Jalsovszky Ügyvédi Iroda
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Dr. Csővári István
- adójog
- Dr. Harcos Mihály
- dr. Fehér Tamás
- dr. Bejó Ágnes
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Eddig tartott a Luxemburg-Magyarország adókedvezmény
A Luxemburg és Magyarország közötti kettős adóztatási egyezmény módosítása miatt a magyar ingatlanügyleteket a jövőben nem érdemes luxemburgi cégstruktúrán keresztül megvalósítani. Magyarország ugyanis meg fogja adóztatni a luxemburgi cégek által végrehajtott magyarországi társaságértékesítéseket, ha a társaság eszközeinek többsége magyarországi ingatlanból áll.
Retteghetnek az agrárkartellek?
A versenytörvény 2015. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása révén a Gazdasági Versenyhivatal ismét saját hatáskörben alkalmazhat szankciót az agrártermékeket érintő versenykorlátozó megállapodások feltárásakor. Várható, hogy ennek eredményeként a Versenyhivatal ismét aktívabban fog vizsgálódni az mezőgazdasági szektorban – hívta fel az Origó figyelmét dr. Bassola Bálint, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda versenyjogra specializálódott ügyvédje.
A láncügyletek vizsgálata az adóellenőrzések kiemelt területe
Az adóhatóság gyakorlatában a láncügyletek valamiféle magasabb szervezettséget és konspirációt sejtető ügyleteknek minősülnek és ezért az ilyen jellegű ügyletek vizsgálata az adóellenőrzések kiemelt területe – mondta el az Origónak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Újra támadhatók a láncügyletek
Az adóhatósági ellenőrzésben mindig is kiemelt szerep jutott a láncügyleteknek. Néhány éve az Európai Bíróság egy döntése óta sok tekintetben nehezebb ilyen vizsgálatokat folytatni, ám a közelmúltban az adóhatóság láthatóan újra felvette a kesztyűt, és úgy próbál eljárni a láncügyletek szereplőivel szemben, hogy közben az Európai Bíróság próbáját is kiállja.
Fogd a pénzt és... maradj! (2. rész)
Az Állami Számvevőszék nemrégiben közzétett megállapításaira reagálva az adóhatóság szigorított végrehajtási gyakorlatán, és amint módja van rá, azonnal beszedi az adózóktól a neki járó adóforintokat – értesült az Origó a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjétől. Dr. Fehér Tamás kétrészes írásának második részét olvashatják.
Fogd a pénzt és... maradj! (1. rész)
Az Állami Számvevőszék nemrégiben közzétett megállapításaira reagálva az adóhatóság szigorított végrehajtási gyakorlatán, és amint módja van rá, azonnal beszedi az adózóktól a neki járó adóforintokat – értesült az Origó a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjétől. Dr. Fehér Tamás kétrészes írásának első részét olvashatják.
Ami az enyém, az a tiéd is - vételi opció a társaság tagjai között
Társaságok tagjai között gyakori üzleti megoldás vételi jog (úgynevezett opció) kikötése, amely számos üzleti érdeket képes támogatni. Több jogi korlát nehezíti azonban ilyen jellegű opció kikötését, amelyre a feleknek figyelniük kell, ha az esetleges csapdahelyzeteket el akarják kerülni – figyelmeztetett a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Könnyebb lesz az árkartell áldozatainak a kártérítése
A közelmúltban közzétett európai uniós irányelv révén könnyebben és hatékonyabban érvényesíthetik kártérítési igényeiket a versenyjogi jogsértéseket elszenvedő vállalatok és fogyasztók. Ráadásul, valószínűleg az eljárások további elhúzódásától sem kell tartani – hangsúlyozta az Origónak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Nem mind bérlet, ami ingatlanhasználat
Az Európai Bíróság közelmúltban napvilágot látott ítélete fogódzót nyújt az ilyen helyzetek értelmezésére – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
A kincs, ami van – a szoftvercégek többsége nem él az őket megillető adókedvezménnyel
A szoftverfejlesztésre szakosodott cégek rendkívül kedvező adóztatás alá esnek a társasági adó mai rendszerében, ráadásul bevételeik után helyi iparűzési adót sem kell fizetniük. A legmeglepőbb azonban az, hogy a kedvezményekről az érintett cégek többsége nem is tud.
