A „természetfelettinek látszó győzelem" harangszava

Hitükkel erősítve, szellemiségükkel józanítva, testükkel védve állították meg ma 567 évvel ezelőtt Hunyadi János és Szilágyi Mihály hős magyarjai, s Kapisztrán János keresztesei Nándorfehérvárnál - Európa akkori falainál - a keresztény világot fenyegető rontást. Július 22-én a magyar hősökre, s a „Magyarország kulcsa"-ként emlegetett Nándorfehérvár „természetfelettinek látszó" győzelmére emlékezik a keresztény világ. A magyar történelem számos ihletett pillanatának egyikére, amely a világi gyarlóságon, az emberi hitetlenségen túli, magasabb rendű igazságért vívott küzdelem transzformáló ünnepnapja, s a déli harangszó megszületésénekk ...

Erre a diadalra emlékeztet minket a déli harangszó

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011. július 4-én az Országgyűlés július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

"Üdvöz légy Mátyás, Pannónia királya, Corvinus nemzetség szentséges sarja!"

Ötszázhatvan éve, 1458. február 9-én történt, hogy Podjebrád György cseh régens – 1458. március 2. után cseh király – és I. Mátyás (uralkodott: 1458-1490) a magyar-morva határon fekvő Strassnitz (Strážnice) mellett kötött szövetséget, amelynek megerősítése gyanánt Hunyadi Mátyásnak nőül kellett vennie a cseh kormányzó lányát, Podjebrád Katalint. Babucs Zoltánnak, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatójának korábban a Felvidék.ma oldalon megjelent "Mátyás szövetsége a csehekkel" című írása.

A nap, amikor királlyá választották Mátyást, az igazságost

A legnagyobb magyar királyok között említik nevét, mely elé népünk még az igazságos jelzőt is odakanyarítja – ő Mátyás király, a törökverő hős Hunyadi János fia, akit az ország nemesei 565 évvel ezelőtt, 1458. január 24-én választottak királlyá. Jezsó Ákos, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár sajtó és kommunkációs vezetőjének a Híradó honlapján megjelent cikke.

Szenzációs felfedezés: megvan Mátyás király DNS-e, azonosíthatják a maradványait

A magyar történelem egyik leghíresebb, ám legrövidebb életű uralkodócsaládja, a 15. század második felében Magyarországot a kor európai nagyhatalmává tevő Hunyadiak archeogenetikai kutatását még 2014-ben kezdték el. A nemzetközi kooperációban zajló kutatás, amelyben a Szegedi Tudományegyetem, a Magyarságkutató Intézet, a Pécsi Tudományegyetem, továbbá a Magyar Igazságügyi Kutatóintézet szakemberei, valamint a horvát Kulturális és Médiaügyi Minisztérium, illetve a Praxis Genomics LLC kutatói vettek részt, kétséget kizáró bizonyossággal azonosította Hunyadi Mátyás fiának és a király által megtett örökösének, Corvin Jánosnak, valamint ...

Különlegesen értékes arany emlékérméket bocsátott ki az MNB

Hunyadi János aranyforintja megnevezéssel arany és színesfém emlékérméket bocsátott forgalomba kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Hét magyar hős sorsfordító tette, melyek meghatározzák Magyarország történelmét

Augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén Magyarország történelmére emlékezünk és azokra a hősökre, akik sorsfordító tetteikkel megváltoztatták a magyar történelmet.

Hősök útja – Hét döntés, amely megváltoztatta a magyar történelmet

Augusztus 20-a, az államalapítás ünnepe mindig jó alkalmat kínál a visszatekintésre. Az ezeréves magyar történelmet megannyi viharos, véres, de fényes és dicsőséges esemény is kíséri amelyeknek közös jellemzője, hogy mindig tetten érhető bennük az egyéni hősiesség és áldozatvállalás. De kik is voltak a hősök, és mi számít hőstettnek? Vajon ma is ugyanazt jelentik ezek a szavak, mint évszázadokkal korábban? A hősök különleges emberek voltak, vagy olyanok, akik mertek dönteni, és minden körülmények között vállalták döntésük következményeit? Nemzeti ünnepünk alkalmából a Hadtörténeti Múzeum és a Magyar Honvédség hagyományőrzői a budaváári ...

