Illyés András

címke rss

Új elmélet a DNS eredetérõl

A DNS eredetére vonatkozó egyik új elmélet szerint lehetséges, hogy a kettõs szálú nukleinsav a vírusoknál jelent meg elõször. Ez megkönnyíthette bejutásukat a sejtekbe.

Az emberi agy evolúciója még nem ért véget

Archívum2006.01.23, 11:13

A University of Chicago kutatói szerint az emberi agy evolúciója még korántsem ért a végére. A Science-ben tavaly megjelent két tanulmány olyan génekrõl számol be, amelyek az agymérettel állnak kapcsolatban, és evolúciójuk jelenleg is gyors ütemben zajlik.

Õssejtek: teljes a dél-koreai csalás

Archívum2006.01.11, 21:05

A Szöuli Nemzeti Egyetem által lefolytatott vizsgálat végleges eredményei szerint a dél-koreai Wu Suk Hwang korábbi, 2004-es eredményei sem valódiak, és nincs bizonyíték rá, hogy valaha is emberi õssejteket hozott létre klónozott hólyagcsírákból. Egy megkérdezett hazai szakértõ szerint az ügynek semmi köze a tudományhoz, és a csalás nem veti vissza a rohamléptekkel fejlõdõ õssejtbiológiát.

Békákból származó peptidek gátolhatják a HIV terjedését

Archívum2005.12.20, 15:17

A Vanderbild University Medical Center kutatóinak új eredményei szerint egyes trópusi békafajok által termelt peptidek hatékonyan gátolják az emberi szervezet természetes védelmi rendszerét károsító humán immundeficiencia vírus (HIV) terjedését.

Új felfedezés az immunrendszer sejtjeinek kommunikációjáról

Archívum2005.11.30, 14:37

A Pittsburgh Egyetem (USA) kutatóinak új eredményei szerint az immunrendszer sejtjei vékony szálak, ún. nanotubulusok kiterjedt hálózatán keresztül is cserélhetnek információt egymással. A felfedezés alapján az immunsejtek közötti kommunikáció jóval bonyolultabb, mint eddig gondolták.

Egy eddig ismeretlen immunsejt szerepe

Archívum2005.11.10, 11:58

A University of Texas kutatói olyan, eddig nem ismert sejttípust fedeztek fel, amely kulcsszerepet játszik egyes gyulladásos és autoimmun betegségek kialakulásában. A felfedezés elõsegítheti a betegségek hatékony gyógyítását és megelõzését.

Az Y-kromoszóma evolúciója

Archívum2005.11.08, 13:50

Az ember és a csimpánz Y-kromoszómájának evolúciós iránya nagyjából hatmillió éve különült el egymástól. Friss eredmények szerint azóta a két kromoszómában egészen eltérõ változások zajlottak le.

Elkészült a rizs genetikai állományának végleges térképe

Archívum2005.10.13, 15:17

A már korábban is rendelkezésre álló nyers adatbázis után a The Institute for Genomic Research (TIGR) munkatársai elkészítették a rizs genetikai állományának teljes és pontos szekvenciáját.

Veszélyes mutációk az õssejt-tenyészetekben

Archívum2005.09.13, 15:57

A laborban tenyésztett embrionális õssejtek genetikai anyagában nagy mennyiségben halmozódnak fel azok a változások, amelyek között a rák különbözõ fajtáit okozó mutációk is elõfordulnak - derül ki egy újonnan megjelent tanulmányból. Ez az új felismerés felveti azt a kérdést, hogy vajon ezeket a sejteket késõbb fel lehet-e használni gyógyászati célokra.

Új elmélet a genetikai kód komplexitásának magyarázatára

Archívum2005.09.01, 22:43

Egy új elmélet magyarázatot kínál arra a régóta megoldatlan problémára, hogy az élõlények genetikai kódja miért alkot jóval összetettebb jelrendszert, mint amilyenre feltétlenül szükség van a sejtek fehérjéinek kódolásához.