Tényleg mindent szabad, ami nem tilos?
Olykor törvényadta lehetőségünk van eltérni egyes rendelkezésektől a vállalati működésben – természetesen korlátok között. Még a szakemberek sem látnak teljesen tisztán abban, melyek ezek, de bizonyos szabályokról már most el lehet dönteni, a fekete, a szürke vagy a teljesen tiszta zónába tartoznak.
Testvérek közt is – újabb bonyodalmak a kkv-definíció értelmezésében
Az elnagyolt és kidolgozatlan szabályrendszer miatt már évek óta problémát jelent annak értelmezése, hogy egy adott vállalkozás kis- és középvállalkozásnak (kkv) minősül-e vagy sem – mutatott rá egy létező problémára a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Fehér Tamás hangsúlyozta: ennek a kérdésnek a kkv-kat megillető különböző kedvezmények miatt igen komoly következményei vannak.
Rés a pajzson - nem mindenkit ér utol a reklámadó
A Parlament által elfogadott újabb ágazati különadó, a médiaszolgáltatók reklámozási bevételét megadóztató úgynevezett reklámadó a jogalkotó eredeti elképzelésével szemben mégsem ér el minden, megadóztatni kívánt piaci szereplőt – mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Barta Péter kiemelte: komoly aggályok merülnek fel az adó uniós megfelelőségével kapcsolatban is.
Tudomány vagy áltudomány? – K+F tanulmányok a NAV célkeresztjében
2012-ig a vállalkozások az általuk megrendelt K+F tevékenység költségét levonhatták a fizetendő innovációs járulék összegéből. Ez a vállalkozásokat arra ösztönözte, hogy a fizetendő járulék összege erejéig elemzéseket rendeljenek meg és ezáltal a fizetendő adójukról lényegében maguk rendelkezzenek. Nem meglepő módon, ezen évek során a komoly és tudományos jellegű kutatásokon túl sok esetben kevésbé megalapozott tanulmányok is születtek, amelyek mögött nem állt valódi kutatás-fejlesztési tevékenység – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Automatikus banki adatszolgáltatás: szorul a hurok az offshore cégek körül?
Az Európai Unió Megtakarítási Irányelvének napokban elfogadott módosítása alapján 2017-tól a tagállami pénzintézetek kötelesek lesznek az offshore cégek bankszámlái mögötti magánszemély tulajdonosokat is azonosítani és a róluk begyűjtött információt hazai adóhatóságaiknak megküldeni – hívta fel az Origó figyelmét a nagy horderejű változásokra a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Csővári István valószínűsítette, hogy mindezen változások lényegesen szűkíteni fogják a vagyonok eltitkolásának a lehetőségét.
Nem fizet a NAV: újabb uniós eljárás a láthatáron? (2. rész)
A visszaigényelt áfa-összegek késedelmes kiutalása rendkívüli terhet jelent a hazai vállalkozásokra, gyakran előfordul, hogy a vállalkozás teljes pénze bennragad a NAV-ban és a vállalkozásnak hitelt kell felvennie a működése finanszírozásához. Az áfa-kiutalásokat megelőző NAV ellenőrzések, jóllehet, bizonyos fokig indokolják a kiutalások késedelmét, a gyakorlatban sokszor évekig elhúzódó ellenőrzések miatti kiutalási késedelmek semmiképpen nem felelnek meg az európai uniós előírásoknak – mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője egy létező, jelentős problémára. Dr. Harcos Mihály szerint csak idő kérdése, hogy ennek okán a NAAV-nak ...
Offshore cégek: amikor a hátsó ajtón jön be a NAV (4. rész)
Mi az igazság az offshore társaságokra vonatkozó, gyakran túlfűtött híradásokban? Lehet-e offshore cégeket adóstrukturálás céljából legálisan is használni, vagy az „offshore halála” ténylegesen eljött? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője háromrészes írásában időszerű válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Dr. Csővári István egyúttal néhány, az offshore cégekkel kapcsolatos tévhitet is eloszlat. Most a negyedik, befejező részt olvashatja, az első, a második és a harmadik is elolvasható.