565 éve halt meg a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János

A magyar történelem egyik legnagyobb hadvezére, Hunyadi János, alacsony sorból küzdötte fel magát az ország legbefolyásosabb főurává, és leggazdagabb birtokosává. Birtokainak jövedelmét teljes egészében a délről fenyegető oszmán hódítás megtörésére, és a balkáni török uralom felszámolására fordította. Csak az 1440-es évek végén ébredt rá, hogy a Magyar Királyság ereje egymagában nem elegendő a hódító iszlám feltartóztatására, és mivel Európa tétlen közömbösséggel szemlélte a török fenyegetést, minden erejét az ország határainak megvédésére koncentrálta. A török történelem legnagyobb hódítója, II. Mehmed szultán méltó ellenfélre akaddt ...

Festői helyen áll a vár, amelyhez történelmünk legnagyobb diadala fűződik

A magyar történelem egyik igazán mitikus helyszíne a nándorfehérvári vár, amely csodás természeti környezetben, két folyó összefolyásánál fekszik: ott, ahol örök találkozót beszélt meg a Száva és a Duna. Számunkra, magyarok számára valamiféle furcsán bizsergető élményt jelent végigsétálni azokon a várfalakon, ahol 565 esztendővel ezelőtt, éppen ezekben a hetekben vívták élethalál harcukat a vár védői a többszörös túlerőben lévő oszmán sereggel szemben, védelmezve az ország és egyben Európa kapuját. 

Fény derülhet a Hunyadi-család származására

Fény derülhet a Hunyadi-család származására; Corvin János horvátországi sírjának feltárásával Mátyás király csontjai is azonosíthatóvá válhatnak - erről beszélt Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Facebook-oldalán szerdán közzétett videóban, a Magyarságkutató Intézet horvátországi feltáró munkájára  utalva. Corvin János, Mátyás király egyetlen leszármazottjának halálával a magyar történelem egyik legjelentősebb dinasztiája, a Hunyadi-ház is kihalt.

Valós személy volt-e Nándorfehérvár hőse, Dugovics Titusz?

A nándorfehérvári diadal a 15. század egyik legfontosabb, európai jelentőségű hadi eseményének számít, hiszen Hunyadi János és Szilágyi Mihály várvédő katonasága, valamint Kapisztrán (Szent) János irreguláris keresztesei 1456. július 22-én megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed szultán ostromló seregére, közel hetven évre megakasztva ezzel az Oszmán Birodalom európai terjeszkedését. Hunyadi egyik állítólagos vitéze, Dugovics Titusz emléke mind a mai napig úgy él a magyar történelmi hagyományban, mint az önfeláldozó hazaszeretet hősies példája. De valós volt-e a nándorfehérvári várfokra török hadijelvényt kitűzni készülő oszmán harrcost ...

Nándorfehérvár hőse, aki fegyvertelenül vezette diadalra seregét

634 éve született Kapisztrán Szent János, a világraszóló nándorfehérvári diadal egyik kovácsa, aki miután a törökök felett aratott világraszóló győzelem után a keresztény táborban kitört pestissel megfertőződött Hunyadi Jánosnak  feladta az utolsó kenetet, maga is a "fekete halál" áldozatául esett. Az 1690-ben szentté avatott ferencesrendi szerzetes a magyar történelem máig egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő alakja. 

