Megfejtették a jégkorszaki rajzok ősi kódját

A Durham Egyetem kutatói megfejtették a jégkorszaki rajzokon található jelek jelentését, ami bizonyítékot szolgáltat a legalább 20 ezer évvel ezelőtti, korai írásra. A csapat azokat a barlangművészeteket tanulmányozta, amelyeket legalább 400 európai barlangban találtak – például Lascaux-ban, Chauvet-ben és Altamira-ban –, amelyek az állatok rajzai mellett található vonalak és pontok sorozatát tartalmazzák.

Végre sikerült dekódolni a jégkorszaki barlangrajzokat

Kagylók mesélnek a Föld több száz évvel ezelőtti kis jégkorszakáról

A „szűkszavú" kagylók furcsa lénynek tűnhetnek a kutatók számára, bár minden figyelem rájuk irányul, amint kiderül, hogy „kivételes természettörténészek". A héjukon található növekedési sávok a fák gyűrűihez hasonlóan fontos információkat hordoznak a környezetről és arról, hogy az hogyan változott az évek során.

Hazai képernyőre kerül Attenborouhg legújabb dokumentumfilmje

Két amatőr fosszíliavadász séta közben felfedezett egy mamut lábszárcsontot, a világhírű természettudós, Sir David Attenborough pedig nem tudott ellenállni a különleges leletnek, így egy régészekből és paleontológusokból álló csapattal azonnal a helyszínre sietett. A 215.000 éves maradványok végül sztyeppei mamutok állattemetőjéhez vezettek, a mellettük talált őskori eszközök pedig neandervölgyiek által készített kőszerszámok lehetnek. A felfedező kutatás eredményeit összegző dokumentumfilmet, az Attenborough és a mamut temetőt a hazai közönség a Viasat Nature csatornán láthatja majd, 2022. március 13. vasárnap 13:30-tól.

Olaszországból származhat a világhírű jégkorszaki willendorfi Vénusz

Olaszországból származhat, vagy legalábbis ottani kőzetből készülhetett és talán a Kárpát-medencén keresztül került az ausztriai Wachau vidékére a willendorfi Vénusz, egy 11,1 centiméteres, női alakot formázó szobrocska, a prehisztorikus művészet egyik ikonja - állítják osztrák kutatók, akik minden korábbinál szélesebb körű összehasonlító vizsgálatokat végeztek a termékenységszimbólumnak és talizmánnak vélt egyedülálló figura anyagával.

Ezek az emberek az utolsó jégkorszak során is jól boldogultak

Az Ohalo II néven emlegetett, izraeli lelőhelyet tanulmányozó régészek egy korábban víz alá süllyedt, 23 500-22 500 éves halász-vadász-gyűjtögető táborhelyet vizsgáltak a Galileai-tenger partján. Eredményeik azt sugallják, hogy az ősi lakosok az utolsó jégkorszak végén is jól boldogultak, pedig az utolsó gleccsermaximum idején a jégtakarók extrém módon befolyásolták a Föld klímáját, szárazságot, elsivatagosodást és a tengerszint jelentős csökkenését okozva.

Összefüggés van a kihalások és a füves területek tüzei közt

A füves területek növényevői szerepet játszanak a futótüzek limitálásában azzal, hogy elfogyasztják az éghető anyagot. Allison Karp, a Yale Egyetem tudósa és kollégái bebizonyították, hogy a növényevő-tűz interakciók globális mértékű hatással voltak a futótűzekre a múltban.  

Új jégkorszak jöhet: megint szörnyen fagyos hellyé válhat a Föld

Egymillió évvel ezelőtt valami komoly átalakulás történt a Földön: az addigi 41 ezer éves eljegesedési ciklusok meghosszabbodtak, és jóval tartósabb és keményebb jégkorszakok köszöntöttek a bolygóra. De vajon mi okozhatta a közép-pleisztocén átmenetet?

Végre megtudtuk, mennyire volt hideg a jégkorszakban

Klímatudósok a „visszafele jóslás" módszerével kiszámították, pontosan mennyivel volt alacsonyabb a Föld átlaghőmérséklete a 20 ezer évvel ezelőtti glaciális maximum idején, vagyis a jégkorszak csúcsán.