Nem fizet a NAV: az adóhatóság az ország legnagyobb adósa? (1. rész)
A visszaigényelt áfa-összegek késedelmes kiutalása rendkívüli terhet jelent a hazai vállalkozásokra, gyakran előfordul, hogy a vállalkozás teljes pénze bennragad a NAV-ban és a vállalkozásnak hitelt kell felvennie a működése finanszírozásához. Az áfa-kiutalásokat megelőző NAV ellenőrzések, jóllehet, bizonyos fokig indokolják a kiutalások késedelmét, a gyakorlatban sokszor évekig elhúzódó ellenőrzések miatti kiutalási késedelmek semmiképpen nem felelnek meg az európai uniós előírásoknak – mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője egy létező, jelentős problémára. Dr. Harcos Mihály szerint csak idő kérdése, hogy ennek okán a NAAV-nak ...
Offshore cégek: korlátok és buktatók (3. rész)
Mi az igazság az offshore társaságokra vonatkozó, gyakran túlfűtött híradásokban? Lehet-e offshore cégeket adóstrukturálás céljából legálisan is használni, vagy az „offshore halála” ténylegesen eljött? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője háromrészes írásában időszerű válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Dr. Csővári István egyúttal néhány, az offshore cégekkel kapcsolatos tévhitet is eloszlat. Most a harmadik részt olvashatja, az első és a második rész itt és itt érhetőek el.
Offshore cégek: a klasszikus társaságok első napja (2. rész)
Mi az igazság az offshore társaságokra vonatkozó, gyakran túlfűtött híradásokban? Lehet-e offshore cégeket adóstrukturálás céljából legálisan is használni, vagy az „offshore halála” ténylegesen eljött? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője négyrészes írásában időszerű válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Dr. Csővári István egyúttal néhány, az offshore cégekkel kapcsolatos tévhitet is eloszlat. A második részt most olvashatja, az első itt érhető el.
Offshore cégek: a kincses szigetek veszedelmei (1. rész)
Mi az igazság az offshore társaságokra vonatkozó, gyakran túlfűtött híradásokban? Lehet-e offshore cégeket adóstrukturálás céljából legálisan is használni, vagy az „offshore halála” ténylegesen eljött? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője négyrészes írásában időszerű válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Dr. Csővári István egyúttal néhány, az offshore cégekkel kapcsolatos tévhitet is eloszlat. Az első részt most olvashatja.
Eltitkolt pénzek nyomában: van-e még menekülési útvonal a külföldön tartott vagyonok számára?
Közelmúltbeli bejelentései szerint a pénzügyi kormányzat újabb adóügyi információcserét lehetővé tévő egyezmények megkötését tervezi számos, jól ismert adóparadicsommal és közkedvelt offshore központtal – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Egy nagy vihart verő politikai ügy kapcsán pedig egyre többet hallunk arról, hogy már a banktitok utolsó európai bástyáiként számon tartott Ausztriából és Svájcból is szivároghatnak információk – utalt a Simon-ügyre dr. Szudoczky Rita. Az egyik központi kérdés pedig az, hogy mit is jelentenek ezek a hírek az adózókra nézve, a gyakorlat nyelvére lefordítva?
A jogalkotó és a bíróság egyetért – a NAV magára magad?
Pert vesztett az adóhatóság az év végi transzferár-korrekciók áfa-kezeléséhez kapcsolódó ügyben. A bíróság kimondta, hogy az év végi árkorrekció az év során lezajlott ügyletekhez kapcsolható, ezért azokkal azonos áfa-kezelés alá esik – mondta el az Origónak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Az ítélet jelentősége túlmutat az egyedi ügyön, mert kiderült: a NAV álláspontjával ellentétben a bíróságok is azt a logikát követik, amely a hasonló ügyletek számviteli kezelésére vonatkozó legutóbbi törvénymódosításokban megjelent – hangsúlyozta dr. Harcos Mihály.
