A kis István király - Március 4-én halt meg III. István király

851 éve múlt már, hogy 1172 március 4-én, ahogy a krónika fogalmaz, elköltözött az Úrhoz István király, Géza fia, e néven a harmadik. Tízesztendős uralmát elhomályosítja utódja, öccse, III. Béla király történetírók sokasága által tárgyalt uralma. - írja Juhász Péter a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa a Magyarságkutató Intézet honlapján.

Aranymaszk borította a hun uralom alatt eltemetett vezér arcát

Több mint száz aranytárggyal és a lova fejével együtt eltemetett népvándorlás kori, vélhetően hun uralom alatt élt vezér sírját tárták fel a bukaresti Vasile Parvan Régészeti Intézet kutatói a tervezett A7-es autópálya Ploiesti és Buzau közötti szakaszának nyomvonalán.

Kora középkori temetőket vizsgáltak az Obtól a Volgáig a BTK kutatói – újabb mérföldkő a magyar őstörténet archeogenetikai kutatásában

Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai Intézetében folytatott legújabb magyar őstörténeti vonatkozású archeogenetikai kutatások keretében a szakemberek a magyarság feltételezett vándorlási útvonalán található, különböző – régészeti, történeti, földrajzi – szempontok alapján a magyarokhoz kapcsolható temetkezéseket vizsgáltak. Az Oxford University Press Human Molecular Genetics című tudományos folyóiratában megjelent legfrissebb eredmények alapján számos egyértelmű genetikai kapcsolat mutatható ki a magyarokhoz köthető kora középkori csoportok és a honfoglaló népesség képviselői között. A korai magyarok népessségtörténetével ...

A honfoglaló elit kincseiből rendezett kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeum

2022 januárjában és februárjában a Salisbury Régészeti Kft. megelőző feltárása során Major Péter régész irányításával került felszínre Páty határában egy 77 síros honfoglalás kori temető. A leletek több okból is ritkaságnak számítanak. Ezek leleteimből rendezett kiállítást, melyet október 30-ig lehet megtekinteni, írja  honlapján a Magyar Nemzeti Múzeum.

Erdélyi-medencei kutatási projekt a Magyar Nemzeti Múzeum régészti tárának vezetésével

A Maros mentén, Marosújvár, Marosnagylak, Ispánlaka és Magyarlapád környékén a Magyar Nemzeti Múzeum által vezetett nemzetközi kutatócsoport megkezdte a régészeti munkát. A 2021-2022 közötti időszakra megnyert projektben az Erdélyi-medence régészeti hagyatékát kutatjuk. – írja Szenthe Gergely, régész a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján.

A Magyarságkutató Intézet szekvenált először a Kárpát-medencében gepida korszakú csontokat

A hun kutatásokban is fontos szerepet betöltő, tudományos mérföldkő a rangos Genes szakfolyóiratban jelent meg, úgy, hogy a Magyarságkutató Intézet az eredményeket a nemzetközi és a hazai kutatók számára is azonnal hozzáférhetővé tette. - írja honlapján a Magyarságkutató Intézet.

Önkéntes régészek leleteiből nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Árpád- és hun-kori aranyleletek, csatok, edények, sőt egy 70 kilogrammos római kilométerkő is látható a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb, időszaki kiállításában. A "Kincset Érő Közösség" tárlata az intézmény Közösségi Régészeti Programjában részt vevő önkéntesek előtt tiszteleg. A kezdeményezés 2017-ben indult munkacsoportként, mára már több mint 200 aktív tagja van, akik az ország minden tájegységéből képviseltetik magukat, korra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül. A Magyar Nemzeti Múzeum olyan leleteket köszönhet ennek a közösségnek, amelyek segítségük nélkül sosem kerültek volna elő, így az intézmény gyűjteményét sem gazdaggítanák. ...

Mítoszok nyomában: Vajon a Duna mélyén rejtőzik Attila sírja?

A mítosztok szinte egyidősek az emberiséggel, és sokat közülük a mai napig próbálnak kibogozni. Vajon hol lehet a Szent Grál? Valóban létezett a titokzatos szigetlakók országa, az Atlantisz? Tényleg éltek vérfarkasok, vagy csupán őseink képzeletének szülöttjei? Na és hol nyugszik Attila, a hunok királya? Egy izgalmas német dokumentumsorozat, a Mítoszok – Az emberiség legnagyobb mítoszai ilyen kérdések nyomában jár, készítői pedig többek között Magyarországra is ellátogattak, hogy Attila, a hunok királyának sírjára bukkanjanak. A sorozatot hazánkban a Viasat History tűzi műsorára, 2021. december 6-ától hétköznaponként 21 órától.

