II. Ulászló
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oszmán Birodalom
- II. Lajos magyar király
- mohácsi csata
- Szulejmán szultán
- Szapolyai János
A szerencsétlen sorsú királyné, aki élete végéig gyászolt
A házasságkötés mindig is a nagypolitika fontos eszközének számított a történelmi dinasztiák életében. Az uralkodóházak általában a királyi sarjak frigyével pecsételték meg a szövetségkötéseiket, de a dinasztikus házasságok fontos eszközei voltak a hatalmi befolyás kiterjesztésének is. A magas államérdek cseppet sem volt tekintettel az érzelmekre; az egymásnak kiszemelt főrangú fiatalok gyakran csak a templomi ünnepségen pillantották meg először egymást. A rideg államérdek pedig csak nagyon ritkán találkozott össze a szívbéli szerelemmel. A későközépkori dinasztikus házasságok történetében az egyik ilyen ritka kivétel volt az ifjú III. ...
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Miért vesztettek a magyar seregek Mohácsnál?
1526. augusztus 29-e, a mohácsi csatavesztés napja a magyar történelem egyik legfontosabb igazodási pontjának számít, ami mélyen beleivódott a kollektív nemzettudatba. Mohácsot egyaránt szokás a középkori Magyar Királyság végének, és a másfél évszázadig tartó török hódoltság kezdő taktusának tekinteni. A történelmi emlékezetben Mohács a gyászos, szégyenteljes kudarc szinonimájaként élt tovább, amelyért a Jagelló-kort, a széthúzást, a korabeli államvezetést és a csatára felsorakozott sereg vezéreinek alkalmatlanságát tette meg az utókor felelősnek. Ez a sommás ítélet azonban igaztalan, és nem felel meg a történelmi tényeknek sem. A mmohácsi ...
- címkék:
- Szapolyai János
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Ibrahim pasa
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Szapolyai György
- haditerv
- emlékezetpolitika
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- történettudomány
- nehézlovasság
- tájrekonstrukció
- Jagelló-kor
- multidiszciplináris módszer
- Jagelló-dinasztia
- Címkefelhő »
A drámai hazaszeretet feledésbe merült emléke: Szabács védelme
Szabács védelme nemcsak a 16. század oszmánellenes harcainak, hanem a magyar történelemnek is az egyik leghősiesebb epizódja. A kereken ötszáz éve, 1521. július 7-én véget ért ostromban Logodi Simon bán és Torma András várkapitány, valamint végvári vitézeik az utolsó leheletükig küzdve tartották a rájuk bízott erősséget Szulejmán szultán nyomasztó túlerőben lévő seregével szemben. A védők közül senki sem volt hajlandó letenni a fegyvert a muszlim hódítók előtt, Logodi és Torma kapitányok, valamint ötszáz vitézük hősies harcban az életüket áldozták a hazáért. Amíg Drégely 1552-es ostroma, illetve Szondi György várkapitány és vitézeinnek ...
- címkék:
- Hunyadi Mátyás
- Kinizsi Pál
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- V. Károly német-római császár
- Szulejmán szultán
- Logodi Simon
- hadjárat
- ostrom
- Délvidék
- Oszmán Birodalom
- hősi halál
- Habsburg Birodalom
- végvári vitézek
- I. Szelim szultán
- nándorfehérvári diadal
- Magyar Királyság
- Jagelló-kor
- Szabács vára
- Torma András
- Címkefelhő »
500 éve halt meg a magyar bíboros, aki majdnem pápa lett
Ötszáz éve, 1521. június 15-én halt meg Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek, akit csak egyetlen szavazási forduló választott el attól, hogy pápa legyen. A jobbágyi sorból magát Mátyás király bizalmas tanácsadójává, esztergomi érsekké és az ország leggazdagabb főurává felküzdött főpapot az esztergomi bazilika róla elnevezett reneszánsz stílusú kápolnájában temették el.
