Jalsovszky Ügyvédi Iroda
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Dr. Csővári István
- adójog
- Dr. Harcos Mihály
- dr. Fehér Tamás
- dr. Bejó Ágnes
- legfrissebb
- legrégebbi
Jalsovszky: Nemzetközi viszonylatban is soknak tűnik a 60-féle adó
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőinek számításai szerint jelenleg 60 adófajta létezik Magyarországon. Az általános forgalmi adó 25 százalékban, a személyi jövedelemadó pedig 13 százalékban járul hozzá a központi adóbevételekhez, ugyanakkor az adók döntő többsége 1 százaléknál kisebb mértékű bevételt generál. Nemzetközi viszonylatban is soknak tűnik a 60-féle adó – mutatott rá dr. Fehér Tamás.
Az új Ptk. zálogjogi szabályai – kidobásra ítélve?
Az MNB bejelentése nyomán nyilvánvalóvá vált a kormányzati elképzelés: az alig két éve hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv zálogjogi szabályai felülvizsgálatra szorulnak – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Mindez eredménye annak, hogy az új zálogjogi szabályok némelyikére láthatóan negatívan reagált a hitelezési piac, ellentételezésként viszont az új szabályoknak nincs észlelhetően pozitív hatása.
Megérné végiggondolni az áfa-kulcs leszállítását
Valószínűleg fájdalmas lenne lemondani a rendkívül magas áfakulcs miatt keletkező többlet költségvetési bevételekről, de talán megérné végiggondolni, mivel is járna az áfakulcs gyökeres, és az Európai Uniós áfakulcsok átlaga közelébe történő leszállítása – javasolta az Origónak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Teljesül-e, ami nem teljesült?
Régóta kérdése a közösségi áfa-rendszernek, hogy teljesítettnek minősül-e és ezért áfa-kötelezettséget keletkeztet-e egy olyan szolgáltatás, ahol ugyan az ellenértéket kifizették, de a szolgáltatás valamilyen okból elmaradt. A történet újabb fordulatát az Európai Bíróság (EUB) Air France–ügyben hozott ítélete adja, amely a fel nem használt jegyekre is áfa-kötelezettséget állapított meg. Nagy a bizonytalanság termékértékesítések esetén is, ahol a Kúria közelmúltbeli ítéletei jelenthetnek fogódzót – mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
A munkavállaló és az üzletrész
Magyarországon sokáig jogi és adózási akadályokba ütközött, hogy a vállalatok tulajdonrésszel motiválják a munkavállalóikat. Az elmúlt néhány év módosításai azonban új lendületet adhatnak annak, hogy elterjedjenek a részvényprogramok.
Belül tágasabb
Míg a nemzetközi gyakorlatban a munkavállalók motivációjának régóta alkalmazott módja a dolgozók tulajdonosi körbe való bevonása, addig ennek hazai elterjedését sokáig jogi és adózási akadályok korlátozták. Az adózási és jogi környezet elmúlt években bekövetkezett változásai azonban új lökést adhatnak a részvényprogramok itthoni elterjedésének – mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Elmozdulás a transzferár-ítélkezésben
Késhegyre menő vitákat folytatnak az adózók az adóhatósággal a bíróságok előtt egyre gyakrabban zajló transzferár-vitákban. Míg a vitákból a múltban többnyire az adóhatóság került ki győztesen, a Fővárosi Bíróság egy legutóbbi ítélete utat mutat ahhoz, hogy az adózók hogyan tudják a jövőben eredményesen felvenni a küzdelmet a hatósággal szemben – tájékoztatott a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Ez az ügyvezetők felelősségét is érinti
Az alig két éve, 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. több rendelkezését is módosították arra hivatkozva, hogy azok a gyakorlati alkalmazásuk során nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Vezetői felelősség újratöltve – cseberből vederbe?
Az új Ptk. két évvel ezelőtti bevezetése során legnagyobb vihart a vezető tisztségviselők felelősségének újraszabályozása kavarta. „Vihetik a főnök házát, ha a cég nem fizet” jellegű cikkek kerültek a címlapokra. A Ptk. júliustól várhatóan hatályba lépő módosítása változtat ugyan a felelősségi szabályokon, ám nem lehetetlen, hogy több problémát generál majd, mint amennyit megold – hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Kiadja a lakását? Van egy jó hírünk önnek
Kevés kellemetlenebb dolog létezik a világon, mint a nem fizető bérlőt kirakni az ingatlanból. Ráadásul sem a korábbi Ptk., sem annak bírói gyakorlata nem rendezte egyértelműen, hogy ilyenkor milyen összegű kártérítés illeti meg a bérbeadót. A jelenlegi Ptk. ugyan már szabályozza, hogy mit követelhet ilyenkor a pórul járt bérbeadó, a részletszabályok azonban korántsem kidolgozottak, és sok vitára adhatnak okot.