infláció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- GDP
- jegybank
- fogyasztói ár
- kamat
- devizapiac
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Márciusban 5,9 százalékos volt az infláció
A fogyasztói árak márciusban 0,7 százalékkal haladták meg a februári, és 5,9 százalékkal a 2001 márciusi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. Az elemzõk márciusra 5,8-6,0 százalék körüli inflációt vártak. Az év harmadik hónapjában legnagyobb mértékben - 22 százalékkal - az idényáras élelmiszerek drágultak tavaly márciushoz képest. Az üzemanyagárak 2,8 százalékkal, a csatornázási és vízdíjak 2,9, illetve 2,6 százalékkal emelkedtek éves összevetésben.
Idén 6,5 százalékos is lehet az infláció
A Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója szerint nem tartható a dezinflációs folyamat Magyarországon. 2002-ben 6-6,5 százalékos éves fogyasztói áremelkedéssel kell számolni, mondta Inotai András.
Varga: a kormányprogram feszültségeket kelthet
Varga Mihály leköszönõ pénzügyminiszter az elmúlt négy év fõ eredményének azt tartja, hogy átlagosan évi 4,5 százalékkal bõvült a bruttó hazai termék (GDP), miközben csökkent az infláció és emelkedett az életszínvonal. A leköszönõ pénzügyminiszter hétfõn adja át az iratok többségét László Csabának a Medgyessy-kormány pénzügyminiszter-jelöltjének.
Váratlan infláció-csökkenés Németországban
Gyorsuló növekedésre számít a jegybank
A korábbinál élénkebb gazdasági növekedésre számít a Magyar Nemzeti Bank - derül ki az intézmény honlapján közzétett "Jelentés az infláció alakulásáról" címû kiadványból. Az elemzés a növekvõ infláció veszélyére is figyelmeztet. Szakértõk a jegybank keddi kamatemelését lélektani szempontból indokoltnak tartják, mert a központi bank így figyelmeztette a piacot: eltökélt az inflációs célok elérése érdekében.
Közeleg a kamatemelés Európában
GKI: 3,2 százalékos GDP bõvülés - 9 százalékos jövedelememelkedés várható
Nem érinti az idei makrogazdasági mutatókat a kormányváltás a GKI Gazdaságkutató Intézet legfrissebb prognózisa szerint. A GKI szerint az év második felétõl élénkülés várható, és a GDP várhatóan 3,2 százalékkal bõvül. Az infláció év végén viszont magasabb lesz az elõirányzott 4,5 százaléknál. A keresetek reálértéke 10 százalékkal javul, a prognózis szerint.
Nem titok a hosszú élet haszna
A hazai biztosítási piac díjbevételei az infláció háromszorosával nõttek az elsõ negyedévben. A közel 20 százalékos emelkedésben az életbiztosításoknak volt a legnagyobb szerepe. Ezeknek a díjbevételeibõl jórészt a kisebb biztosítók húztak hasznot.
Ecostat: 5,5 százalékos infláció, 9200 pontos BUX szeptemberre
Az idei év szeptemberében a fogyasztói árak várhatóan mintegy 5,5 százalékkal lesznek magasabbak az egy évvel korábbinál - az Ecostat Gazdaságelemzõ és Informatikai Intézet adatai szerint. Ugyanerre az idõszakra 9200 pontos BUX értéket jósol az intézet.
Márciusban 2,5 százalékos volt az infláció a valutaunióban
- címkék:
- infláció
- eurózóna
- fogyasztói ár
- Címkefelhõ »
Jobb a vártnál az euróövezet inflációja
Áprilisban 2,2 százalék volt az infláció az euróövezetben a kedden közzétett elsõ hivatalos becslés szerint a márciusi 2,5 százalék után. Az elõzetes konszenzus 2,3 százalékos 12 havi ütemet jósolt. A márciusi munkanélküliség 8,4 százalék volt, ami az Eurostat felmérése szerint már 5 hónapja változatlan.