Bolti kiskereskedelmi különadó: az uniós döntés után a magyar bíróságon a sor
A nagy nyilvánosságot kapott Hervis-ügyben a héten az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott, és azt vizsgálta, hogy hátrányos megkülönböztetést tartalmaz-e külföldiekkel szemben a 2010-ben bevezetett és azóta már megszüntetett bolti kiskereskedelmi különadó. A döntés folytán jelenleg a magyar bíróságra várnak az érintettek, vajon, milyen következtetésekre juthat az ítélkező fórum – tudta meg az Origó a Jalsovszky Ügyvédi iroda szakértőjétől.
Hősök vagy árulók? – új törvény szabályozza a whistleblowingot
A „whistleblowing”, azaz a szervezeten belüli visszaélések bejelentése számottevő múltra tekint vissza az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Ezekben az államokban már korábban kidolgozták az arra vonatkozó szabályokat, hogy a munkavállalók miként jelenthetik munkáltatóiknak a munkahelyükön felfedezett anomáliákat. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői rámutattak: az elmúlt évek során több amerikai és európai nemzetközi nagyvállalat próbálta a már korábban kialakított és jól működő whistleblowing rendszerét magyar leányvállalatainál is bevezetni. A megfelelő jogi háttér hiánya miatt azonban ezek a próbálkozások gyakran jjelentős ...
Rugalmasabbá válnak a kockázati tőkebefektetés szabályai (1. rész)
A márciusban hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv nem csupán új polgári kódex, hanem a társasági jogi szabályokat is módosítja – hívta fel a figyelmet az Origó háromrészes sorozatában a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bejó Ágnes rámutatott: ezzel egyidejűleg márciustól a társasági jogi szabályokat is áthatja a Ptk. általános, megengedő jellege, és innentől kezdve, bizonyos kivételektől eltekintve, a társaságok tagjai felhatalmazást kapnak arra, hogy a Ptk. társasági jogi szabályaitól eltérjenek és tagsági viszonyaikat a maguk elképzelése szerint szabályozzák. Most az első részt olvashatják.
Kockázati tőkebefektetések: a határ a csillagos ég? (2. rész)
A márciusban hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv nem csupán új polgári kódex, hanem a társasági jogi szabályokat is módosítja – hívta fel a figyelmet az Origó többrészes sorozatában a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bejó Ágnes rámutatott: a jelenlegi Gt. mereven meghatározza egy társaság szervezeti felépítését, eltérést nem engedő módon nevesíti az egyes szervek felépítését és hatáskörét. Ez a merevség sokszor akadályozta a múltban a befektetők által kialakítani kívánt társasági irányítási viszonyokat. Most a második részt olvassa, az első rész itt érhető el.
Kockázati tőkebefektetések: már a jövő sem régi (3. rész)
A márciusban hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv nem csupán új polgári kódex, hanem a társasági jogi szabályokat is módosítja – hívta fel a figyelmet az Origó többrészes sorozatában a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bejó Ágnes a sorozat befejező részében hangsúlyozta: az új Ptk. számos további olyan rendelkezést tartalmaz, amely befolyásolni fogja a kockázati tőkebefektetések jogi struktúráját. Az első és második rész itt olvasható.
A tartós befektetési számla egy rés a hálón?
A személyijövedelemadó-törvényt lényegében úgy is fel lehet fogni, mint egyfajta hálót a magánszemély körül, és ez a háló csak akkor engedi jövedelem átjutását, amennyiben az már adóztatásra került. Ám ezen a hálón – hívták fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői -, egy viszonylag nagy rést keletkeztetett a 2010-től bevezetett tartós befektetési számla (TBSZ), amely nem véletlenül vált igen kedvelt megtakarítási formává.
Komoly veszélyben az adótervezési lehetőségek?