Különleges, ám rejtélyes leletek kerültek elő Berzence váránál
Nagyon értékes leletanyagot találtak a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársai a Somogy megyei Berzence váránál egy hónapja tartó ásatáson - mondta a munkálatokat vezető régész. Berzence várának első biztos említése a 15. század közepéről való. Kastélynak épült, de később megerősítették, Szigetvár 1566-os eleste után török kézre került.
Ez volt a legutolsó királytemetés Székesfehérváron
1540. szeptember 15-én utoljára gyűlt össze királytemetésre az udvartartás a magyar uralkodók ősi koronázó templomában, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában. I. János temetésével nemcsak az utolsó nemzeti király szállt sírba, hanem a középkori Magyar Királyság is. A temetési szertartásra összegyűlt főurak, püspökök és nemesek aligha sejthették, hogy alig három évvel később fosztogató török katonák lármája fogja felverni a főhajó csendjét, akik rávetik magukat a királysírokra, megszentségtelenítve és szanaszét szórva a meghalt uralkodók földi maradványait.
- címkék:
- Szapolyai János
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- Habsburg Ferdinánd
- Martinuzzi György
- Szulejmán szultán
- János Zsigmond király
- Székesfehérvár
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Erdély
- hódoltság
- Dózsa parasztfelkelése
- koronázó bazilika
- Jagelló-dinasztia
- váradi béke
- Szent Korona
- Címkefelhő »
Hallatlan testi erővel bírt Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
Ötszázhuszonöt éve, 1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál, Mátyás király leghíresebb hadvezére. Félelmetes testi erejéről, vakmerőségéről már életében legendák egész sora született. Hunyadi Mátyás egyik legkiválóbb hadfijától betegesen rettegtek a törökök, akik ellen számos fényes győzelemmel végződő délvidéki hadjáratot vezetett. Ura halála után Mátyás végakaratával szembeszállva azonban nem Corvin János, hanem II. Ulászló megkoronázása mellett állt ki. A középkori magyar történelem egyik leghíresebb hadvezérének emlékét az egykorú forrásokon kívül számos monda és népmese is megőrizte.
A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
Bár sosem alakult ki körülötte kultusz, Bakócz Tamás évtizedekig az ország egyik legnagyobb méltóságának számított. Jobbágyként született, ám képességei, humanista iskolázottsága és kitűnő diplomáciai érzéke révén egyetlen magyar papként esélyt kapott arra, hogy pápa legyen. Fondorlatos tervvel segítette II. Ulászlót a magyar trónra, alatta bekerült a legszűkebb belső körbe - először Magyarországon, aztán európai szinten is.
Egyszerűen összeroppant az uralkodás súlya alatt II. Lajos
Az utolsó Jagelló-házi király születésének körülményei legalább annyira ellentmondásosak, mint a fiatalon trónra ültetett uralkodó egész élete, halála, és az utókor megítélése. II. Lajos koraszülöttként jött világra és csak apja, II. Ulászló kitűnő orvosainak köszönhetően maradt életben. Ha hihetünk a legendáknak, disznógyomorból készült inkubátorba tették, és bár életben maradt, egész életére kihatott gyermekkorának megannyi tragédiája. Személyisége, szellemi képességei, politikai törekvései és az ország megvédésére tett erőfeszítései a mai napig vita tárgyát képezik. Egyesek szerint szánalomra méltó, felelőtlen ifjú volt, míg másook ...
Egy halálos kézcsók Mohács mezején lehetett a belső autonómia ára
A mai napig nincs egyetértés abban, hogy Szapolyai Jánost szuverén és nemzeti királynak vagy török vazallusnak tekintsük. Az utolsó magyar – azaz nem Habsburg – uralkodó szélsőséges megítélése hangnemében Ferenc Józsefével és Szent Istvánéval vetekszik. Egyszerre tekintik a mohácsi csatából való távolmaradása miatt az ország árulójának, illetve az álnok Habsburgokkal szemben álló magányos és tragikus hősnek. Ami biztosnak tűnik, hogy I. János a súlyos magyar vereséggel záruló mohácsi csata után, II. Lajos király halálával került trónra, amit később csak Szulejmán szultán segítségével sikerült megtartania. Halála után az ország 150 éévre ...