Lassú növekedés, romló egyensúly
A GKI Rt.-nek a K&H Bank együttmûködésével készült elõrejelzése szerint idén a gazdasági növekedés lassulása az egyensúly romlásával párosul. Az ipari termelés és az export az év egészében ugyan kedvezõbben alakul, mint az elsõ hónapokban, de dinamikája így is elmarad a tavalyitól. Ugyanakkor rendkívül gyorsan növekszik a lakosság jövedelme és ezzel fogyasztása. A külsõ hiány már jól érzékelhetõ növekedése folytatódni fog. Az infláció éves átlagban és az év végén is valamivel alacsonyabb lehet a mostaninál.
Öt százalék alatti infláció Járai új célkitûzése
Hangsúlykülönbségek vannak a szocialisták és a jegybank által képviselt monetáris politikában, a nézeteltérések azonban áthidalhatóak - derült ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, valamint László Csaba, az MSZP pénzügyminiszter-jelöltje Népszavának adott nyilatkozataiból. A leendõ kormány szakértõi a gazdasági növekedést részesítik elõnyben, s nem akarják mindenáron csökkenteni az inflációt. Eközben a jegybank törvényi kötelessége a fogyasztói árak növekedésének fékezése.
Németország: 1,6 százalékos infláció
A gazdasági növekedést nem befolyásolja a kormányváltás
A következõ hónapokban az államháztartási és a monetáris politikában számíthatunk jelentõsebb hangsúlyváltásra - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke. Az uniós tárgyalásokon lényegi változásokra nem számítunk, a cél a csatlakozási tárgyalások gyors lezárása, hogy Magyarország 2004-re már taggá váljon - fogalmazott Inotai András, az MTA Világgazdaság-kutató Intézetének igazgatója.
Lengyelországban csökkent az infláció
Lengyelországban márciusban minden számítás szerint csökkent az infláció - közölték a Lengyel Nemzeti Bankban. A teljes infláció 3,3 százalékos volt tavaly márciushoz képest, a februári 3,5 százalék után. Az üzemanyag- és az élelmiszerárakat nem tartalmazó nettó infláció 4,1 százalékos volt tizenkét hónapra márciusban, a februári 4,7 százalék után.
Változatlan monetáris politika az uniós csatlakozásig
Idén mintegy 4 százalékos GDP-bõvülésre, 4,5 százalékos decemberi éves inflációra és 3 százalékos államháztartási hiányra számít a Magyar Nemzeti Bank - mondta Járai Zsigmond. A jegybankelnök megerõsítette: az ország uniós csatlakozásáig nem változik a monetáris politika. Járai Zsigmond szerint a tavalyi év egyik legnagyobb eredménye, hogy korrekt együttmûködés alakult ki a jegybank és a kormány között.
Greenspan: még bizonytalan a fellendülés
Az amerikai jegybank elnöke szerint egyelõre bizonytalan az amerikai gazdasági fellendülés ereje. Alan Greenspan a Kongresszus két házának egyesített gazdasági bizottságában tartott szerdai meghallgatásán azt mondta, hogy a jegybank szerepét betöltõ Federal Reserve a monetáris politika változtatásával megvárja, amíg a gazdaság szilárdan növekedési pályára áll.
Egyesült Államok: 0,2 százalékos januári infláció
GKI: nem tartható a jegybank inflációs célja
Az MNB új monetáris politikája az inflációs célt tekintve tavaly sikeres volt, de az idei jegybanki várakozások túl ambiciózusak - áll a GKI Gazdaságkutató Rt. elõrejelzésében. A jegybank által prognosztizált decemberi 4,8 százalékos éves inflációval szemben a kutatóintézet 5,5-6 százalék közötti árszínvonal-emelkedést valószínûsít. Az év egészében 5,7 százalékos inflációt várnak.
