III. Béla magyar király
címke rss- kapcsolódó címkék:
- osszárium
- archeogenetika
- Szegedi Tudományegyetem
- Hunyadi Mátyás
- Honfoglalás
A királyi okirat, amely először rögzítette a magyar nemesség jogait
Az Országgyűlés 2022. november 22-én fogadta el a nyolcszáz éve, 1222-ben kiadott Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla napjáról szóló 2022. évi XLVI. törvényt, amelyben az Aranybulla emlékét és a magyar nemzet szellemi öröksége részeként annak jelentőségét törvényben örökítette meg és április 24-ét az Aranybulla Napjává nyilvánította. A törvény az Aranybullát az európai és a magyar alkotmányos jogfejlődés kiemelkedő dokumentumának nevezi, amelynek eszmeisége bizonyos vonatkozásaiban a modern kori demokrácia eszmetörténeti előzményének tekinthető.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A kis István király - Március 4-én halt meg III. István király
851 éve múlt már, hogy 1172 március 4-én, ahogy a krónika fogalmaz, elköltözött az Úrhoz István király, Géza fia, e néven a harmadik. Tízesztendős uralmát elhomályosítja utódja, öccse, III. Béla király történetírók sokasága által tárgyalt uralma. - írja Juhász Péter a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa a Magyarságkutató Intézet honlapján.
Fantasztikus eredményt hozott Szent László és III. Béla maradványainak genetikai azonosítása
Több évtizedes vita végére kerülhet végre pont: modern módszerekkel azonosították több Árpád-házi uralkodó földi maradványait. A Szegedi Tudományegyetem kutatói csontmaradványokat vizsgáltak és a DNS-minták segítségével értek el kézzelfogható eredményeket. Ezzel olyan biztos kiindulópontokat fedeztek fel, amelyeket módszeresen be lehet majd építeni a magyar történeti kutatásokba is. A téma kapcsán nemzetközi publikációkat is jegyző szakemberekből álló csapat többek között Szent László, III. Béla, Mátyás király és András magyar királyi herceg pontos temetkezési helyével és szokásaival, illetve letűnt uralkodóink arcvonásaival kapcsollatban ...
- címkék:
- Neparáczki Endre
- Hunyadi Mátyás
- Könyves Kálmán
- Nagy Lajos
- Károly Róbert
- Szent László
- Szapolyai János
- Luxemburgi Zsigmond
- Corvin János
- III. Béla magyar király
- Antiókhiai Anna
- Székesfehérvár
- Győr
- Nagyvárad
- DNS
- Árpád-ház
- Honfoglalás
- koponya
- András nap
- árpád-házi királyok
- arcrekonstrukció
- archeogenetika
- herma
- Jagelló-dinasztia
- osszárium
- Anjou-ház
- Szegedi Tudományegyetem
- Magyarságkutató Intézet
- Címkefelhő »
Hol tart most Mátyás király csontjainak azonosítása?
Több középkori magyar uralkodó és Mátyás király azonosításán is dolgozik kutatócsoportjával Dr. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének munkatársa. A székesfehérvári osszárium megnyitásával és a modern archeogenetika segítségével lehetőség nyílt arra, hogy az ott őrzött csontmaradványokból DNS-mintát nyerjenek ki a szegedi laborban.
Egyre közelebbi szál fűz minket Attilához, a hunok királyához
2014-ben kezdődtek azok a kazahsztáni ásatások, amelyek még közelebb engedtek az egyesek szerint rettegett, mások szerint zseniális népvezérhez, Attilához. A régészek aprólékos munkájáról és a felfedezett új leletekről egy francia gyártású kétrészes dokumentumfilm készült Attila nyomában: a hunok királya címmel, amelyet szeptember 19-én 8:45-től és 20-án 12:40-től vetítet le a Viasat History csatorna. A forgatásba több magyar szakértőt is bevontak.
Jeruzsálemet akarta felszabadítani, de útközben a folyóba fulladt
Miközben az első és a második keresztes hadjárathoz fűzött nagy remények csak részben teljesültek, egy híres és tehetséges hadvezér, Szaladin szultán 1187. október 2-án visszafoglalta Jeruzsálemet és megtette azt, amitől olyan sok keresztény félt: a templomokról leverték a kereszteket, a harangokat széttörték és a régi mecseteket ismét a muszlimok foglalták el. A pápa ezt azonban nem hagyhatta annyiban: egy új hadjárat megszervezésébe kezdett, amihez Európa három leghatalmasabb keresztény uralkodóját, köztük I. (Barbarossa) Frigyes német-római császárt szólította hadba.
- 1