Jalsovszky Ügyvédi Iroda

címke rss

Mit titkolhat el az adóhatóság az adózók elől? (1. rész)

Archívum2013.09.29, 21:03

Az adóeljárások és az adóperek során gyakran felmerülő kérdés, hogy az adóhatóság eltitkolhatja-e az adózók elől azokat a bizonyítékokat, amelyekre a határozatát alapozza. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint bár kétségtelen, hogy az adóellenőrzésekben feltárt bizonyítékok sokszor más adózókra vonatkozó üzleti titkot és adótitkot is tartalmaznak, nyilvánvaló méltánytalanságokat okoz, ha az adózóknak olyan bizonyítékokkal szemben kell védekezniük, amelyeket nem ismerhetnek meg. Dr. Harcos Mihály a két részes írásban arra is felhívta az Origó figyelmét, hogy a Kúria egy közelmúltban hozott jogegységi határozata ezt a helyzeteet ...

JEREMIE: kérdések, amelyek rendszeresen elhangzanak a tőkebevonás során (2. rész)

Archívum2013.10.11, 21:00

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője a kétrészes írás első részében bemutatta a JEREMIE programból nyújtott forrásokkal történő kockázati tőkebefektetések szempontjait, összehasonlítva azokat a bankhitellel vagy a pályázati forrásbevonással. Dr. Bejó Ágnes a most olvasható második részben a JEREMIE tőkebefektetések sajátosságaiból adódó alapvető jogi kérdésekre ad választ.

Adóügyi információcsere (1. rész): már nem lehet elrejtőzni az adóhatóságok elől?

Archívum2013.11.28, 21:44

Gyakorlatilag minden államot jelentősen érintenek az elmúlt évek azon komoly változásai, amelyek a nemzetközi adóügyi információcserével, és az ezzel összefüggő nemzetközi egyezményekkel kapcsolatban történtek. A változások lényegi hatása, hogy napjainkra – ellentétben például a pár évvel ezelőtti helyzethez képest - teljes biztonsággal már senki nem tudja elrejteni vagyonát az adóhatóságok szeme elől. A magyar és nemzetközi adójog szakértője, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda részéről dr. Csővári István és dr. Jalsovszky Pál három részes sorozatukban átfogó képet adnak a változások korát élő adóügyi információcserével kapcsolatos legfontoosabb ...

Adóügyi információcsere (3. rész): elveszti különös jelentőségét a svájci banktitok?

Archívum2013.11.29, 13:09

Pár éve még senki nem vette komolyan az úgynevezett Rubik-egyezményeket és lehetetlennek tűnt a svájci adótitok évszázados intézményének bármifajta gyengülése, a svájci bankszámlákról külföldi államok részére történő bármiféle információadás. Ám nem csupán a svájci, hanem az egész Európai Uniót és egyes tagállamainak tengerentúli területeit érintő változásokról is beszámolnak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői.

Komoly veszélyben az adótervezési lehetőségek?

Archívum2013.12.07, 14:50

Több, Magyarországon keresztül megvalósított adótervezési lehetőségnek is véget vethet az a döntés, ha az Európai Tanács elfogadja az Európai Bizottság napokban beterjesztett javaslatát az úgynevezett „Anya- és Leányvállalati irányelv” módosítására – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Az irányelv tervezett módosítása közvetlenül ugyan nem érinti Magyarországot, ám mégis hátrányosan befolyásolja azon struktúrákat, amelyekben egy magyar társaság éppen az adóoptimalizálási cél miatt vesz részt – prognosztizálta dr. Jalsovszky Pál.

A tartós befektetési számla egy rés a hálón?

Archívum2013.12.20, 21:35

A személyijövedelemadó-törvényt lényegében úgy is fel lehet fogni, mint egyfajta hálót a magánszemély körül, és ez a háló csak akkor engedi jövedelem átjutását, amennyiben az már adóztatásra került. Ám ezen a hálón – hívták fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői -, egy viszonylag nagy rést keletkeztetett a 2010-től bevezetett tartós befektetési számla (TBSZ), amely nem véletlenül vált igen kedvelt megtakarítási formává.

Kockázati tőkebefektetések: már a jövő sem régi (3. rész)

Archívum2014.01.23, 22:58

A márciusban hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv nem csupán új polgári kódex, hanem a társasági jogi szabályokat is módosítja – hívta fel a figyelmet az Origó többrészes sorozatában a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bejó Ágnes a sorozat befejező részében hangsúlyozta: az új Ptk. számos további olyan rendelkezést tartalmaz, amely befolyásolni fogja a kockázati tőkebefektetések jogi struktúráját. Az első és második rész itt olvasható.

Kockázati tőkebefektetések: a határ a csillagos ég? (2. rész)

Archívum2014.01.23, 22:58

A márciusban hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv nem csupán új polgári kódex, hanem a társasági jogi szabályokat is módosítja – hívta fel a figyelmet az Origó többrészes sorozatában a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bejó Ágnes rámutatott: a jelenlegi Gt. mereven meghatározza egy társaság szervezeti felépítését, eltérést nem engedő módon nevesíti az egyes szervek felépítését és hatáskörét. Ez a merevség sokszor akadályozta a múltban a befektetők által kialakítani kívánt társasági irányítási viszonyokat. Most a második részt olvassa, az első rész itt érhető el.

Rugalmasabbá válnak a kockázati tőkebefektetés szabályai (1. rész)

Archívum2014.01.23, 23:07

A márciusban hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv nem csupán új polgári kódex, hanem a társasági jogi szabályokat is módosítja – hívta fel a figyelmet az Origó háromrészes sorozatában a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bejó Ágnes rámutatott: ezzel egyidejűleg márciustól a társasági jogi szabályokat is áthatja a Ptk. általános, megengedő jellege, és innentől kezdve, bizonyos kivételektől eltekintve, a társaságok tagjai felhatalmazást kapnak arra, hogy a Ptk. társasági jogi szabályaitól eltérjenek és tagsági viszonyaikat a maguk elképzelése szerint szabályozzák. Most az első részt olvashatják.

Hősök vagy árulók? – új törvény szabályozza a whistleblowingot

Archívum2014.02.07, 15:29

A „whistleblowing”, azaz a szervezeten belüli visszaélések bejelentése számottevő múltra tekint vissza az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Ezekben az államokban már korábban kidolgozták az arra vonatkozó szabályokat, hogy a munkavállalók miként jelenthetik munkáltatóiknak a munkahelyükön felfedezett anomáliákat. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői rámutattak: az elmúlt évek során több amerikai és európai nemzetközi nagyvállalat próbálta a már korábban kialakított és jól működő whistleblowing rendszerét magyar leányvállalatainál is bevezetni. A megfelelő jogi háttér hiánya miatt azonban ezek a próbálkozások gyakran jjelentős ...