Száz éve mértek döntő csapást a Német Birodalom nagy álmára

Száz éve, 1918. augusztus 8-án kezdődött az első világháború nyugati frontján, a franciaországi Amiens közelében a Németország döntő vereségét hozó csata.

Agyagfigurákkal tisztelegnek az első világháború áldozatai előtt

A nyugat-belgiumi Ypres városában 600 ezer agyagfigurából álló új installáció állít emléket az első világháború idején lezajlott csaták civil és katonai áldozatainak.

Rétvári: Méltóan kell megemlékezni az első világháború áldozatairól

Méltóan kell megemlékezni az első világháborúban elesettekről, hiszen ők a legnagyobb áldozatot hozták azzal, hogy az életüket adták a hazájukért – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szombaton Vácon.

Milliókat ölt meg, mégis alig ismerjük a hírhedt tömeggyilkost

Kereken 100 éve, 1918-ban tört ki minden idők egyik legpusztítóbb járványa. A becslések szerint a spanyolnátha akár 100 millió áldozatot is szedhetett, ami a világ akkori népességének öt százalékát tette ki. Nagyjából félmilliárd embert fertőzhetett meg a kórokozó, amely meglepő módon leginkább az egészséges felnőtteket gyilkolta, ellentétben a többi influenzajárvánnyal, amelyeknél a halálos áldozatok zöme a fiatal gyerekek és az idősek közül kerül ki. Az elmúlt száz évben rengeteg elmélet született arról, mi volt a járvány oka és következménye, emiatt pedig számos tévhit kering a betegségről.

Rengeteg magyar adta életét egy haszontalan győzelemért

Nagy katonai siker hatalmas veszteségekkel, a háború végeredményét azonban nem befolyásolta – ez az 1917. október 24-én kezdődő caporettói áttörés néven ismert támadás mérlege. Az isonzói állóháború tizenkettedik csatája az olasz front hosszú ideje merev frontszakaszát igen rövid idő alatt látványosan előre tolta.

Keresik a Kazahsztánban meghalt magyarok sírját

Erővel soha nem sikerült elfoglalnia az orosz haderőnek a przemysl-i erődrendszert az első világháborúban, amelyet 70-80 ezer magyar katona védett. Annak ellenére nem sikerült betörnie az ellenségnek, hogy az erőd 1914-ben már elavultnak számított. Végül úgy tudták elfoglalni az oroszok a várat, hogy bekerítették és kiéheztették a védőket. Fél évig, a legnagyobb hidegben tartották az erődrendszert magyarok, végül gyengén és betegen megpróbáltak kitörni. A kitörést végrehajtó alakulatok iszonyú veszteséget szenvedtek. Tízből hét katona vagy meghalt, vagy megsebesült. A többiek hadifogságba kerültek – még a mai Üzbegisztán és Kazahszttán ...

A legénység holttesteivel együtt találták meg a tengeralattjárót

A legénység maradványaival együtt találtak meg egy első világháborús német tengeralattjárót Belgium partjainál - közölte kedden Carl Decaluwé, Nyugat-Flandria kormányzója.

Az elfeledett szicíliai magyar kápolna titka

Éppen kilencven éve szentelték fel a magyar kápolnát Szicíliában, Vittoria városában. Az első világháború után építették, hogy így emlékezzenek meg a magyar hadifoglyokról. Azt nem lehet pontosan tudni, hogy hány magyar katonát temettek a kápolna alá – mondta az Origónak dr. Kovács Vilmos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka –, de most, ebben a hónapban felújítják a kápolnát, és megvizsgálják az épület alatti csontkamrában lévő maradványokat. Így hamarosan kiderült, hogy hány magyar katona nyugszik a szicíliai kriptában. A kápolnát egyébként Mátészalka városa és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közösen újítja fel – Mátészallka ...

A rabbik áldásával harcoltak az I. világháború zsidó honvédei

Az első világháborús magyar hadsereg zsidó honvédeiről tartottak egész napos előadássorozatot a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és levéltárban. Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság által is támogatott rendezvényen több történész hangsúlyozta a Monarchia-korabeli hadseregének befogadó voltát, zsidó származású honvédek nemcsak a vitézségért kitüntetettek között, de a tábornoki karban is helyet kaptak.

Szobrot kapott a világhírű merénylő

Szobrot emeltek Gavrilo Principnek, az első világháború kiváltó okaként számon tartott szarajevói merénylet elkövetőjének vasárnap Belgrádban.

Világháborús zarándoklatot szerveznek Hendéék

Megoldhatták a tüzérségi sokk százéves rejtélyét

Méhsejtszerű elrendeződést mutatnak a robbantásos támadásokat túlélt veterán katonák károsodott idegrostjai – állítják amerikai kutatók. Az eredmények arra a százéves rejtélyre is  rávilágíthatnak, hogy miért is szenvedett úgynevezett tüzérségi sokkban sok baka az első világháború idején. 

Egy perccel 11:00 előtt, 11. hó 11-én - Az I. világháború utolsó áldozatára emlékezünk

1918. november 11-én 11:00 órakor lépett életbe a fegyverszünet, amely véget vetett az első világháború harci cselekményeinek. A katonák egy negyedórával előbb még elindultak a lövészárokból az ellenség felé. Azok már örömükben lövöldöztek, de egy golyó eltévedt és kioltotta egy amerikai katona életét. Hősies vagy értelmetlen halála évfordulóján az I. világháború utolsó áldozatára emlékezünk.

