A legendás színész zavaros nőügyei és különös halála

A Nyugat kritikusa, Schöpflin Aladár 1930-ban így jellemezte: „Színésztehetségekben elég gazdag korunkban Ódry magában álló, csaknem egyetlen jelenség, egy nálunk ritka színésztípus legkiválóbb megvalósulása. A par excellence intellektus színész. Megérző ösztönei tiszták és érintetlenek, de ő nem bízza magát rájuk, a tudat szigorú fegyelme alatt tartja őket. A mi színészeink túlnyomó többsége ennek fordítottját csinálja, az ösztönre támaszkodik, és az ész tudatos fegyelme csak homályosan ellenőrzi munkájukat. A nyers ösztönnek ez az uralma majd minden színészünknél egyenetlenségre vezet; ritka nálunk a logikusan átgondolt és formaillag ...

Ma van a színház világnapja - színészek, akiket sosem felejtünk

"A föld egy óriási színház, amelyben más-más néven ugyanazt a tragédiát játsszák." /Voltaire/

Jászai Mari, a tragikus sorsú férfifaló

Jászai Mari a színészkedés mellett cikkeket írt, fordított, és több nyelvet is sikeresen elsajátított. A színésznő nevét a Jászai-Mari díjon kívül egy négyeshatos megálló és egy Vénuszon található kráter is viseli, de ki volt ő valójában?

Az ünnepelt filmsztár, akit Gobbi Hilda és Major Tamás feltett a bűnös, hivatásuktól eltiltandó színészek listájára, és menekülnie kellett

Szeleczky Zita mindössze nyolc évig gyakorolhatta hivatását a hazájában. Ez is elég volt huszonnyolc film főszerepére, valamint komoly színpadi megmutatkozásokra a fővárosi Nemzeti Színházban. A magát mindig is deklaráltan konzervatív, jobboldali világlátásúnak valló színésznő a második világháború alatt azt tette, ami neveltetéséből, hitéből fakadt, s amiben egyébként az állam első számú teátrumi társulatának tagjaként is számítottak rá: buzdította a fronton harcoló magyar katonákat, valamint adományokkal, fellépésekkel igyekezett jobb kedvre deríteni a hazakerült sebesülteket. Tőlük kapta becenevét is: „A nemzet kishúga." Mindemelllett ...

Jászai Mari nem mondhatta, hogy unalmas életet kapott

Jászai Mari a magyar színjátszás történetének egyik legelismertebb alakja, ám a hangzatos cím mögött egy hús és vér asszony rejtőzik, akinek az életét olyan események tarkították, hogy színdarabnak is beillett volna.

Akinek édesapja a színpadon halt meg kolerában, nevelőapja pedig éheztette, ha gyerekszínészként hibázott

Blaha Lujza saját bevallása szerint nem a maga személyisége vagy fantáziája szerint ábrázolta alakjait. Kisgyerekkorától figyelte a magyar parasztemberek archetípusait, beszédüket, gesztusaikat, lelki moccanásaikat. Kedvenc műfaja a népszínmű volt, amely műfajban rendszerint papírosfigurákat mozgattak magyar népi motívumokból összefércelt epizódsorokban a dicsőséges nagyjelenetig. Blaha Lujza nem csupán arra volt képes, hogy életet vigyen az életidegen karakterekbe, de játékával, színpadi jelenlétével a népszínmű egész műfaját más minőségbe emelte, hozzájárulva ahhoz, hogy a műfaj túlélje a kort, amelyben életre hívták. Mindemellettt ...

A színészzseni, akit bikacsökkel és fenőszíjjal vertek és állandóan éheztettek

Csortos Gyulát Kosztolányi Dezső szerint az Isten is művésznek, közelebbről komédiásnak teremtette, civilben a gőgösségig mogorva színész egyben nőfaló is volt. Kétszer nősült, és nagy számú szeretője is volt. Ifjan egy jegyzőnél gyakornokoskodva döntött a színi pálya mellett a jegyző elcsábított feleségének biztatására. Gyermekkora lényegében egy rémálomban telt, ami meghatározta a pályája alakulását is. Szinte minden elvállalt, bevételeit lakomákra, borravalóra és nőkre költötte. Mindemellett Csortos Gyula az általa alakított karakterek minden részletét aprólékos gonddal dolgozta ki, ügyelt a szavak árnyalataira is, szemének pupilllatágulását ...