A döntéshozatal evolúciós háttere: új eredmények majmoknál

Archívum2005.09.01, 17:43

A közgazdaságtan egyik alapvetõ tétele szerint az emberek több energiát fektetnek az anyagi jellegû veszteségek elkerülésébe, mint abba, hogy több pénzt keressenek. A Yale University egyik tanulmányának sikerült majmoknál is kimutatnia ugyanezt a viselkedésformát.

Újabb õssejt-sikerek

Archívum2005.08.31, 13:57

Elsõ alkalommal sikerült idegi õssejtek tiszta tenyészeteit elõállítani, ami nagy lépés az olyan betegségek gyógyítása felé, mint a Parkinson-, az Alzheimer- vagy a Huntington-kór. Egy másik, õssejtekkel kapcsolatos friss eredmény szerint a tüdõ léghólyagocskáit bélelõ hámsejteket tenyésztettek ki emberi embrionális õssejtekbõl, ami az elsõ lépés a szervátültetésre alkalmas tüdõk létrehozása felé.

Úttörõ eredményt értek el klónozott állatoknál

Archívum2005.08.24, 09:26

A new orleans-i Audubon Nature Institute munkatársai áttörõ eredményeket értek el abban a munkában, amelyet a veszélyeztetett fajok megmentése érdekében folytatnak. Elõször sikerült egy vadon élõ faj klónozással született egyedeit szaporodásra bírniuk.

Az alvás szerepe a memória kialakulásában

Archívum2005.08.19, 09:47

A Beth Israel Deaconess Medical Center (BIDMC) kutatói szerint az alvás olyan változásokat eredményez az agyban, amelyek elõsegítik az új ismeretek, képességek elsajátítását.

Új medúzafaj vörösen világító karokkal

Archívum2005.08.05, 11:28

Zsákmányt szerezni nem könnyû feladat, és különösen így van ez a tenger mélyén, ahová már nemigen jut le a fény. Tengerbiológusok a közelmúltban olyan medúzafajt fedeztek fel, amelyik vöröses fénnyel izzó karjaival vonzza magához a halakat.

Kannabisz és fájdalomcsillapítás: új eredmények

Archívum2005.07.26, 14:43

Egy új tanulmánynak sikerült kimutatnia, hogy a szervezet által termelt, a kannabisz hatóanyagához hasonló vegyületek fontos szerepet játszanak a komolyabb sérüléseket követõen fellépõ fájdalmak enyhítésében.

Meglepõ eredmények az idegsejtek fejlõdésérõl

Archívum2005.07.14, 14:31

A Stanfordi Egyetem kutatóinak elsõ alkalommal sikerült megfigyelniük egy gerinces faj agyának neuronhálózatát mûködés közben, valamint azt a folyamatot, hogy miként alakítják ki az idegsejtek szövevényes kapcsolatrendszerüket egymással.

Érzelmek és emlékek

Archívum2005.07.08, 09:04

Új eredmények születtek az érzelmekkel kapcsolatos emlékek tárolásának agyi hátterérõl. Az érzelmekhez kötõdõ emléknyomok kialakításában az agy amygdala és hippocampus nevû régiói mûködnek együtt. Az amygdala kulcsszerepet játszik abban, hogy az erõs érzelmeket kiváltó eseményekre sokszor akár részletekbe menõen is emlékezhetünk.

Új könyv az éghajlatváltozásról

Archívum2005.07.01, 13:17

A hazai klimatológusok véleménye, hogy Magyarországon várhatóan még több lesz az aszály, fokozódnak a csapadékhullás idõbeli egyenetlenségei és gyakoribbak, valamint intenzívebbek lesznek egyes idõjárási szélsõségek.