Több, Magyarországon keresztül megvalósított adótervezési lehetőségnek is véget vethet az a döntés, ha az Európai Tanács elfogadja az Európai Bizottság napokban beterjesztett javaslatát az úgynevezett „Anya- és Leányvállalati irányelv” módosítására – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Az irányelv tervezett módosítása közvetlenül ugyan nem érinti Magyarországot, ám mégis hátrányosan befolyásolja azon struktúrákat, amelyekben egy magyar társaság éppen az adóoptimalizálási cél miatt vesz részt – prognosztizálta dr. Jalsovszky Pál.
Adóügyi információcsere (3. rész): elveszti különös jelentőségét a svájci banktitok?
Pár éve még senki nem vette komolyan az úgynevezett Rubik-egyezményeket és lehetetlennek tűnt a svájci adótitok évszázados intézményének bármifajta gyengülése, a svájci bankszámlákról külföldi államok részére történő bármiféle információadás. Ám nem csupán a svájci, hanem az egész Európai Uniót és egyes tagállamainak tengerentúli területeit érintő változásokról is beszámolnak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői.
Adóügyi információcsere (1. rész): már nem lehet elrejtőzni az adóhatóságok elől?
Gyakorlatilag minden államot jelentősen érintenek az elmúlt évek azon komoly változásai, amelyek a nemzetközi adóügyi információcserével, és az ezzel összefüggő nemzetközi egyezményekkel kapcsolatban történtek. A változások lényegi hatása, hogy napjainkra – ellentétben például a pár évvel ezelőtti helyzethez képest - teljes biztonsággal már senki nem tudja elrejteni vagyonát az adóhatóságok szeme elől. A magyar és nemzetközi adójog szakértője, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda részéről dr. Csővári István és dr. Jalsovszky Pál három részes sorozatukban átfogó képet adnak a változások korát élő adóügyi információcserével kapcsolatos legfontoosabb ...
JEREMIE: kérdések, amelyek rendszeresen elhangzanak a tőkebevonás során (2. rész)
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője a kétrészes írás első részében bemutatta a JEREMIE programból nyújtott forrásokkal történő kockázati tőkebefektetések szempontjait, összehasonlítva azokat a bankhitellel vagy a pályázati forrásbevonással. Dr. Bejó Ágnes a most olvasható második részben a JEREMIE tőkebefektetések sajátosságaiból adódó alapvető jogi kérdésekre ad választ.
Mit titkolhat el az adóhatóság az adózók elől? (1. rész)
Az adóeljárások és az adóperek során gyakran felmerülő kérdés, hogy az adóhatóság eltitkolhatja-e az adózók elől azokat a bizonyítékokat, amelyekre a határozatát alapozza. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint bár kétségtelen, hogy az adóellenőrzésekben feltárt bizonyítékok sokszor más adózókra vonatkozó üzleti titkot és adótitkot is tartalmaznak, nyilvánvaló méltánytalanságokat okoz, ha az adózóknak olyan bizonyítékokkal szemben kell védekezniük, amelyeket nem ismerhetnek meg. Dr. Harcos Mihály a két részes írásban arra is felhívta az Origó figyelmét, hogy a Kúria egy közelmúltban hozott jogegységi határozata ezt a helyzeteet ...
Hogyan szerezzünk tőkét ígéretes vállalkozásunkhoz? Bankhitel vagy JEREMIE? (1. rész)
A JEREMIE egy mozaikszó, amely az EU több alprogramból álló vállalkozásfejlesztési programját jelöli. Magyarországon leginkább a kockázati tőke programmal azonosítják. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásban mutatja be a program sajátosságait, jogi és egyéb szempontjait. Dr. Bejó Ágnes hangsúlyozta: a banki hitelfelvételekhez vagy a pályázati forrásbevonáshoz képest több lényeges különbséggel is kell számolniuk, ha a JEREMIE-s tőkelapokból szeretnének forrásokhoz jutni.