Hallatlan testi erővel bírt Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál

Ötszázhuszonöt éve, 1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál, Mátyás király leghíresebb hadvezére. Félelmetes testi erejéről, vakmerőségéről már életében legendák egész sora született. Hunyadi Mátyás egyik legkiválóbb hadfijától betegesen rettegtek a törökök, akik ellen számos fényes győzelemmel végződő délvidéki hadjáratot vezetett. Ura halála után Mátyás végakaratával szembeszállva azonban nem Corvin János, hanem II. Ulászló megkoronázása mellett állt ki. A középkori magyar történelem egyik leghíresebb hadvezérének emlékét az egykorú forrásokon kívül számos monda és népmese is megőrizte.

A király is elesett a törökök elleni, 575 évvel ezelőtt vívott csatában

Ötszázhetvenöt éve, 1444. november 10-én szenvedett vereséget a Fekete-tenger partján, Várna közelében a Hunyadi János vezette keresztény sereg a törököktől, a csatamezőn holtan maradt I. Ulászló magyar és lengyel király is. Az ütközet után folytatódott az Oszmán Birodalom balkáni terjeszkedése, amelyet csak 1456-ban Nándorfehérvárnál sikerült fél évszázadra feltartóztatni.

Amikor a lelkes és fegyelmezetlen önkéntesek történelmet írtak

563 éve, 1456. július 22-én Hunyadi János kormányzó elszántan harcoló vitézei és Kapisztrán János mindenféle katonai mesterségbeli tudást nélkülöző, ám annál lelkesebb önkéntesei hatalmas győzelmet arattak a korabeli világ legfélelmetesebb hadserege, II. Mehmed szultán sokszoros túlerőben lévő oszmán hada felett, Nándorfehérvár falainál. A diadalhoz vezető eseménysort ironikus módon a szentéletű ferences szerzetes vezénylete alatt álló keresztesek önfejű fegyelmezetlensége indította el.

A magyar és a szerb államfő jelenlétében felavatták Hunyadi János zimonyi szobrát

Hunyadi János egész életét a haza védelmére és az oszmán hadak kiűzésére tette fel, az általa vezetett nándorfehérvári diadalt követően a béke és az újjáépítés korszaka következhetett - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök hétfőn a Belgrádhoz tartozó Zimonyban, ahol szerb hivatali kollégájával, Aleksandar Vuciccsal együtt vett részt Hunyadi János szobrának felavatásán.

Soha nem látott keresztény győzelem a szultáni haderő felett

Az oszmánok 1456. június 4-én, 563 éve támadást indítottak az ország ellen. Az új török szultán, II. Mehmed, uralkodása harmadik évében, 1453-ban elfoglalta Bizáncot, ezzel méltó fővárost adott hatalmas birodalmának, és megszilárdította európai helyzetét. Miután a bizánci császárok utódjának tekintette magát, Európa és Ázsia legnagyobb hatalmává akarta fejleszteni birodalmát. Először a Magyarország kulcsának számító Nándorfehérvár elfoglalására készült. A feladat nem volt kisebb, mint hogy a magyarok feltartóztassák a török terjeszkedést. Kapisztrán János, ferences rendi szerzetes magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi ...

Atombunker, omladozó betonpiramis és csevap a balkán fejlődő országában

Tengerparti nyaralóhelyként már évtizedekkel ezelőtt is kedvelt volt Albánia. Ám várost nézni vagy épp a vidéket járni nem sokan utaztak az egykor elzárkózó, nem túl jó hírű országba. Idén tavasszal sikerült ellátogatnom oda. Kijelenthetem: bárhogy is volt régen, napjainkra kevés dolog okán lehet egy albániai utazásra nemet mondani. Igent viszont annál több miatt.

Világhírű focistáról és Hunyadiról is film készülhet

Az európai koprodukcióban, Enyedi Ildikó rendezésében készülő Feleségem történeté-nek gyártási támogatást, Az utolsó bástyá-nak gyártáselőkészítési támogatást szavazott meg a Filmszakmai Döntőbizottság. Herendi Gábor, Császi Ádám és Kocsis Tibor készülő filmjeinek elkészült a végleges forgatókönyve. Kocsis Tibor a magyar futballtörténelem legendás alakjáról Kubala Lászlóról készít elő nagyszabású portréfilmet.