Akit kislány korában mindenért vertek, meztelenre vetkőztetve, vizes kötéllel

Jászai Mari a legnagyobb magyar tragika, akit már kortársai is a színházi szcéna nagyasszonyának neveztek, és az utókor is joggal helyezi a honi színháztörténet piedesztáljára. Pályája során mintegy háromszáz szerepet játszott el, egyebek között Antigonét, Elektrát, Kleopátrát, Sapphót, Medeát, Klytemnestrát, Kleopatrát, Lady Machbethet, Stuart Máriát. Sokan a deklamáló színjátszás utolsó nagy alakjának tartották, miközben a természetes stílus első képviselői is állították: archaizáló habitusával képes volt alkalmazkodni más stílusokhoz is, anélkül, hogy bármennyit feladott volna színészi személyiségéből. Mindemellett emlékiratai, sszámos ...

Egy apró vályogházból is elindulhat a csoda - videó

Ászáron, egy kicsi vályogházban született éppen 170 éve, 1850. február 24-én Jászai Mari egy uradalmi ács ötödik gyerekeként. Három évig élt a család a faluban, aztán Győrbe költöztek. Az ászári parasztház pedig még ma is áll. Minden év februárjában a falu megemlékezik a híres szülöttjéről, a legnagyobb magyar tragikáról, a Nemzeti Színház örökös tagjáról. Trill Zsolt, a Nemzeti Színház művésze is megkoszorúzta Jászai Mari szülőházát. Az érdemes és kiváló művész cím mellett Jászai Mari-díjjal is kitüntetett nagy színész azt mondta: egy ilyen pici vályogházból is elindulhat egy csoda, hiszen ha van tehetség, az mindent elsöpör. 

Összeverte a súgót a színházigazgató

1837-ben közadakozásból felépült egy színház, 1841-től Nemzeti Színház néven emlegették, de ez leginkább azt fejezte ki, hogy a nemzetnek csak ez az egy színháza van. Aztán szerencsére a magyar színházi élet örvendetes fejlődésnek indult, és olyan változásokon ment át, amelyek következtében definiálni kellett, hogy mitől Nemzeti Színház a Nemzeti Színház, majd a célkitűzéseket meg is kellett valósítani. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb munkát Paulay Ede végezte el jó három évtized alatt, és ennek az időszaknak a második felében ő volt a Nemzeti igazgatója. Ahogy Ditrói Mór és Janovics Jenő, úgy Paulay Ede is egyszerre volt jelentős sszínész, ...

A nemzet cselédei

Mindketten a közönség dédelgetett dívái voltak. És bár azonos korban éltek, részben azonos színpadokon léptek fel, mintha nem is lettek volna egymás kortársai. Frissen kiadott memoárjaik feltárják a különbségeket, meg persze a hasonlóságokat is.

Tudatkabaré Raszkolnyikovval és Hamvas Bélával

Hatalmas hétvégi fesztivállal indítják a színházak az új évadot

Temetői séták nyugatosok nyomában

Jászai Mari - monodráma a Spinozában

Breaksláger - az aluljáró slágerei

Ha zene tánc nélkül, akkor jazz-funk és James Brown, a slágerzene nagyon nem a mi világunk - kapjuk a választ a Jászai Mari téri aluljáró falának támaszkodva. Stábunk lenézett a pesti breaktáncosok alma materéhez, hátha akad valami dúdolni való - és akadt is, bár a rögtönzött Apostol- és Omega-feldolgozásokat azért nem szabadalmaztatnánk. Egy fiatal tehetség vállalta a lista összeállítását, bár azt leszögezte, társai nevében nem nyilatkozik.Aztán kacaj közepette gyorsan leadta voksait, "csá csumi csá", és már ment is vissza szaltózni.

A magyar színház ünnepe

A magyar dráma napját 1984 óta ünneplik szeptember 21-én: Madách Imre drámai költeményét, Az ember tragédiáját 1883-ban ezen a napon mutatták be a Nemzeti Színházban. Az 1859-1860-ban írott művet Paulay Ede vitte színre, a főbb szerepeket Nagy Imre, Jászai Mari és Gyenes László alakította.