Jéki László
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Föld
- Világegyetem
- Nature
- NASA
- elemi részecske
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Óriási lépések a nanovilágban
Új típusú, nagyon érzékeny, nanoméretű biológiai szenzort alkottak az amerikai Yale Egyetem kutatói, mellyel élő sejtek immunreakcióját, T-limfociták megjelenését érzékelték mindössze 10 másodpercen belül. Az újdonság a szenzor gyorsaságában és előállítási módjában rejlik, ráadásul az új eszköz könnyen bekapcsolható a jelfeldolgozó információs rendszerekbe. Összeállításunkban beszámolunk nanokerekek megforgatásáról és a nanotechnológia lehetséges egészség- és környezetkárosító hatásairól is.
- címkék:
- Jéki László
- szenzor
- Yale Egyetem
- Nature
- Címkefelhő »
Az adattárolás új megoldásai
A mágneses merevlemezek adattároló képessége 100 milliószorosára nőtt az első eszközök 50 évvel ezelőtti megjelenése óta. Ma 100 gigabit információt lehet már tárolni egyetlen négyzetinch (6,45 cm 2 ) felületen, de az igények tovább nőnek. A mai technológiák továbbfejlesztésével 2010-re remélhetően elérhető lesz az 500 gigabit/in 2 sűrűség, a terabit/in 2 tartomány eléréséhez azonban új megoldásokra lesz szükség. A laboratóriumokban néhány ígéretes megoldást vizsgálnak, ezekről nemrég a Science közölt összefoglalót.
- címkék:
- Jéki László
- adattárolás
- gigabit
- Címkefelhő »
Mesterséges gömbvillám
Brazil kutatók gömbvillámra hasonlító jelenséget hoztak létre laboratóriumban, ezzel kísérletileg igazoltak egy korábbi merész elméletet.
- címkék:
- Jéki László
- kutató
- gömbvillám
- Címkefelhő »
Denevérek iránytűvel
Újabb fajjal bővült a földmágneses teret tájékozódásra használó állatok eddig is gazdag listája. A Nature hasábjain közölt tanulmány szerzői az észak-amerikai nagy barna denevérről (Eptesicus fuscus) derítették ki, hogy hosszú útjain a mágneses tér az iránytűje.
- címkék:
- Jéki László
- denevér
- faj
- iránytű
- Nature
- Címkefelhő »
A következő 50 év tudománya - 3. rész
Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következő ötven évben? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre adtak választ a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértők.
A következő 50 év tudománya - 2. rész
Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következő ötven évben? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre adtak választ a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértők.
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- tudomány
- New Scientist
- Címkefelhő »
A következő 50 év tudománya - 1. rész
Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következő fél évszázadban? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre mondták el véleményüket a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértők. A lap idén ötvenéves, ezért választottak az előretekintéshez is egy ilyen időszakaszt.
Készülnek a kvantumparfümök
Egy néhány éve született elmélet a mikrovilágot leíró kvantumfizikát is bevonta a szaglás mechanizmusának magyarázatába. Az elgondolás cáfolatára készült szakember számításai most megerősítették az elméleti lehetőséget.
A szupravezetés 20 éve
Húsz éve fedezték fel az első magas hőmérsékletű szupravezető anyagot. A csúcsot azóta többször jelentősen megjavították, a rekordérték ma 138 kelvin (mínusz 135 Celsius-fok). A fizikusok számtalan kísérlet adataira építve elméletek sorát dolgozták ki a jelenség magyarázatára, de máig nincs átfogó, elfogadott modell. Húsz éve - nagyon optimistán - gyors és széles körű gyakorlati alkalmazásokra számítottak, az első nagyipari, de még kísérleti alkalmazások azonban csak mostanában születnek meg. A Science tudományos hetilap elemzése alapján mutatjuk be a két évtized fontosabb történéseit.
Nanotechnológia az ókorban és a középkorban
A nanotechnológiát joggal tartjuk a legmodernebb, a napjainkban leggyorsabban fejlődő tudományágak egyikének, az ókorban kidolgozott hajfestési technológiából azonban ma is tanulhatunk. A híres, ugyancsak több ezer éves damaszkuszi acél rendkívüli tulajdonságait is nanotechnológiai megoldással magyarázzák a drezdai egyetem kutatói.
- címkék:
- Jéki László
- nanotechnológia
- ókor
- Címkefelhő »