Iharkút
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Ősi Attila
- dinoszaurusz
- Bakony
- paleontológia
- dinoszauruszok
Budapesten is bemutatták az új bakonyi dínót
Bakonydraco, Hungarosaurus, Iharkutosuchus és a legújabb, az Ajkaceratops: mindenki érzi a nevekből, hogy ezek Magyarországról előkerült őshüllők lehetnek. Az ezredforduló előtt nem ismertünk dinoszaurusz-csontmaradványokat hazánkból, ám azóta a Bakonyban lévő Iharkút ontja az érdekes állatokat. A ma már világszerte ismert lelőhelyet Ősi Attila fedezte fel, akivel legújabb felfedezéséről beszélgettünk.
- legfrissebb
- legrégebbi
Az ipar, a szocializmus és árvíz is szült már szellemfalvakat
Az iszapkatasztrófát legjobban megszenvedő település, Kolontár egy részéből szellemfalu jöhet létre, elöntött része pedig emlékhely lehet. Nem ez lenne az első szellemfalu Magyarországon. A román határ mellett az 1970-es nagy árvíz, a Bakonyban az alumíniumipar néptelenített el teljesen településeket.
Újabb szenzációs ősmaradványok Ajka környékéről
A fantasztikus őshüllőleletek után ezúttal a dinoszauruszok korából származó borostyánkövek titkait kutatják a magyar paleontológusok. Az Ajka környékén talált példányok vizsgálata kivételes lehetőséget teremt a dinoszauruszokkal egyidejűleg élt ízeltlábúak megismerésére. Arra nincs reális esély, hogy egykori vérszívó rovarokból dinoszauruszvér kerüljön elő, ami aztán egy ajkai "Jurassic Park" alapját képezhetné.
Itt vannak a rejtekhelyükről előásott magyar dinók
Magyarországról soha nem kerülhetnek elő dinoszauruszcsontok - ez volt az általános vélemény, amíg egy másodéves egyetemista meg nem találta az elsőt a Bakonyban. Azóta már több ezer csont került elő, és a leletek alapján készült látványos rekonstrukciókat rövidesen a nagyközönség is láthatja a budapesti Természettudományi Múzeumban.
Új dinoszauruszfajt találtak a Bakonyban
Ősi Attila és kutatócsoportja új növényevő dinoszauruszfajt azonosított az iharkúti ásatáson.
Ragadozók falatoztak a magyar dinókból
Viszonylag kicsik voltak a magyar dinók, de azért a dögevők jóllakhattak abból a tetemből, amelynek maradványai kivételes épségben maradtak meg a Bakonyban, Iharkúton.
Egy váratlan gyík a Dunántúlról
Újabb szenzációs lelet az iharkúti lelőhelyről: szerdán jelent meg egy 84 millió éves őshüllő hivatalos leírása és elnevezése egy rangos nemzetközi folyóiratban. A régóta ismert hüllőcsoportnak ez az első olyan ismert képviselője, amely édesvízben élt.
Páratlan lelőhelyeket tártak fel a magyar őslénykutatók
Samu Vértesszőlősről, Rudi Rudabányáról, az ipolytarnóci lábnyomok és a bükkábrányi mocsári ciprusok - csak négy a magyarországi legjelentősebb őslénytani leletek közül. A magyar paleontológusok ugyanakkor számos más érdekességet is felfedeztek hazánkban az elmúlt 50 évben.
A bakonyi dinoszauruszleletekről tartanak nyílt napokat
Milyen volt az élővilága 85 millió évvel ezelőtt a ma a Bakony erdei által borított vidéknek? Milyen halak, kétéltűek, gyíkok, teknősök, krokodilok, repülőhüllők és dinoszauruszok népesítették be e késő kréta kori szubtrópusi világot? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak mindazok, akik részt vesznek az Ősi Attila, az MTA doktora és kutatócsoportja által júliusban-augusztusban szervezett DinoExpo 2015 elnevezésű programsorozaton.
230 millió éves ökoszisztéma nyomában
A legősibb dinoszauruszfajok, teknősök vagy akár az emlősök közvetlen elődeinek maradványai kerültek elő az MTA Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport által a közelmúltban felfedezett, új, triász időszaki ősgerinces-lelőhelyen. A paleontológusok folytatják az iharkúti dinoszaurusz-lelőhely módszeres feltárását is.