Az éghajlatváltozás miatt tűnt el a jégkorszak emberének kortársa

A jelenkor tendenciája, hogy az emberi tevékenység megjelenésével gyakran eltűnnek bizonyos állatfajok az emberi terjeszkedés, a túlvadászás, a betegségek vagy más okok miatt. A tudósok régóta ennek tudják be számos ikonikus faj, például gyapjas mamutok és barlangi oroszlánok kihalását. A Current Biology tudományos szaklapban most publikált tanulmány azonban egyértelműen rávilágít, hogy a történet nem ennyire fekete-fehér.

Jégkorszakból itt maradt tengeri moszatokat azonosítottak

A legutóbbi, nagyjából 16 ezer évvel ezelőtt bekövetkezett jégkorszak óta fennmaradt tengeri moszatokat fedeztek fel a kutatók Skócia, Írország és Franciaország partjainál.

Jó állapotban megmaradt mamutcsontvázat találtak egy szibériai tóban

Jó állapotban fennmaradt gyapjas mamut csontvázat találtak egy szibériai tóban. A csontvázhoz helyenként még az ínszalagok is hozzátapadnak - számoltak be róla az orosz paleontológusok.

A rókák már több tízezer éve eszik az ember által otthagyott maradékot

A rókák táplálkozására már több tízezer évvel ezelőtt is hatással volt az ember, a kistestű ragadozók az ősidőktől kapcsolódnak az emberi tevékenységhez - állítja egy új tanulmány, amelyet szerdán publikáltak a német Tübingeni Egyetem kutatói.

A jégkorszakot is túlélte a Mecsekben nyíló, különleges virág

Szirmot bontott a világ legritkább bazsarózsája a Mecsekben, amely Magyarországon 1982 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke jelenleg 250 000 forint. A növény legfontosabb élőhelyét a Baranya megyei Zengő gerincén találhatjuk meg, és minden bizonnyal ennek köszönhetően illetik a mecseki bazsarózsa névvel is. 

A jégkorszakok akkor értek véget, amikor a Föld tengelyének szöge nőtt

Egy új ausztrál kutatás szerint az elmúlt egymillió év jégkorszakai akkor értek véget, amikor a Föld tengelyének szöge nagyobb lett.

Ismét kiállították a világ legrégebbi szobrát

Mindössze 12 nap alatt csaknem 20 ezren voltak kíváncsiak a híres Vestonicei vénuszra, a világ legrégebbi ismert égetettagyag-szobrocskájára, amely november végétől vasárnapig volt kiállítva az Olmützi Regionális Múzeumban.

Az ember számlájára írható a barlangi medve kihalása is

A modern ember őseinek 40 ezer évvel ezelőtti Európába érkezése egybeesett a barlangi medvék számának gyors csökkenésével - állapították meg svájci tudósok.

Őselefánt-maradványokat találtak a varsói metró építésekor

Több mint százezer éves, mintegy hét tonnás erdei őselefánt-nőstény maradványaira bukkantak a varsói metró építésekor, az őslény azonosításáról kedden adott hírt a lengyel sajtó.

Először találtak az utolsó jégkorszakból megőrződött ősi tengervizet

Először találtak az utolsó jégkorszakból megőrződött ősi tengervizet - közölték amerikai kutatók.

Nagyfejű ősember hordta a mamutagyarból faragott sapkát

Gyapjas mamut agyarából készült, ötvenezer éves tiarát találtak orosz régészek a szibériai Denyiszov-barlangban.

Hihetetlen, még a modern ember idejében is élt a szibériai unikornis

A modern ember idejében is élt még a szibériai "unikornis", egy kihalt orrszarvú faj, amely legalább 39 ezer évvel ezelőtt is létezett, azaz jóval tovább, mint ahogy azt eddig vélték.

A neandervölgyi ember már tudta, hogyan kell tüzet gyújtani

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyi ember már tudta, hogyan kell csiholással tüzet gyújtani.

Beköltözik a jégkorszak a Nyíregyházi Állatparkba

Kihirdették a Nyíregyházi Állatpark új látványosságának, a jégkorszakot megelevenítő állatbemutató nyertes tervpályázatait. A hárommilliárd forintból megvalósuló fejlesztés várhatóan 2020-ban készül el.

Jégkorszaki mamutlelet az Egyesült Államokban

A leletet a kaliforniai nagyváros metróhálózatának bővítésével járó földmunkák során találták.

A felmelegedés miatt tűnt el a barna medve Európából

A jégkorszak végén jelentkező klímafelmelegedés hozzájárult, hogy a barna medve eltűnt Európából - állapították meg modellszámításokkal a frankfurti Senckenberg Kutatóintézet és Múzeum szakértői.