Közép-Európa sorsa a térség kis államainak összefogásán múlik

Egész Közép-Európa sorsa azon múlik, hogy összefognak-e a térséget alkotó kis államok - emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai sorsközösség a kereszténység védelmében - a Hunyadiaktól napjainkig című konferencián a Parlamentben.

Akikért a harangok szólnak délben

1456. július 22-én Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek a három évvel korábban Bizáncot elfoglaló II. Mehmed oszmán szultán török hadaira. A hős magyar hadvezér, Hunyadi János várból kitörő nehézlovassága, valamint Kapisztrán János keresztes hadának utolsó nagy egyesített rohamában kis híján a hódító padisah, "Fatih" Mehmed is életét vesztette. A világraszóló diadal hírére egész Európában megkondultak a harangok, a törökök pedig közel 70 évig nem merték megkockáztatni a Magyar Királyság határának átlépését.

A lánglelkű pápa nélkül nem verték volna ki a muszlim hódítókat

Négyszázhét éve született Benedetto Odescalchi herceg, aki a 17. század legjelentősebb egyházfejedelmeként pénzt és energiát nem sajnálva, intenzív diplomáciai munkával hozta tető alá azt a keresztény szövetséget, amely véres harcok árán kiverte az oszmán hódítókat a Magyar Királyság területéről. A másfél évszázados hódoltság felszámolásában hervadhatatlan érdemeket szerzett XI. Ince pápát ezért a tettéért méltán illették a „Magyarország megmentője" címmel.

Tényleg álruhában osztott igazságot Mátyás király? - A valódi Mátyás, mesék és mítoszok nélkül

Kiemelkedő tehetség volt a 15. századi magyarországi politikusok sorában, de aligha lehetett kedvelt személy – fogalmaz a népmesék és mondák igazságos Mátyás királyáról szóló írásában Horváth Richárd történész. Az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa szerint érdemes felülvizsgálni a „törökverő", valamint a főnemességgel szemben a köznemességre támaszkodó királyról szóló képet is. A mostani írás az első azok sorában, amelyeket az mta.hu az egyik legismertebb magyar uralkodó születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából januárban kezdődött Mátyás-emlékév alkalmából közöl.

Tudja-e, hogy hol húzzák a delet hazánk legrégebbi harangjával?

A harangozás hagyománya egészen az 5. századig nyúlik vissza, de a déli harangszó csak III. Kalllixtusz pápa 1456. június 29-én a kereszténység védelmében, illetve az iszlám hódítás ellen kiadott imabullája óta vált napi szokássá.

Tudja-e, hogy kiről nevezték el a János-hegyet?

„János legyen fenn a János-hegyen..."- mondja a kellemes, fülbemászó örökzöld Eisemann Mihály nóta. Budapest legmagasabb pontja, az 527 méter magas János-hegy, csúcsán az Erzsébet –kilátóval, a főváros egyik legkedveltebb kirándulóhelye.

Páratlan haditett volt a nándorfehérvári diadal

1456. július elején félelmetes haderő, a Konstantinápolyt alig három évvel korábban elfoglaló II. Mehmed szultán, „a hódító” – ahogyan a kortársak hívták – seregei hömpölyögték körül Nándorfehérvár erősségét. A próféta zászlaja alatt felvonuló török sereg tízszeres számbeli fölényben volt a várvédőkkel szemben, és az akkori világ leghatékonyabb ostromtüzérségével rendelkezett. A törökök lezárták a Dunát, és ahhoz, hogy Hunyadi János kormányzó harcedzett  katonái, valamint Kapisztrán János keresztesei felmenthessék a védőket, meg kellett semmisíteni a török hajózárat.  E döntő ütközet 560 éve, 1456. július 14-én zajlott le.