Romániában több mint 30 százalékos volt az infláció
Romániában tavaly 30,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbi, 40,7 százalékos éves infláció után - közölte pénteken a román statisztikai hivatal. A kormány célkitûzésében 29 százalékos infláció szerepelt 2001-re.
Itthon 2006-tól jönne az euró
Járai Zsigmond szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügypolitikája elõsegíti, hogy Magyarország akár már 2006-ban bevezethesse az eurót. A jegybankelnök vitatta azokat az érveket, mely szerint érdemes lenne tovább várni a valutauniós csatlakozással, sikeresnek nevezte a magyar inflációs politikát, és még erre a félévre 5 százalékosra várja a pénzromlást, amely ugyanakkora marad az év végéig.
Az uniós jegybank nagyobb inflációra számít
Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön kiadott havi jelentésében fenntartotta értékelését, hogy ez euróövezetben megkezdõdött a gazdasági föllendülés, de azt jósolta, hogy az olaj ára miatt esetleg nagyobb lesz az infláció, mint korábban várták.
Nem számít költségvetési megszorításra a Kopint-Datorg
A Kopint-Datorg Rt. az idén a tavalyinál alacsonyabb, 3-3,5 százalék közötti gazdasági növekedésre számít - hozta nyilvánosságra a kutatóintézet legfrissebb konjunktúrajelentését szerdán. A Kopint-Datorg szerint az idei infláció 5,5-6 százalék között lesz, és a választásokat követõen nem lesz szükség jelentõsebb költségvetési megszorításokra.
Németország: gyorsuló infláció, csökkenõ munkanélküliség
Egy százalékos német infláció januárban
Németországban januárban átlagosan 0,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak decemberhez képest, és 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly januárban - erõsítette meg a szövetségi statisztikai hivatal pénteken a két hete közölt elõzetes adatokat.
Alacsony infláció Szlovákiában
Az elõzõ év márciusához képest 2,7 százalékos maginflációról számolt be a szlovák statisztikai hivatal. A szabályozott hatósági árak és adók hatásától megtisztított inflációs érték soha nem volt még ilyen alacsony Szlovákiában.
- címkék:
- Szlovákia
- infláció
- adó
- árak
- Címkefelhõ »
Váratlanul nõtt az uniós infláció
Márciusban az erõsen emelkedõ olajárak miatt az elõzõ havinál és a várakozásoknál is nagyobb, 2,5 százalékos volt az éves infláció az euróövezetben - közölte elõzetes becslésként az uniós statisztikai hivatala. A Bloomberg hírügynökség által megkérdezett elemzõk szerint a vártnál nagyobb pénzromlási ütem és a gazdasági növekedés beindulása miatt az uniós jegybank csütörtökön változatlanul hagyja irányadó kamatát.
Júliustól nõ az üzemanyagok jövedéki adója
Júliustól rendkívüli üzemanyagár-emelkedésre kell számítani, minthogy nõni fog a jövedéki adó. A tízforintnyi növekmény kompromisszum eredménye: amikor 30 dollárnál is feljebb volt az olaj ára a nemzetközi piacon, döntés született a szinte automatikus adóemelés késleltetésérõl. Az utóbbi hetekben a nemzetközi piacok hatására többször is drágult a benzin, ám ennek minimális mértékû hatása van az inflációra.
Pénzügykutató: 3 százalékos GDP növekedés várható
A Pénzügykutató Rt. elõrejelzése szerint az idén a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 3 százalékos lesz, míg az infláció éves átlagban 5-5,5 százalék között alakul - mondta Petschnig Mária Zita, a kutatóintézet fõmunkatársa, és hozzátette, hogy januári elõrejelzésükhöz képest csak a beruházás növekedési ütemének mértékét módosították jelentõsebben.
