Hruscsov

címke rss
A csúfosan megbukott CIA-akció, ami után a Szovjetunió végleg megszerezte Kubát

A csúfosan megbukott CIA-akció, ami után a Szovjetunió végleg megszerezte Kubát

Az 1960-as évek elején felforrósodott a hidegháború. A két szuperhatalom, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közti szembenállás az 1960. május elsején a szovjet légterében lelőtt U-2 amerikai kémrepülőgép incidense miatt rendkívül kiéleződött. A súlyos válsággal fenyegető helyzetet még tovább élezte az amerikai hírszerzésnek a kubai forradalom megdöntésére szervezett, és a Fehér Ház jóváhagyásával végrehajtott, de megszégyenítő kudarcba fulladt kalandor akciója, ami miatt Fidel Castro rendszere végérvényesen a Szovjetunió mellett kötelezte el magát.

Majdnem a kozmoszban ragadt az első női űrhajós

Tudomány2019.06.17, 22:40

1963. június 16-án a Szovjetunió új fejezetet nyitott az 1950-es évek második felétől kibontakozó űrversenyben. A szovjet hírügynökség, a TASSZ, június 19-én kiadott kommünikéjében azzal lepte meg a világközvéleményt, hogy a Vosztok-6 űrhajó fedélzetén a 26 éves Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova sikeres, három napos űrutazást hajtott végre a történelem első női űrhajósaként. A betegesen titkolózó Szovjetunióban semmit sem bíztak a véletlenre: Tyereskova űrutazását csak akkor hozták nyilvánosságra, amikor a világ első női asztronautájának sikerült végrehajtania a problémáktól egyáltalán nem mentes űrrepülés utolsó és egyik legveszéélyesebb ...

Elpusztíthatatlan háztartási gépek: a Rakéta porszívók

Gazdaság2019.02.23, 13:40

A hidegháborús évtizedek megannyi szovjet ipari műremekkel gazdagították a háztartásokat, nemcsak előállításuk országában, hanem a keleti blokk államaiban is. A második világháború után, a győztes hatalmak egyikének számító Szovjetunióban már az 1940-es évek végén megkezdődött a nagyipari termelése a háztartási gépeknek, így a porszívóknak is.

Összevizelt pizsamában vívta haláltusáját a milliók halálért felelős diktátor

Tudomány2018.03.06, 03:28

1953. március 5.-én, nem sokkal este tíz óra előtt Lavrentyij Berija, a Szovjetunió belbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettese, egyben a gyűlölt NKVD rettegett főnöke sietve kiviharzott Sztálin kuncevói dácsájából. A halálra vált orvosok alig pár perccel korábban remegő hangon közölték a főnöke halálos ágya mellett keselyűként gubbasztó Berijával, hogy „Sztálin elvtárs szíve megszűnt dobogni." Sztálint, a korlátlan hatalommal rendelkező és milliók haláláért felelős diktátort magatehetetlenül és egykori elvtársainak kiszolgáltatva érte utol öt napos haláltusa után a végzet.

A szovjet terror áldozatául esett a zsidókat mentő Raoul Wallenberg

Tudomány2018.02.19, 17:54

Köztiszteletben állt, utcát neveztek el róla, szobrot emeltek az emlékének, mégis szovjet börtönben végezte életét. A fiatal svéd diplomata, Raoul Wallenberg sorsának alakulásában a második világháború végnapjai óriási változást hoztak. A több ezer magyar zsidót megmentő Wallenbergnek a budapesti csata idején, 1945 januárjában veszett örökre nyoma. Későbbi sorsáról rengeteg híresztelés és történelmi pletyka keringett.

Ez volt a történelem legbrutálisabb nukleáris napfelkeltéje

Tudomány2017.10.30, 22:42

A hidegháborús fegyverkezési verseny 1949. augusztus 29., az első szovjet kísérleti atombomba felrobbantása után új szakaszába lépett. Az atommonopóliumától megfosztott Egyesült Államokban pénzt és időt nem kímélve fogtak hozzá egy sokkal nagyobb fenyegetést jelentő tömegpusztító eszköz, a hidrogénbomba kifejlesztéséhez, hogy ezzel állítsák helyre Amerika nukleáris fegyverkezésben betöltött vezető szerepét. A hidegháború kölcsönös elrettentési logikája alapján azonban az erre adandó szovjet válasz sem késlekedhetett sokáig.