A lézermutatók komolyan károsíthatják a látást

Archívum2005.06.30, 07:58

A Mayo Clinic orvosainak elõször sikerült bizonyítaniuk, hogy a ma már általánosan elterjedt lézermutatók képesek nagymértékben károsítani a látást, ha a szemünkbe világítanak vele.

Új eredmények az ittas vezetõk látásáról

Archívum2005.06.28, 12:07

Egy kísérletben önként jelentkezõk segítségével vizsgálták, hogy milyen hatással van az alkoholfogyasztás a látásra, és ez hogyan befolyásolja a vezetési képességeket.

Mesterséges kapuk nyíltak a sejtek belsejébe

Archívum2005.06.21, 23:51

Amerikai kutatók új módszert alakítottak ki az élõ rendszerek molekuláris szintû vizsgálatára. Felfedezésük egészen új utakat nyithat a sejtek belsõ mûködésének megértésében, fényképzésében és módosításában.

Élõ agyban is korán felismerhetõ lesz az Alzheimer-kór

Archívum2005.06.07, 11:58

Lehetõvé válhat az Alzheimer-kór korai diagnózisa, s így a betegség gyógyítását is jóval korábban meg lehetne kezdeni.

Új rákellenes készítmény nanorészecskékkel

Archívum2005.06.06, 12:48

Olyan nanorészecskéket sikerült létrehozni, amelyek a rákos sejtekbe bejutva egy gén elcsendesítésével képesek meggátolni a daganat további növekedését.

Különleges képek a sejtmag belsejérõl

Archívum2005.05.31, 15:35

A Berkeley Lab kutatóinak rendkívül kis méretû, fluoreszkáló nanokristályokat sikerült bejuttatni a sejtmag belsejébe. Ezzel lehetõvé vált, hogy nyomon kövessék a sejtmagban zajló alapvetõ élettani folyamatokat.

A vágyakozás gyökerei

Archívum2005.05.30, 08:38

Dohányosoktól gyakran hallani, hogy egy cigaretta elszívása megnyugtatja idegeiket, csillapítja vágyaikat és segít ellazulni. A Michigan Egyetem kutatóinak elõször sikerült bizonyítani, hogy a dohányzás valóban befolyásolja az agyban azt a kémiai rendszert, amely a kellemes érzések kialakításáért felelõs.

Úttörõ vizsgálat a hipnózissal kapcsolatban

Archívum2005.05.10, 12:03

Már korábban kimutatták, hogy a hipnózis a fájdalmat is képes enyhíteni, azonban nem teljesen világos, hogy milyen agyi folyamatok állnak a jelenség hátterében. A hatásmechanizmus tudományos magyarázata növelhetné a módszer elfogadottságát, és elõsegíthetné, hogy a jelenleginél szélesebb körben alkalmazzák fájdalomcsillapító eszközként az orvosi gyakorlatban.

Az Északi-sarkvidék felmelegedésének ökológiai hatásai

Archívum2005.05.06, 09:48

Északi-sarkvidéki tavak üledékébõl származó algák maradványaiból arra lehet következtetni, hogy a tavakban lezajlott ökológiai változások összefüggenek a terület felmelegedésével és az üvegházhatású gázok utóbbi kétszáz évben egyre fokozódó kibocsátásával.

Szívós mutációk az ember genetika állományában

Archívum2005.05.04, 10:57

Az egerek és a patkányok, illetve a csimpánz és az ember genetikai állományának összehasonlító vizsgálatai során arra derült fény, hogy az embernél a fehérjéket nem kódoló, génszabályozó régiókban rengeteg káros mutáció fordul elõ.

Élet az "elveszett városban"

Archívum2005.04.27, 14:12

A hidrogén és a metán tartja életben azokat a baktériumközösségeket, amelyek az elveszett városnak nevezett, gigantikus mélytengeri füstölgõk kéményeinek forró, ásványokban gazdag vizében élnek.