Meghalt a cselszövő, és jött a rút viszály

Az egyetlen Magyarországon született Habsburg-házi uralkodó megkoronázása valamint rövid uralkodásának története Shakespeare középkori királydrámáinak világát idézi. Ármány és pártütés, véres leszámolások valamint fülledt udvari intrikák jellemezték a 15. század derekát, a Hunyadi Mátyás trónra lépését megelőző éveket. V. László 1456. november 23-án máig tisztázatlan körülmények között hunyt el.

Ezért ma is hálás lenne Európa a magyaroknak

Hunyadi János gyorsan rendet rakna a migránsok között. Erre jutottunk, miután végigkövettük a Honvédelmi Minisztérium nándorfehérvári csatára emlékező ünnepségét. 

A nándorfehérvári diadalra emlékezünk ma – jó kis dugókra készülj a fővárosban

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt védő magyar seregek Hunyadi János vezetésével megsemmisítő vereséget mértek a török hadakra. Ennek kapcsán katonai tiszteletadás mellett helyeztek el koszorúkat Budapesten, Hunyadi János szobránál és emlékünnepséget is tartanak. Több helyen forgalomkorlátozás van!

Így győztünk a magyar történelem legnagyobb diadalában

II. Mehmed szultán nem egyszerűen kudarcot vallott Nándorfehérvár ostrománál 1456. július 22-én, hanem nagy vereséget is szenvedett hadaival. Az ostrom és a csata kimenetele minden várakozást fölülmúlt: a török szultán évek óta tartó sikersorozatát egy belső feszültségektől gyötört Magyarország csapatai törték meg. A siker pedig nem csupán egy vár megtartását eredményezte, hanem hét évtizedre megállította a török terjeszkedését déli határainkon.

Kanadai-magyar film készül Hunyadi Jánosról

Kanadai-magyar koprodukcióban játékfilm készül Hunyadi Jánosról, adta hírül a Variety. A Hunyadi című filmnek még se a rendezőjét, se a szereposztását nem hozták nyilvánosságra, de annyit tudni lehet, hogy a David Cronenberggel és Atom Egoyannal is rendszeresen dolgozó, magyar származású kanadai producer, Robert Lantos cége gyártja a filmet 25 és 30 millió dollár közti összegből. Trónok harca A film Bán Mór történelmi regényén alapul majd, és Hazai Cecília executive producer nyilatkozata szerint izgalmas figuráival és nagyszabású csatajeleneteivel a Trónok harca közönségét célozza meg. A cikk szerint a producerek a ...

Tévút Mohácsig - 2. rész: Mátyás király elszalasztott lehetőségei

Mátyás király nem folytatta apja, Hunyadi János intenzív törökellenes politikáját. Nem alaptalanul tartott attól, hogy hátbatámadják az osztrák Habsburgok, de egyéni céljai is inkább nyugat és észak felé fordították. Közben elszalasztotta az oszmán birodalom összeroppantására adódó legnagyobb lehetőségeket.

Tévút Mohácsig - 1. rész: az ütközőállamok elvesztése

Gyenge uralkodók kormányozták Európa egyik viszonylag gazdag, de szétesésre hajlamos országát, amelynek politikai elitje teljesen alkalmatlannak bizonyult a Mohács előtti török veszély elhárítására.

Hajléktalanok égtek bent egy bódéban

Richard Dreyfuss a magyar Holocaust-filmben

Egy Holocaust-túlélő visszaemlékezésein alapul a Magyarországon forgatott romantikus történet, a munka jövőre indul. A gyártó cég közben már egy Hunyadi Jánosról szóló filmet is tervbe vett.

Hunyadi János lovasszobra Pécsett

Budáról a Dunába gurult egy autó

Belegurult a Dunába péntek este Budapesten a XI. kerületi Hunyadi János utcánál egy személygépkocsi, de utasainak sikerült kiúszniuk a partra.

Útlezárások a fővárosban rendezvények miatt

Páncélos tarolt a Várban

Parkoló személygépkocsikat rongált meg egy kétéltű páncélozott katonai jármű péntek este Budapest I. kerületében, a Hunyadi János úton.

Gázcsőre borult egy személyautó Budapesten