Van-e jövője a bizalmi vagyonkezelésnek Magyarországon? (2. rész)
Űrt tölt be a magyar jogban a bizalmi vagyonkezelés intézménye, az arra vonatkozó szabályok bevezetése - hívta fel a figyelmet két részes elemzésének második részében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. A bizalmi vagyonkezelés koncepciójának a bevezetése egyrészt értelmezhetővé teszi a hatóságok és bíróságok számára a külföldön jelenleg is alkalmazott vagyonkezelési struktúrákat, másrészt az új szabályok Magyarországon is megteremtik a kereteit az ilyen jellegű struktúrák működtetésének. Dr. Harcos Mihály szerint ez azért is lényeges, mert jelenleg számos magyar magánszemély pusztán azért viszi külföldre a vagyonát, mert a magyarr ...
Van-e jövője a bizalmi vagyonkezelésnek Magyarországon? (1. rész)
A jövő márciusban hatályba lépő új Ptk. bevezeti a "bizalmi vagyonkezelés" intézményét. Bár látszólag a bizalmi vagyonkezelés nem jelent forradalmi újítást, valójában egy teljesen új irányvonalat nyit a magyar jogrendszerben. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint egyelőre talány, hogy mi lesz a sorsa ennek az új formának hazánkban: vajon önálló üzletágak épülnek majd rá, vagy az alkalmazása pár év alatt a magyar jogban már meglévő megoldások lecserélésére fog szorulni. Dr. Harcos Mihály kétrészes elemzésben járja körül a szóba jöhető legfontosabb pontokat, kérdéseket.
Különös ítélet: a piaci ár is lehet nem piaci?
Különös ítéletet hozott egy ügyben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Az ítélet egy nagyon veszélyes jogalkalmazási gyakorlat felé nyitja meg az utat, amire érdemes az adózóknak felkészülniük - értesült az Origó a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjétől. A döntés szerint az adózók nem hivatkozhatnak arra, hogy kapcsolt vállalkozásaikkal kötött ügyleteikben a szokásos piaci árat alkalmazták, ha az ezt alátámasztó transzferár-nyilvántartásuk nem felel meg a jogszabályi feltételeknek - mutatott rá dr. Harcos Mihály.
Adójogi konferencia Budapesten (2. rész): esetek az adóperek gyakorlatából
Az adóperek közel hetven százaléka a bizonyítási teher kérdésén dől el, a joggyakorlat adott esetben egyetlen ítélettel is megfordítható, és a hibás transzferár-nyilvántartás az adózókra hatalmas kockázatot jelent - mondta el előadásában dr. Harcos Mihály a Jalsovszky Ügyvédi Iroda és a Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara közös, Budapesten megtartott konferenciáján, konkrét bírósági eseteket ismertetve.
Adójogi konferencia Budapesten (I. rész): hogyan nyerjünk meg egy adópert?
Mit tegyünk, ha cégünknél megjelenik az adóellenőr? Miképp építsük fel a saját eljárásunkat, milyen eljárási taktikát kövessünk? Ilyen és hasonló kérdések kerültek szóba a Jalsovszky Ügyvédi Iroda és a Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara közös, Budapesten megtartott csütörtöki konferenciájának első, "Taktika és jogi kelléktár az adóvizsgálatokhoz" című előadásában.
Egyre több pert nyernek az adózók a NAV ellen
Míg az utóbbi években öt adóperből négyet a NAV nyert meg, addig a 2012-es bírósági statisztikák szerint tavaly az adóhatóság pernyerési aránya 68 százalékra csökkent. Az adóperek iránti megnövekedett figyelmet bizonyítja az is, hogy a Kúria egy külön bizottságot hozott létre annak érdekében, hogy egyes adóperek során folytatott bírósági és adóhatósági gyakorlatot megvizsgálja. A témakör aktualitását jelzi továbbá, hogy április 18-án a Kanadai - Magyar Kereskedelmi Kamara és a Jalsovszky Ügyvédi Iroda közösen egy konferenciát is szervez, amelyre már a meghirdetését követő pár napon belül kitették a "megtelt" táblát.
