont hadseregcsoportjai nem tudták felfogni a német támadást, és magasabb egységeik vagy bekerítésbe kerültek, vagy pedig szörnyű veszteségeket elszenvedve hátráltak a németek nyoomása ...

Potsdam: ahol valójában elkezdődött a hidegháború

Tudomány2022.05.09, 22:48

A történelmi közvélekedés a hidegháború kezdetét a volt brit miniszterelnök, Winston Churchill 1946. március 5-én a Missouri állambeli Fultonban elmondott nagy hatású beszédéhez köti, pedig az egykori szövetséges nagyhatalmak közötti szembenállás már a második világháború utolsó hónapjaiban helyrehozhatatlanul kiéleződött. A „három nagy", vagyis az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió állam illetve kormányfői között a Berlin melletti Potsdamban 1945. július 17. és augusztus 2. között lezajlott csúcstalálkozón sem sikerült kiküszöbölni a nagyhatalmak közötti érdekellentéteket; a potsdami konferenciát így lényegéében ...

Buddhista amerikai punk lett Sztálin unokájából

Tudomány2022.04.28, 17:40

Adolf Hitlerrel szemben Sztálinnak voltak, illetve mind a mai napig vannak egyenesági leszármazottai. A Szovjetunió egykor rettegett diktátorának két házasságából három vér szerinti gyermeke született, két fiú és egy leány. Sztálin legfiatalabb, jelenleg az ötvenegyedik életévében járó és meglehetősen excentrikus unokája az Amerikai Egyesült Államokban él, ahol Portland városában egy kis antikvitás üzletet működtet.

Budapest ostroma volt a második világháború egyik legpusztítóbb városharca

Tudomány2022.05.05, 13:02

1945. február 13-án az utolsó budai ellenállási gócok felszámolásával ért véget Budapest 52 napig elhúzódó ostroma. (Az évfordulón, azaz vasárnap interjút közöltünk az ostrom megítéléséről.) Sztálingrád után a magyar főváros elfoglalásáért vívott csata bizonyult a világháború második leghosszabb helységharcának. Az ostrom voltaképpen a náci diktátor, Adolf Hitler harcászatilag értelmetlen, Festung nevű, kegyetlen parancsával kezdődött. A polgári áldozatok száma meghaladta a 25 ezer halottat és 52 ezer sebesültet, több mint 32 ezer lakás teljesen megsemmisült vagy lakhatatlanná vált, az összes Duna-hidat felrobbantották, a világhírű ...

Előző
  • 1
  • 2
Következő