GKI: idén 3,2 százalékos GDP-növekedés várható
A GDP az idén az elsõ negyedévben várhatóan csak 2-3 százalékkal bõvül, ezzel a magyar gazdaság eléri a dekonjunktúra mély pontját - vélik a GKI Gazdaságkutató Rt. munkatársai idei prognózisukban. Az intézet 2002-ben 3,2 százalékos GDP-növekedésre, 5,7 százalékos inflációra, és 2,5 milliárd eurós folyó fizetési mérleghiányra számít. A kutatók szerint az év egészében a lassulás folytatódására lehet számítani, a második félévben pedig élénkülés valószínûsíthetõ.
Legközelebb július 1-jén változik a gáz ára
Az idei év július 1-jén változik legközelebb a gáz ára, amely a kormány korábbi döntésének megfelelõen nem haladja meg az éves infláció mértékét - mondta Hegedûs Éva, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára szerdán Budapesten.
Az elõzetesnél alacsonyabb infláció a valutaunióban
- címkék:
- infláció
- eurózóna
- fogyasztói ár
- Címkefelhõ »
Ecostat: 3,6-3,8 százalékos növekedés 2002-ben
Az Ecostat Gazdaságelemzõ és Informatikai Intézet az idén a GDP 3,6-3,8 százalékos növekedésére számít - hozták nyilvánosságra a kutatóintézet szerdai sajtótájékoztatóján. Az elõrejelzés szerint az éves infláció 5,8-6 százalék körül alakul. A kutatók arra számítanak, hogy a beruházások 5 százalékkal bõvülnek, a kivitel 7,7 százalékkal, a behozatal pedig 8,3 százalékkal nõ.
Infláció felett drágul a lakásbiztosítás
A lakásbiztosítások díjai jövõre az inflációnál nagyobb méretékben emelkedhetnek. A biztosítók mintegy 10-12 százalékra teszik az átlagos drágulást. Az emelésekre a szerzõdések fordulónapján, de általában január 1-jét kerül sor. Az árváltozás csaknem 2,5 millió háztartást érint.
- címkék:
- infláció
- drágulás
- Címkefelhõ »
Felgyorsult a növekedés a bankszektorban
A bankok zömének növekedése felgyorsult tavaly - elõlegezhetõ meg a közzétett gyorsjelentések alapján. Az átlagos növekedési ütem 17 százalék felett volt, miközben az infláció decemberben 6,8, éves alapon pedig 9,2 százalék volt. Javultak az eredmények is. A legnagyobb bankok közül csak a Postabank veszteséges, a Konzumbank, illetve az egy évvel korábban külön-külön milliárdos hiánnyal záró ABN Amro és a Kereskedelmi és Hitelbank együtt már nyereséggel zárta a 2001-es évet.
Csökkent az eurózóna inflációs üteme
Februárban átlagosan 2,5 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak az euróövezetben, mint tavaly februárban - közölték csütörtökön az EU statisztikai hivatalában elõzetes adatként. Elemzõk 2,4 százalékot vártak.
5,5 százalékos inflációt vár júliusban az Ecostat
A fogyasztói árak 2002 júliusában várhatóan 5,5 százalékkal haladják meg az egy évvel korábbit, míg a termelõi árak 2,7 százalékkal lesznek magasabbak a 2001. év azonos idõszakinál - hozta nyilvánosságra az Ecostat Gazdaságelemzõ és Informatikai Intézet Mikroszkóp címû kiadványában.
Idén 5 százalékos inflációra számít a jegybank
A rögzített inflációs céloknak megfelelõen idén 5, jövõre 3,9 százalékos inflációra számít a jegybank - áll a kedden bemutatott Jelentés az infláció alakulásáról címû kiadványban. A Magyar Nemzeti Bank szakértõi szerint 2002-ben 3-4, 2003-ban pedig 3,5-4,5 százalékkal bõvül a magyar gazdaság.