Az X-kromoszóma meglepetései

Archívum2005.04.14, 12:17

A kutatók befejezték az X-kromoszóma bázissorrendjének részletes analízisét, és az eredmények több újdonságra is rávilágítanak. Érdekes módon az X-kromoszómán található összes gén majdnem 10%-a ahhoz a géncsaládhoz tartozik, amelyet a hererák kialakulásával hoztak összefüggésbe.

Autisták és szemkontaktus: új felfedezés

Archívum2005.04.05, 16:33

Amerikai kutatók új eredményei szerint az autista gyermekek azért kerülik a közvetlen szemkontaktust, mert még az ismerõs arcok látványa is kellemetlen ingert jelent a számukra. Ez az amygdala nevû agyterület túlzott aktivitásával magyarázható.

Az elsõ képek arról, hogyan lát az agy

Archívum2005.03.31, 11:59

Elõször sikerült olyan felvételeket készíteni a látókéreg idegsejtjeirõl (neuronjairól), amelyeken megfigyelhetõ, miként dolgozzák fel a komplex vizuális információt a sejtek együttesei. Ez hozzásegítheti a kutatókat ahhoz, hogy a jövõben teljesen új megközelítésben tanulmányozhassák az agy fejlõdését és az ún. neurodegeneratív betegségeket.

Új színben a legnagyobb fajkihalás

Archívum2005.03.18, 12:01

Egy újabb elképzelés szerint a gyakori vulkánkitörések, a felmelegedés, majd az ezt követõ oxigénhiány az óceánban olyan baktériumok elszaporodásához vezetett, amelyek mérgezõ hidrogén-szulfidot termelnek, és végül ez okozhatta a perm végi tömeges kihalást.

Nagy lépés a személyre szabott gyógyszerek felé

Archívum2005.03.04, 17:20

Sikerült elkészíteni azt a térképet, amely feltárja a Föld különbözõ részérõl származó emberek genetikai állományának apró különbségeit. Ez nagy segítséget jelent azokban a kutatásokban, amelyek célja genetikai szempontból személyre szabott gyógyszerek elõállítása.

Mindig a szemet célozzák - videó a köpõkobrákról

Archívum2005.03.03, 12:05

Egy köpõkobrákkal végzett kísérletben felfedezték, milyen módon növelik az állatok annak valószínûségét, hogy mérgük pontosan az áldozat szemébe jusson. A lassított videofelvételek elemzése során fény derült arra a mozdulatra, amellyel egy szempillantás alatt támadójuk arcába köpik a mérget.

Szerelembe esni három perc alatt

Archívum2005.02.25, 09:58

Új eredmények születtek arról, hogy mi befolyásolja leginkább a személyes vonzalom kialakulását akkor, ha nincs sok idõ dönteni. A "gyorsrandikon" gyûjtött adatok szerint akár pár másodperc is elég, hogy eldöntsük, kivel szeretnénk újra találkozni, s a döntést ilyenkor a szokásostól eltérõ tényezõk befolyásolják.

Egy új étrend 76%-kal csökkentheti a szívinfarktus kockázatát

Archívum2005.02.24, 11:50

A British Medical Journal c. orvosi folyóiratban számoltak be arról az újfajta étrendrõl, amelynek napi fogyasztásával akár 76%-kal csökkenhet a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata.

Képek a cunamit kiváltó kéregmozgásokról

Archívum2005.02.17, 12:19

Megjelentek azok a felvételek, amelyeket a brit haditengerészet készített a decemberi délkelet-ázsiai földrengés epicentrumának környékén a tengerfenékrõl.

Új eredmény a földtörténet legnagyobb fajkihalásáról

Archívum2005.02.15, 11:30

Az elmúlt három évben közzétett eredmények zöme azt a feltételezést támasztotta alá, hogy a földtörténet legnagyobb, perm végi fajkihalását egy kisbolygó becsapódása okozta - hasonlóan a kréta végi kihaláshoz. A Washingtoni Egyetem kutatócsoportjának új eredményei most megkérdõjelezik ezt az elképzelést.