Dolgok, amiket a Selyemútnak köszönhetünk

8.000 km hosszú, 13 országot szel át és a bolygó legdrámaibb tájait érinti: ez a Selyemút, a valaha volt legjövedelmezőbb kereskedelmi útvonal. Bár sokszor az adásvétel, illetve az innovációs tárgyak elterjedésének lehetőségeként gondolunk rá, valójában ennél sokkal többet adott a társadalomnak: a Selyemúton a tudás is áramlott, ide köthető például a ma is alkalmazott matematikai rendszer. A Viasat History legújabb, A Selyemút című dokumentumfilmjében október 17-e vasárnap 19:55-től Dr. Sam Willis neves brit történész járja körbe a kereskedelmi vonal elképesztő történetét, találmányait és filozófiai újításait.

Kiemelkedő hun sírok kutatásának új eredményei

A magyar őstörténeti kutatás szempontjából kiemelkedően fontos újabb, megkerülhetetlen leleteket hoztunk a felszínre és vizsgálunk, sikerrel zárult a mongol-magyar tudományos együttműködésben végzett kétezer éves ázsiai hun sírok régészeti feltárásának terepi munkarésze – írja Makoldi Miklós Zsombor, a Régészeti Kutatóközpont vezetője a Magyarságkutató Intézet honlapján.        

Előkerültek az első leletek a mongóliai hun sírokból!

Alig telt el négy nap a legutóbbi Belkh-i ásatások előrehaladásáról szóló egyeztetés óta, hétvégére már kézzelfogható eredményeket értek el a Mongol Tudományos Akadémia és a Magyarságkutató Intézet együttműködésében zajló kutatás során. Noha Gelegdorj Eregzen, az akadémia Régészeti Intézetének igazgatója a múlt héten elmondta, hogy igen jól állnak és folyamatosan ásnak kollégái, azonban ekkor még nem tudták, hogy már pár nappal később gyönyörű leletek bukkannak elő a föld alól - írja a Magyarságkutató Intézet a honlapján.

A rovarékszerektől a koponyatorzításig - hun leletekből nyílik kiállítás

Rendkívül ritka hun kori csontvázleletet találtak

Rendkívül ritka hun kori csontvázlelet került elő a Nyugat-kazakisztáni Kaszpi mélyföld területéről. A lamellás páncélzattal és fegyverekkel, valamint lószerszámokkal eltemetett férfi maradványai egy régészeti feltárás során kerültek elő. A leletek az Atyraui Megyei Múzeumba kerültek, amelynek vezetősége Bíró András Zsolt antropológust, a Magyar Természettudományi Múzeum kutatóját kérték fel az antropológiai vizsgálatok elvégzésére - olvasható a Magyar-Turán Alapítvány sajtóközleményében.

Egyre közelebbi szál fűz minket Attilához, a hunok királyához

 2014-ben kezdődtek azok a kazahsztáni ásatások, amelyek még közelebb engedtek az egyesek szerint rettegett, mások szerint zseniális népvezérhez, Attilához. A régészek aprólékos munkájáról és a felfedezett új leletekről egy francia gyártású kétrészes dokumentumfilm készült Attila nyomában: a hunok királya címmel, amelyet  szeptember 19-én 8:45-től és 20-án 12:40-től vetítet le a Viasat History csatorna. A forgatásba több magyar szakértőt is bevontak.  

Rokonsági alapon szerveződhetett az avar kori elit a kutatók szerint

Az avarok inkább családjukkal együtt és nem kifejezetten katonai alakulatként vándoroltak, a hatalmat birtokló, vezető réteg rokonsági alapon szerveződhetett - állapították meg az ELTE Régészettudományi Intézete és az ELK BTK Archeogenetikai Laboratórium munkatársai.