Dániában 13 ezer éves vadászeszközöket találtak

A Dániát benépesítő első emberek világába "fantasztikus betekintést nyújtó", 13 ezer éves vadászeszközöket találtak régészek Horsens város mellett.

Törpéket zsákmányolt a félelmetes cápakolosszus

A híres perui Pisco-formáció rétegsorai igen gazdagok késő miocén időszaki őscetek és úszólábúak fosszíliáiban. Egy olasz paleontológusokból álló kutatócsoport az itt feltárt törpebálna- és ősfókafajok csontjaiba mélyedt cápaharapás nyomaiból érdekes következtetésre jutott.

Egy lóállkapocs fedheti fel a múlt homályába vesző titkot

Új bizonyítékok alapján egyre valószínűbb, hogy az eddig feltételezettnél sokkal korábban, jóval az utolsó jégkorszak vége előtt éltek már emberek Észak-Amerikában.

Tudja, mikor volt a leghidegebb a Földön?

A jégkorszakról szinte mindenki a mamutokra és a barlangok mélyén a tűz mellett ülő, prémekbe burkolózott ősemberekre asszociál. Való igaz, hogy a legutolsó, úgynevezett pleisztocén jégkorszak legnagyobb eljegesedése, a Würm glaciális idején az északi sarki jégsapka egészen a Kárpátok előteréig nyúlt le.  Azonban még a Würm eljegesedés is csupán kellemes mediterrán nyárnak tűnik a földtörténet valaha volt legkeményebb jégkorszakához képest.

Jégkorszak nyomait találták a Mars északi sarkvidékén

A Marson is van klímaváltozás: a vörös bolygó északi sarkvidékén a jégkor nyomait találták a kutatók. 

Újraalkotják az elveszett félszigetet

Brit kutatók modellezik, hogyan nézhetett ki az utolsó jégkorszak során víz alá került félsziget, Doggerland – segítségükkel láthatjuk, hogyan élhettek az emberek és állatok a mára elveszett területen mintegy 7500 évvel ezelőtt.

Kannibálok voltak a jégkorszaki britek

A Gough-barlangban talált leletek alapján kutatók egyértelműen kijelentették: a jégkorszak végén a mai Nagy-Britannia területére érkező embercsoportok valóban kannibálok voltak – emberhúsból lakmároztak és egymás koponyájából ittak.

Világszenzáció a szibériai lelet

Először találtak teljesen épen maradt gyapjasorrszarvúbébi-tetemet a szibériai permafrosztban.

Mamutvért találtak orosz tudósok a Jeges-tengeren

Egy orosz tudóscsoport azt állítja, hogy egy 10-15 000 éve elpusztult nőstény gyapjasmamutból sikerült vért kinyerniük - olvasható a phys.org weboldalon. Ha ez igaz, a felfedezéssel az emberiség lényegesen közelebb kerül ahhoz, hogy sikerrel klónozhasson mamutot.

Mi lesz az emlősökkel a klímaváltozás miatt?

Amikor a múltban alkalmazkodni kellett a klímaváltozáshoz, a változatosság bizonyult az emlősök leghasznosabb fegyverének. Jelenleg azonban rohamosan csökken az emlősök sokfélesége, ami nem sok jóval kecsegtet egy felgyorsuló éghajlatváltozás esetén.

Harmincezer éves virágot keltettek életre

Sikeresen kihajtattak egy jégkorszaki habszegfűt orosz kutatók. Másoknak korábban csak egy kétezer éves pálmamagot sikerült kicsíráztatniuk.

Egyenlítő: Késik a jégkorszak

Mindennek megvan a jó és rossz oldala - szokták mondani. De a környezetszennyezésünknek is van? Nehéz lenne elhinni. Egyes kutatások szerint a kibocsátott káros gázok késleltetik a következő jégkorszakot. Erről és más zöld hírekről értekezik a stúdióban Szabó Gábor, a HVG újságírója, Hanga Zoltán, az fővárosi állatkert szóvivője és Vay Gábor, a Greenpeace szóvivője.

Elhalasztja az új eljegesedést a szén-dioxid-kibocsátás

Annyi üvegházhatású gáz került a légkörbe az ipari forradalom kezdete óta, hogy már bizonyosan befolyásolja, mikor következik be az újabb eljegesedés a Földön. A bolygó pályájából és forgástengelyének ferdeségéből az következne, hogy 1500 év múlva kezdődjön az eljegesedés, ám ez biztosan kitolódik egy új kutatás eredményei szerint.