Élet a földfelszín legmélyebb részén

Archívum2005.02.09, 10:05

Újabb ékes példát találtak arra, hogy a Föld felszínének legmélyebb zugaiban is van élet: egy most felfedezett mikroszkopikus méretû élõlény tizenegyezer méter mélyen, hatalmas nyomás alatt él.

Új gyógyszercélpont a mániás depressziónál

Archívum2005.02.02, 09:46

A protein-kináz C nevû enzim aktivitását gátló gyógyszerek kifejlesztésével a jövõben könnyebben enyhíthetõvé válhatnak a bipoláris betegség tünetei.

Az indonéziai földrengés hatása a bolygóra

Archívum2005.01.17, 10:31

A december 26-ai indonéziai földrengés hatására gyorsult a Föld forgása és megváltozott a bolygó alakja is - állítják a NASA kutatói.

Kommunikációs csõd a cunami alatt

Archívum2005.01.11, 10:24

December 26-án a földrengéskutatók perceken belül értesültek a kilences erõsségû földrengésrõl. Mivel azonban az Indiai-óceánban nincs megfelelõen kiépített megfigyelõrendszer, senki sem tudhatta biztosan, hogy lesz-e szökõár vagy sem. Akik pedig sejtették, azok sem tudták, hogyan figyelmeztethetnék a veszélyre az ázsiai partok lakosságát. A Nature összefoglalója.

Szökõár: gigászi mozgás a tenger mélyén

Archívum2005.01.04, 12:47

Rekonstruálták a tragédiát okozó szökõár kialakulását: a pusztító erejû hullámokat egy hatalmas, a tengerfenék alatt hirtelen bekövetkezõ kéregmozgás váltotta ki, ahol az Indiai-kõzetlemez nagyjából tizenöt métert mozgott Indonézia irányába.

A cápaporc-kivonat, mint rákgyógyszer: az áltudomány veszélye

Archívum2004.12.29, 08:19

Hogyan lesznek a tudományosan sosem igazolt állításokból széles körben terjedõ tévhitek? Gary K. Ostrender egy szemléletes példán keresztül mutatja be, hogy mennyire kártékony lehet a médián keresztül történõ manipuláció.

Daganatok teljes elpusztítása kísérleti állatokban

Archívum2004.12.03, 16:15

A Johns Hopkins Intézet kutatói felfedezték: egy sejten belüli "energiablokkoló" vegyület képes rá, hogy teljes mértékben elpusztítsa a nagyobb méretû májdaganatokat patkányok szervezetében. Hat hónappal, illetve majdnem egy évvel a kezelés után a patkányok továbbra is daganatmentesek.

Trójai falóval az Alzheimer-kór ellen

Archívum2004.11.30, 14:22

Új eljárást dolgoztak ki az Alzheimer-kórban kulcsszerepet játszó fehérjezárványok keletkezésének megakadályozására. Az új módszer lényegi része egy kisebb molekula ("trójai faló") bejuttatása a sejtbe annak érdekében, hogy segítsen az ott jelen lévõ dajkafehérjéknek meggátolni az ún. amiloid-plakkok felhalmozódását.

Eltorlaszolható az áttétképzõ ráksejtek útja az erekben

Archívum2004.11.29, 13:40

A Scripps Kutatóintézet munkatársai eddig még sosem használt módszert próbáltak ki a daganatok áttétképzésének megakadályozására. A ráksejtek útjának "eltorlaszolásával" elvileg megoldható, hogy ne képzõdjenek áttétes tumorok.

Egyre pontosabb a molekuláris óra

Archívum2004.11.23, 14:26

Az újabb molekuláris törzsfák egyre pontosabb válaszokat adhatnak a fontos evolúciós lépések idõpontjára.

Elõzõ
  • 1
  • 2
Következõ