Hiteles számlák-ügye: az adózóknak kell saját ellenőrzési rendszert kiépíteniük (2. rész)
Az Európai Bíróság ítéletei ellenére az áfa-törvény 2013. január 1-én hatályba lépett rendelkezése szerint az adóalanyoknak biztosítaniuk kell a "számla eredetének hitelességét" - mondta el kétrészes elemzésünk második részében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Harcos Mihály szerint jelenleg annyi mindenképp kijelenthető, hogy fokozott óvatosság indokolt a számlát befogadó adózók részéről. Így például elengedhetetlennek tűnik, hogy az adózók saját ellenőrzési lépéseket építsenek be a napi működésükbe.
Fokozott óvatosság indokolt a számlát befogadó adózók részéről (1. rész)
Magyarországon jelenleg a jogszabályi környezet, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gyakorlata miatt az adózóknak sok esetben olyan körülményeket kell majd igazolniuk, amelyekre sem rálátásuk, sem ráhatásuk nincs - hívta fel az [origo] figyelmét a kialakult helyzetre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Harcos Mihály szerint mindebből kifolyólag fokozott óvatosság indokolt a számlát befogadó adózók részéről. Hogyan és miképp jutottunk idáig, mit mond az adóhatóság, mit mond az Európai Unió Bírósága, és milyen szabályokkal kell számolnunk a jövőben? A szakemberrel kétrészes elemzéssel járjuk körül a "történetet".
Abszurd helyzetet szüntetett meg a lakásvásárlások illetékkötelezettségére vonatkozó törvénymódosítás
A januártól hatályos jogszabályváltozásnak köszönhetően megszűnt az a tarthatatlan helyzet, hogy minél kisebb értékű lakásra cserélte le valaki a lakását, annál nagyobb mértékű illetéket kellett fizetnie az új lakása után - mondta el az [origo]-nak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Kétrészes írásunk első részében dr. Csővári István arról beszélt, hogy miként változtak az idei évtől az illetékmentes ajándékozás lehetőségei, valamint, hogy milyen esetekben kell az ajándékozások kapcsán az szja-szabályokra is figyelemmel lenni. A most olvasható második részben a szakértő a visszterhes ingatlanügyletekkel kapcsolatos illetékváltozáásokra ...
Megváltoztak a magánszemélyek közötti ajándékozások illetékszabályai
Elsősorban a társadalmi igények, valamint az egyszerűbb, világosabb jogi szabályozás igénye miatt változtak idén januártól a magánszemélyek közötti ajándékozási és öröklési illetékszabályok - mondta el az [origo]-nak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásunk első részében. Dr. Csővári István szerint a változások érintik az illetékmértéket és a mentességek körét is, a módosításokkal pedig nem árt tisztában lenniük az érintetteknek.
Holdingtársaságok adózása Magyarországon: a "legkedvezőbbek" közt vagyunk Európában
Kevéssé ismert, hogy a holdingtársaságok adózására vonatkozó magyar szabályrendszer olyan sajátosságokkal is bír, amely rugalmasabb és szélesebb körű alkalmazási lehetőségeket nyújt a multinacionális vállalatcsoportoknak, mint például Hollandiában vagy Máltán - mondta el az [origo]-nak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Indul a visszaszámlálás: januártól nem lehet a zrt. részvényeit tartós befektetési számlára tenni
Indul a visszaszámlálás: az szja-törvény januári változása miatt bő egy hónap múlva már nem fog ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülni a zártkörűen működő részvénytársaság részvénye tekintetében megkötött ügylet, és ez által az így megszerzett részvény a jövőben nem részesülhet a tartós befektetési számla (TBSZ) által nyújtott kedvezményekből. Az [origo] megkeresésére a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője elmondta: az új rendelkezések hatályba lépéséig, ha szűkösen is, még belefér egy új, zártkörűen működő részvénytársaság megalapítása és átvétele.
Adóparadicsom lett Magyarország, vagy sem?
Magyarország az elmúlt évek során adóparadicsom lett - 2012-ben számos híradás jelent meg a magyar médiában, amely ezt az üzenetet hordozta. Vagy mégsem egészen pontos ezen állítás? Az [origo] a Best Lawyers magazin által 2012-ben az év magyar adójogászának választott dr. Jalsovszky Pállal járta körül a bonyolult és összetett témakört; a szakember szerint Magyarországról nem jelenthető ki, hogy klasszikus adóparadicsom, ám bizonyos hazai rendelkezések valóban nagyon kedvező adókörnyezetet teremtenek, így például többek közt a szellemi alkotások, vagy a forrásadó tekintetében.
