Világháborús zarándoklatot szerveznek Hendéék

Megoldhatták a tüzérségi sokk százéves rejtélyét

Méhsejtszerű elrendeződést mutatnak a robbantásos támadásokat túlélt veterán katonák károsodott idegrostjai – állítják amerikai kutatók. Az eredmények arra a százéves rejtélyre is  rávilágíthatnak, hogy miért is szenvedett úgynevezett tüzérségi sokkban sok baka az első világháború idején. 

Egy perccel 11:00 előtt, 11. hó 11-én - Az I. világháború utolsó áldozatára emlékezünk

1918. november 11-én 11:00 órakor lépett életbe a fegyverszünet, amely véget vetett az első világháború harci cselekményeinek. A katonák egy negyedórával előbb még elindultak a lövészárokból az ellenség felé. Azok már örömükben lövöldöztek, de egy golyó eltévedt és kioltotta egy amerikai katona életét. Hősies vagy értelmetlen halála évfordulóján az I. világháború utolsó áldozatára emlékezünk.

Nobel-díj egy tömeggyilkosnak, akinek milliók köszönhetik az életüket

Kevés ellentmondásosabb személy van a Nobel-díjasok között, mint a német Fritz Haber, a "vegyi háború atyjaként" is ismert kémikus. Az általa kifejlesztett harci gázok miatt sokan haltak kínhalált az első világháború lövészárkaiban, 1918-ban mégis megkapta a tudományos élet legnagyobb elismerését, igaz, más kutatásokért. Később az ő cége fejlesztette ki a gázkamrákban használt Zyklon-B-t is.

Tragikusan kezdte a világháborút a Monarchia

Az első világháború első komoly hadműveletei Szerbia ellen kezdődtek, amikor 1914. augusztus 12-én Ausztria–Magyarország megtámadta a trónörökös haláláért felelősnek tartott balkáni országot. Augusztus 23-án a Monarchia Galíciában is támadásba lendült Oroszország ellen, ám mindkét hadszíntéren vereséget szenvedett: szeptember elejére csapatait kiűzték Szerbiából, és Galíciába is mélyen benyomult az orosz hadsereg. A katonai kudarcok eredményeként az osztrák–magyar hadsereg a háború első hónapjában összesen 320 ezer halottat, sebesültet és hadifoglyot vesztett.

Ilyen volt a Monarchia hadserege az I. világháború kitörésekor

Az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje az első világháború előestéjén Európa legnagyobb hadseregei közé tartozott, ám irányításában, technikai felszereltségében több szempontból elmaradt azoktól. A háború elején ráadásul sajátos stratégiai dilemmával is szembe kellett néznie a Monarchia vezetésének.

Sztereoképek az első világháborúból

Száz éve üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchia a Szerb Királyságnak. A villámháborúzásnak tervezett konfliktus 15 millió ember halálához vezetett négy éven át. Az alábbi sztereoképeket az amerikai Keystone View Company készítette főleg a nyugati fronton. A 3D-képrögzítés azon alapul, hogy egy időben két, kicsit eltérő szögből rögzítik a látványt, majd egy eszközzel a jobb és bal szemmel elkülönítve látjuk a két képet. Hasonlóan érzékeltetik a mélységet a felvételpárokat gyorsan váltogató gif-animációk.

A merénylet csak jó ürügy volt az első világháborúhoz

Száz éve üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchia a Szerb Királyságnak. 1914 augusztusában csak úgy röpködtek az ultimátumok és hadüzenetek Európa-szerte. A villámháborúzásnak tervezett konfliktus 15 millió ember halálához vezetett négy éven át, és ahogy Tisza István miniszterelnök tartott tőle, elsöpörte a régi Magyarországot.

Az I. világháború kitörése: a merénylettől a hadüzenetekig

Ferenc Ferdinánd trónörököst 1914. június 28-án gyilkolták meg Szarajevóban, Ausztria pedig pontosan egy hónap múlva, július 28-án üzent hadat Szerbiának. A következő hetekben Európa jelentős hatalmai sorra hadat üzentek egymásnak: elkezdődött a Nagy Háború.

Szerencsétlen véletlenek segítették a végzetes merényletet Szarajevóban

Száz évvel ezelőtt ezekben a napokban nagy volt a készülődés Szarajevóban, a közös osztrák-magyar igazgatás alatt álló Bosznia-Hercegovina fővárosában: a hatóságok, élükön a tartomány kormányzójával, Oskar Potiorek táborszernaggyal Ferenc Ferdinánd trónörökös méltó fogadására készülődtek. Eközben mások is szervezkedtek: hét fiatalember a trónörökös megölésére szőtt terveket véglegesítette.