Funky ritmusok és jó kaják Villányban

A jazz moziba megy: Négy testvér, akikből gengszter lett

A Négy gengszter, Lusta Dick szólója, Miu miújság... – három, kultikus darab, amiből kettő a Macskafogó című rajzfilm (1986) számára készült, egy pedig alapötletként szolgált a forgatókönyvíró Nepp József számára. 

Jazzünnep lesz a MOMKultban október 15-én

Vasárnapig ingyen szól a jazz Érden

A jazz moziba megy: Nagyítás és fúzió

Herbert Jeffrey Hancock hétévesen kezdett zongorázni, csodagyerekként figyeltek fel rá, 11 éves korában már a Chicagói Szimfonikus Zenekar kíséretében adta elő Mozart D-dúr, „Koronázási” zongoraversenyét. Tinédzserként kizárólag klasszikus zenei oktatást kapott, a jazzt legfeljebb hallás után próbálgatta, s csak 1960-ban, húszévesen jelentkezett az általa a „harmónia gurujaként” emlegetett Chris Anderson jazz-zongoristánál, hogy foglalkozzon vele. Még ebben az évben csatlakozott Donald Byrd trombitáshoz (ennek egyik eredménye az 1961-es Royal Flush című Byrd-album), majd két évvel később elkészítette első önálló lemezét. A Takin' Offf ...

A jazz moziba megy: szex, drog és improvizáció

Charlie „Bird” Parker (1920-1955) a jazz – és azon is túl, a modern zene – egyik legnagyobb hatású alkotója volt. Megalkuvást nem ismerő, intellektuális művész, aki addig teljesen szokatlan altszaxofonjátékával forradalmasította a zenét, újraértelmezte a melódia-ritmus-harmónia hármasát, improvizációiban egész világokat járt be, tritónusztól az Uránuszig. Zenei zsenijéről és drogfüggőséggel terhelt életéről Clint Eastwood készített monumentális filmet – az 1988-as Bird a jazzéletrajzok etalonja.

Ingyenes jazz-koncertekkel készül a MÜPA augusztus 20-ra

Augusztus 20-án délutántól egészen a tűzijátékig ingyenes jazz koncertekkel várják a közönséget, 24. és 26. között pedig az 1930-as és 1940-es évekbe repülhetnek vissza a MÜPA New Orleans Swingfesztiválján.

A jazz moziba megy: Még nem hallottak semmit!

A jazz és a mozi szinte egy időben jöttek a világra, nem is csoda, hogy olyan sokszor egymásra találtak. Edison korai ötcentes nickelodeonjainak közönsége a huszadik század elején már a jazz egyik előfutárának, a ragtime-nak hódolt, aztán az 1920-as évekre a mozi és a jazz egyszerre váltak nemzetközi divattá: ez Hollywood felemelkedésének évtizede, ez a jazzkorszak ideje (főleg Fitzgeraldnak köszönhetően, az amerikai irodalomban is). A nagy nevettetők a burleszkben jazzes szinkópákra dobálták a tortát, s az évtized végén az első hangosfilm is a jazzről szólt.

Báránybőrbe bújt jazzfarkasok lopták el a balatoni éjt

Talán a pénteki hőség okozta, hogy kissé elbágyadt közönség előtt lépett színpadra  – alapos csúszás után – a jazzpiknik egyik sztárzenekara, a Soul II Soul. Bár az alapító Caron Wheeler rögtön nyitásként az egyik legnagyobb slágerükkel, a Keep on Movinggal jött elő, azonban az azt követő, sorjázó hiphopdalok sem szippantották be a közönséget.