Egy nap, amely megrengette a világot

Tudomány2017.10.23, 22:25

Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat ugyan feláldozták a nagyhatalmi erőegyensúly oltárán, ám a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelem folyásának. Ami a forradalom véres leverése után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, hogy a magyar szabadságharc betömhetetlen, és utóbb végzetesnek bizonyult repedést okozott a szovjetrendszer addig kikezdhetetlennek hitt monolit építményén, ami négy évtizeddel később a rendszer végleges összeomlásához vezetett.

Meghalt Sztálin egyik unokája, a legfiatalabból amerikai punk lett

Tudomány2017.05.24, 22:49

Élete 76. évében rákbetegségben meghalt Alekszandr Burdonszkij orosz színházigazgató, Sztálin egyik unokája.

Generációk sora átkozta el az emlékét

Tudomány2017.03.10, 10:59

A 20. századi magyar történelem szomorú emlékű eseményeinek, az első világháborúnak, a kommünnek, Trianonnak, a magyar második világháborús hadba lépésnek és a holokausztnak, vagy Szálasi rémuralmának fájdalmas, hosszú sorába illeszkedik a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett időszak is. A kegyetlen elnyomás szinonimájává lett Rákosi-diktatúra névadója százhuszonöt éve született.

Putyin elbontatná a Hruscsov idején épült moszkvai lakóházakat

Nagyvilág2017.02.21, 19:41

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden utasítást adott Szergej Szobjanyin moszkvai polgármesternek, hogy bontsák le az orosz fővárosban az 1950-60-as években épült elavult, ötszintes házakat - az úgynevezett "hruscsovkákat" -, és a helyükön építsenek új, korszerű lakóházakat. A moszkvai hatóságok a bontást két éven belül tervezik végrehajtani.

Ellenségnek adott szó nem kötelez – Hatvan éve rabolták el Nagy Imrét

Tudomány2016.11.22, 18:12

1956. november 22-én Nagy Imre és közvetlen munkatársai – a Kádár-kormány írásos garanciájában bízva – elhagyták a jugoszláv nagykövetség épületét, ahol a forradalom felszámolására indított szovjet katonai intervenció napjától, november 4-től a jugoszláv kormány által biztosított menedékjogot élvezve tartózkodtak. A mit sem sejtő Nagy Imrére és munkatársaira azonban a Hősök tere sarkán parkoló buszban elrejtőzött szovjet géppisztolyos katonák vártak, és Jugoszlávia helyett a mátyásföldi szovjet katonai bázisra hurcolták őket. 

Szovjet forgószél csapott le az országra

Tudomány2016.11.04, 15:11

November 4-én hajnali négy órakor kezdődött a szovjet intervenciós haderő „Forgószél” hadművelete, ami az ország semlegességét deklaráló Nagy Imre-kormány elmozdítására és a magyar forradalom katonai felszámolására irányult. A szovjet intervenció cinikus elleplezésére Andropov, a Szovjetunió budapesti nagykövete kétoldalú politikai-katonai tárgyalást kezdeményezett a budapesti kormánnyal a szovjet csapatkivonásról. Érdemi tárgyalás helyett azonban a szovjet főhadiszállásra, Tökölre érkező Maléter Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszter vezette delegációt Ivan Szerov KGB-főnök letartóztatta.

Határozott cselekvésre van szükség, elkapni az összes gazembert!

Tudomány2016.10.31, 22:55

Háromnapos vita után 1956. október 31-én az SZKP Elnöksége, a szovjet kommunista pártvezetés szűkebb agytrösztje egyhangú döntésre jutott a magyarországi „ellenforradalmi lázadás” katonai leveréséről. Az SZKP első embere, Nyikita Szergejevics Hruscsov presztízsokokból rendkívül fontosnak tartotta, hogy a katonai intervencióhoz megszerezze a „szocialista tábor” vezetőinek, és kiemelten az el nem kötelezett politikát folytató Jugoszlávia nagy nemzetközi tekintélynek örvendő vezetője, Joszip Broz Tito marsall beleegyezését.