Cégeladás - mikor állapítható meg a részesedésétől megvált tag felelőssége?
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint a csődtörvénynek az eladó tag felelősségére vonatkozó, márciustól bevezetett új szabályai fokozott óvatosságra intik a feleket egy vállalatfelvásárlási tranzakció során. Dr. Gyimesi Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a későbbi felelősség elkerülése érdekében az eladónak indokolt a tranzakció során bizonyítékot gyűjtenie arról, hogy a céltársaság az átruházáskor fizetőképes volt. Különös megfontoltság indokolt abban az esetben, amikor az átruházás pillanatában a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben van (vagy esetleg már fizetésképtelen), hiszen ilyenkor az eladó későbbbi ...
Magyarország lehet az IP-befektetések új központja? (II. rész)
A Jalsovszky Ügyvédi iroda szakértője szerint a szellemi termékek hasznosítására vonatkozó jogdíjkedvezmény és a 2012-től hatályos, a bejelentett immateriális javakra vonatkozó kedvezmény együttesen rendkívül hatékony adótervezési lehetőséget biztosítanak. Dr. Marczali Melinda arra is felhívta a figyelmet, hogy emellett a K+F tevékenységre vonatkozó kedvezmények további adómegtakarítást biztosíthatnak alapkutatást vagy kísérleti fejlesztési tevékenységet végző, illetve finanszírozó magyar vállalkozások részére.
Magyarország lehet az IP-befektetések új központja?
Magyarország adózási szempontból a szellemi alkotások létrehozatalának és szellemi alkotások hasznosításának egyik legkedvezőbb országává vált - mondták el az [origo]-nak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői. Ez az állapot egy folyamat eredménye, amely már az elmúlt években megkezdődött, ám idén januártól a jogalkotó újabb lendületet adott az adó- és jogszabályi környezetnek.
Enged a NAV a levonható iparűzési adó ügyében
Enged a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az úgynevezett levonható iparűzési adó ügyében. A hatóság elnökének egy egyedi ügyben hozott döntéséből kiderül, hogy azok a vállalkozások, amelyek az adóhatóság korábbi gyakorlata miatt jogsérelmet szenvedtek, eredményesen fordulhatnak jogorvoslatért az adóhatósághoz, még abban az esetben is, ha a jogorvoslatra nyitva álló határidő már eltelt, vagy a jogorvoslat már elévült időszakot érint - értesült az [origo] a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjétől.
Levonható iparűzési adó: a LB döntése ellenére gond van az adózók "rehabilitálásával"
Bár a Legfelsőbb Bíróság egyértelműen kimondta, hogy jogszabálysértően járt el az adóhatóság, amikor az adózók adótartozását nem összesítetten, ún. "nettó módon", hanem adónemenként külön-külön vette figyelembe, az érdeksérelmet szenvedett adózók aktáinak újratárgyalása, igényeinek érvényesítése a konkrét esetekben rendkívül körülményesnek, nem egyszer sikertelennek mutatkozik - tudta meg az [origo] a Jalsovszky Ügyvédi iroda szakértőjétől.
Hongkong és Szingapúr lett a magyar cégek új adótervezési iránya
Míg három-négy évvel ezelőtt Ciprus, Málta, vagy egyes, a Karib-tenger térségében lévő államok voltak a magyar cégek által nemzetközi adótervezésre figyelembe vehető elsőszámú adóparadicsomai, addig napjainkra átrendeződés zajlott le. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint az új irány több ok miatt jellemzően Hongkong és Szingapúr lett, ahol a belföldi illetőségű adóalanyaikat csupán a hongkongi és szingapúri forrású jövedelmek tekintetében adóztatják, és amely városállamokkal hazánk kettős adóztatást elkerülő nemzetközi egyezményeket kötött.