Polipos sót kóstoltunk és a Sötétség Királyával koccintottunk a tengerparton

A lelkünk mélyéig felkavart bennünket az, amit Szlovénia nyugati végében találtunk. Először az I. világháborús fronton történt események fájdalmasan realista feldolgozása, aztán az is nagyon erősen hatott ránk – igaz, egészen más irányból – ahogy a tengerpartra érkezve megtaláltuk a tél másik arcát. És miközben egy, a legjobb értelemben vett lelkes őrült mutatta meg nekünk, hogy milyen is az, amikor valaki szerelmes az életbe és a munkájába, azt is teljes bizonyossággal megértettük, hogy miért írja Hamvas Béla, hogy „egy pohár bor, az ateizmus halálugrása".