Idén lassuló növekedésre számít az Ecostat
A gazdaság növekedése csak 2002 második felében lendül fel, a bruttó hazai termék (GDP) az elõzõ évi ütemnél lassabban nõ - közölte prognózisát az Ecostat Gazdaságelemzõ és Informatikai Intézet pénteken. A kutatóintézet az ipari termelés 3,6 százalékos bõvülésére, 2,8 százalékos államháztartási hiányra, és 1,5 milliárd euró körüli folyó fizetési mérleghiányra számít. Az éves inflációt 5,8 százalékra, a munkanélküliségi rátát pedig 5,7 százalékosra teszik az Ecostat elemzõi.
A hideg tél miatt nõttek az élelmiszerárak a régióban
Jelentõsen emelkedett januárban az élelmiszerek fogyasztói árindexe a közép-európai régióban, a vártnál nagyobb mértékû drágulás mind Magyarországon, mind pedig Csehországban, illetve Lengyelországban elsõsorban a zöldségek és gyümölcsök számlájára írható - derül ki a NAPI Gazdaság összegzésébõl.
Öt százalékos inflációt várnak idén
A Monetáris Tanács (MT) véleménye szerint 2002 elsõ félévben gyors csökkenés után a második félévben stagnáló infláció várható, amely 2002. év átlagában 5,0 százalék lesz. A második félévi stagnálás az MT véleménye szerint a bázishatás és a feltehetõen emelkedõ olaj árak miatt következhet be.
Gyorsuló német infláció
Az uniós csatlakozás nem jár élelmiszer drágulással
Volt szõnyegkereskedõ lehet az afgán jegybankelnök
Rabbani volt afgán elnök visszahívta az afgán jegybank volt elnökét, a 38 éves Abdul Kader Fitratot, aki az elmúlt években biztosítási ügynökként és szõnyegkereskedõként dolgozott az Egyesült Államokban. Kinevezése számos politikai akadályba ütközhet, és a BBC szerint szakmai tevékenysége is igencsak bírálható, mivel mûködése alatt az országban 800 százalékos volt az éves infláció.
- címkék:
- Rabbani
- USA
- infláció
- bank
- biztosítás
- BBC
- Címkefelhõ »
Nincs kamatcsökkentés a valutaunióban
Eltérõ az infláció megítélése a közép-európai országokban
A Közép-európai Közvélemény-kutató Társulás (CEORG) 2001. decemberi vizsgálata szerint mind Magyarországon, mind Csehországban és Lengyelországban csökkent a magas inflációt várók aránya az elmúlt évben. Szlovákiában a többi közép-európai országra jellemzõnél magasabb a jelentõs pénzromlásra számítók aránya.
Az euró mégsem lódította meg az inflációt
Tavaly általános volt a félelem az eurózóna országaiban, hogy a közös pénz bevezetése jelentõs áremelkedést okozhat, ám az elsõ statisztikai adatok rácáfoltak erre.
Felemás ingatlanpiac Magyarországon
Felemás mozgások jellemzik a hazai ingatlanpiacot. Vége az általános, ugrásszerû áremelkedések korszakának, a társasházi lakások sok esetben csak felépülésük után kelnek el, pedig korábban már az alapozási munkák elõtt megvették õket. A piaci szereplõk várakozásai szerint a következõ 12 hónapban az építési telkek ára komolyan, az új építésû lakások ára csak kis mértékben emelkedik az infláció felett. A vidéki nagyvárosok négyzetméterárai közelítenek a fõváros agglomerációjának áraihoz. A belvárosi kisebb irodák és Dunára nézõ lakások továbbra is biztos megélhetést jelentenek tulajdonosaiknak.
Nem biztos, hogy hasznos a gyors eurótagság
Mérlegelni kell, hogy az uniós csatlakozást követõen a lehetõ legrövidebb idõn belül be kell-e vezetni az eurót Magyarországon - véli Surányi György. Ez csak akkor éri meg, ha több elõnnyel jár, mint hátránnyal. Az infláció mûvi leszorítása és az alacsony államháztartási hiány látszatfenntartása a gazdaság tévútra vezetését, a növekedés lelassulását eredményezheti - jelentette ki.