A lovasnomád sztyeppei népek alakították át Európa etnikai térképét

A lovak háziasítása megváltoztatta Eurázsia arculatát, segített a Nyugat felé vonuló hunoknak és mongoloknak kiszorítani az indoeurópai földműveseket, de  közben a Hepatitis B-vírust és a pestist is magukkal hozták Európábae

Tudománytörténeti tévedés lehet a magyarság finnugor eredete

Legutóbb az Országos Onkológiai Intézet, Kásler Miklós professzor vezette nemzetközi kutatócsoportja erősítette meg kétséget kizáró genetikai bizonyítékokkal azt a tényt, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai, nem pedig finnugor vérvonalból származnak. A legfrissebb genetikai vizsgálatok kivétel nélkül arra mutatnak, hogy a 18. század végétől teret nyert, és a magyarság finnugor eredetét egyfajta tudományos dogmává emelt elmélettel szemben, a kora középkori krónikáknak a magyarok hun rokonságáról szóló hagyománya nem csak az a színes mese, mint aminek nyilvánították. Mindez természetesen a nyelvrokonság tényét nem érinti. 

Magyarország is eséllyel pályázik az antik világörökségre

Elkészült a Római Birodalom határai (limes) világörökségi nevezésének négy országot - Magyarország mellett Németországot, Ausztriát és Szlovákiát - érintő közös nevezési dokumentációja - közölte a Miniszterelnökség szombaton az MTI-vel. A Római Birodalom idején a mai Dunántúlt is magába foglaló provincia stratégiailag az egyik legfontosabb tartomány volt.

Megnyílt a világ első hun múzeuma

Megnyílt az ázsiai hunok történelmét a világon elsőként bemutató múzeumkomplexum az észak-kínai Belső-Mongólia Autonóm Terület székhelyén, Hohhotban - jelentette kedden a Csungkuo Hszinven Vang kínai hírportál.

Tanulhattak egymástól a hunok és a római telepesek

Elleshették egymás életmódjának bizonyos elemeit a nomád hunok és a pannóniai telepesek a Római Birodalom határvidékén - állítják a Cambridge-i Egyetem kutatói, akik Magyarországról származó 5. századi emberi maradványok vizsgálatára alapozták az eredményeiket.

Titokzatos hun épületek a Kaszpi-tenger partján

Pusztai nomád törzsek által épített, 1500 éves masszív kőépítmény-komplexum maradványait tárták fel a Kaszpi-tenger keleti partvidékén, Kazahsztánban.

Attila, az Isten ostora és Aetius, az utolsó római

Az 5. századra kettéhasadt Római Birodalom már csak halvány visszfénye volt egykori önmagának. Végleg leáldozott a világtörténelmet író államférfiak, a nagy hadvezérek és a klasszikus római antikvitás dicsőséges korszaka. A 3. századtól keletről megindult nagy népvándorlás az 5. század elején egy minden addiginál veszedelmesebb nomád birodalom, a hunok felemelkedésével érte el tetőfokát. A hunok nagykirálya, Attila hadai a birodalom elnyelésével fenyegettek. A hun betörést Flavius Aetius, a régi hagyományokat megtestesítő tehetséges hadvezér és államférfi, az „utolsó római" törte meg.

Kalandozó hunok leszármazottjait rejti egy svájci völgy

Évszázadok óta terjed a pletyka, amely szerint menekülő hunok kis csoportja talált menedéket a svájci Alpokban. Val d’Anniviers lakói közül többen büszkék állítólagos hun származásukra, és sok tudós szerint is különböznek a környékbeli hegylakóktól, ami már Rousseau-nak is feltűnt.

Nem lesz kisebbség a hunokból

Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság keddi ülésén nem támogatta azt az országos népi kezdeményezést, hogy a hunokat ismerjék el magyarországi kisebbségnek. A hunok képviselője azzal érvelt az ülésen, hogy a magyar nyelv a hun egyik nyelvjárása.

Nyelv híján elbukhatnak a hunok

Miután összegyűlt a szükséges számú aláírás, az Országgyűlésnek kell döntenie arról, elismeri-e kisebbségként a hunokat. Több nemzetiségi vezető és a kisebbségi ombudsman nem támogatja az elképzelést, míg van olyan képviselő, aki szerint a hunok elismerése színesítené a magyar kultúrát.  

Elismeréséért küzd a hun kisebbség

Az OVB hitelesítette a magyarországi hun kisebbség elismerésére irányuló kezdeményezést. A magukat hunoknak vallóknak ezer aláírást kell összegyűjteniük, hogy a jelenleg elfogadott tizenkét nemzetiségen és egy etnikumon kívül elismerjék őket is.