Nobel-díj egy tömeggyilkosnak, akinek milliók köszönhetik az életüket

Kevés ellentmondásosabb személy van a Nobel-díjasok között, mint a német Fritz Haber, a "vegyi háború atyjaként" is ismert kémikus. Az általa kifejlesztett harci gázok miatt sokan haltak kínhalált az első világháború lövészárkaiban, 1918-ban mégis megkapta a tudományos élet legnagyobb elismerését, igaz, más kutatásokért. Később az ő cége fejlesztette ki a gázkamrákban használt Zyklon-B-t is.

Tragikusan kezdte a világháborút a Monarchia

Az első világháború első komoly hadműveletei Szerbia ellen kezdődtek, amikor 1914. augusztus 12-én Ausztria–Magyarország megtámadta a trónörökös haláláért felelősnek tartott balkáni országot. Augusztus 23-án a Monarchia Galíciában is támadásba lendült Oroszország ellen, ám mindkét hadszíntéren vereséget szenvedett: szeptember elejére csapatait kiűzték Szerbiából, és Galíciába is mélyen benyomult az orosz hadsereg. A katonai kudarcok eredményeként az osztrák–magyar hadsereg a háború első hónapjában összesen 320 ezer halottat, sebesültet és hadifoglyot vesztett.

Ilyen volt a Monarchia hadserege az I. világháború kitörésekor

Az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje az első világháború előestéjén Európa legnagyobb hadseregei közé tartozott, ám irányításában, technikai felszereltségében több szempontból elmaradt azoktól. A háború elején ráadásul sajátos stratégiai dilemmával is szembe kellett néznie a Monarchia vezetésének.

Sztereoképek az első világháborúból

Száz éve üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchia a Szerb Királyságnak. A villámháborúzásnak tervezett konfliktus 15 millió ember halálához vezetett négy éven át. Az alábbi sztereoképeket az amerikai Keystone View Company készítette főleg a nyugati fronton. A 3D-képrögzítés azon alapul, hogy egy időben két, kicsit eltérő szögből rögzítik a látványt, majd egy eszközzel a jobb és bal szemmel elkülönítve látjuk a két képet. Hasonlóan érzékeltetik a mélységet a felvételpárokat gyorsan váltogató gif-animációk.

A merénylet csak jó ürügy volt az első világháborúhoz

Száz éve üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchia a Szerb Királyságnak. 1914 augusztusában csak úgy röpködtek az ultimátumok és hadüzenetek Európa-szerte. A villámháborúzásnak tervezett konfliktus 15 millió ember halálához vezetett négy éven át, és ahogy Tisza István miniszterelnök tartott tőle, elsöpörte a régi Magyarországot.

Az I. világháború kitörése: a merénylettől a hadüzenetekig

Ferenc Ferdinánd trónörököst 1914. június 28-án gyilkolták meg Szarajevóban, Ausztria pedig pontosan egy hónap múlva, július 28-án üzent hadat Szerbiának. A következő hetekben Európa jelentős hatalmai sorra hadat üzentek egymásnak: elkezdődött a Nagy Háború.

Szerencsétlen véletlenek segítették a végzetes merényletet Szarajevóban

Száz évvel ezelőtt ezekben a napokban nagy volt a készülődés Szarajevóban, a közös osztrák-magyar igazgatás alatt álló Bosznia-Hercegovina fővárosában: a hatóságok, élükön a tartomány kormányzójával, Oskar Potiorek táborszernaggyal Ferenc Ferdinánd trónörökös méltó fogadására készülődtek. Eközben mások is szervezkedtek: hét fiatalember a trónörökös megölésére szőtt terveket véglegesítette.

Tényleg egy szendvics miatt tört ki az első világháború?

1914. június 28-án Szarajevóban a szerb Gavrilo Princip egy végzetes lövéssel olyan nagy horderejű folyamatok láncolatát indította el, amely az elkövetkezendő évtizedeket az emberiség legvérzivatarosabb korszakává tette. A két világháború kitörése, az 1917-es orosz forradalom, Hitler felemelkedése és az atombomba ledobása sok millió áldozatot követelt. Egy városi legenda szerint mindez azért következhetett be, mert a merénylő, ebédjének köszönhetően jó időben volt jó helyen.

Kiolvadnak a Monarchia katonái az Alpokban

A globális felmelegedés miatt visszahúzódó jégből kiolvadnak a közel száz éve a hegyekben elesett katonák.

Térhatású képek az első világháború borzalmairól

Ezek az első világháborús felvételek egy Richard Verascope típusú sztereo-fényképezőgéppel készültek. A monitoron is életre kelnek a sztereofotók, gif-animációk segítségével.

Egymilliárdot költ a kormány az I. világháborúra

Egy kormánydöntés alapján legfeljebb 1 milliárdot költenek az első világháború 100. évfordulójának megemlékezéseire.

Elhunyt az első világháború utolsó veteránja

A 111 éves hölgy halála után nincs több olyan élő veterán a világon, akiről hivatalosan tudható, hogy katonai szolgálatot teljesített az első világégés éveiben.