Nagyhatalmi színjáték volt a magyar forradalom ügye

Tudomány2016.10.28, 21:17

Az 1980-as évek végétől, illetve a 90-es évek elejétől részben kutathatóvá váltak az ENSZ, az amerikai külügyminisztérium, valamint a szovjet pártvezetés 1956-os magyar forradalomra vonatkozó titkos iratai. Az 1956. október végén megélénkülő nagyhatalmi diplomáciában elsősorban a zárt ajtók mögötti informális találkozók bizonyultak sorsdöntőnek.

Szegény Laci, ha ezt látná, de közénk lövetne!

Tudomány2016.10.07, 11:19

Az 1949. október 15-én koholt vádak alapján kivégzett Rajk Lászlót és halálra ítélt vádlott-társait Rákosi Mátyás minden mesterkedése ellenére 1955-ben hivatalosan is rehabilitálták. A Szovjetunió Kommunista Pártjának a desztalinizációs folyamatot lezáró 1956-os XX. kongresszusa után Rákosi Mátyás párton belüli helyzete végleg ellehetetlenült. A diktátor távozása után Rajk László és társai 1956. október 6-án megrendezett újratemetése olyan rendszerellenes tüntetésbe torkollott, amelyre a történetírás az október 23-tól kibontakozó forradalom és szabadságharc egyik nyitóeseményeként tekint.

Szovjet csizmák taposták el a keletnémet felkelést

Tudomány2016.06.18, 12:57

1953 júniusában hasadt fel az első komolyabb repedés a második világháború után a kelet-közép-európai országokban erőszakosan berendezkedő szovjetrendszer addig stabilnak tűnő falán. Ironikus módon a magát hangzatosan a munkások államának aposztrofáló keletnémet rezsim elleni első komolyabb rendszerellenes megmozdulás magját az „uralkodó osztály”, az ipari munkásság alkotta.

Baljós árnyak a kémek hídján

Tudomány2016.03.17, 19:12

Steven Spielberg közelmúltban bemutatott, Kémek hídja című mozifilmje megtörtént, valós eseményeken alapul. Amikor az 1950-es évek hidegháborús hisztériája éppen enyhülni kezdett volna, 1960 verőfényes májusának első napjait ismét egy rendkívüli incidens híre árnyékolta be. A Kreml május 7-én bejelentette, hogy a Szovjetunió légterében az ország szuverenitását súlyosan megsértő amerikai kémrepülőgépet lőtt le a honi légvédelem.

Fortélyos félelem irányított az atomrakéták árnyékában

Tudomány2016.02.25, 22:59

Huszonöt éve, 1991. február 25-én világtörténelmi jelentőségű esemény színhelye volt a magyar főváros. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének rendkívüli budapesti ülésén, végleg sírba szállt a hidegháború egyik szimbóluma, a keleti blokk szovjet irányítás alatt állt katonai szervezete. 

Az orosz medve karmai a Boszporusz felett

Archívum2015.12.13, 21:22

Komoly diplomáciai feszültség, éles szóváltások jellemzik Moszkva és Ankara kihűlőben lévő kapcsolatát, a november végén lelőtt orosz vadászbombázó, és a gép egyik pilótájának elvesztése óta. Ankarából kiszivárgott hírek szerint a helyzet eszkalálódása esetére a törökök kilátásba helyezték, hogy lezárják az orosz hajók előtt a Boszporuszt. A burkolt fenyegetést Moszkva hasonlóan fenyegető hangnemű válasza követte. A közel-keleti térséget már a 19. század második felétől fogva kitüntetett figyelemben részesítette az orosz, majd később a szovjet külpolitika is.

Végre! Csehov holtteste mellett ingyenesen lehet wifizni

Life.hu2015.12.11, 13:21

A moszkvai kávézók és a metró után jövő évtől három történelmi jelentőségű temetőben is ingyen wifi várja a látogatókat az orosz fővárosban.

November negyedike: remény és árulás fojtogató szorításában

Tudomány2015.11.04, 16:30

A fegyveres harc elcsitulásával október 28-ra az 1956-os forradalom célkitűzései megvalósulni látszottak; a Nagy Imre-kormány bejelentette, hogy elfogadja a felkelők követeléseit. Úgy tűnt, hogy lassan elindul a belpolitikai konszolidáció, és Magyarország a hőn áhított szabadság útjára léphet. Volt egy rövid kegyelmi pillanat, amikor még Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) mindenható főtitkára is elbizonytalanodott, és fontolóra vette a renitens csatlós elengedését. A történelem párkái azonban másként fonták az ország sorsát.

Molotov-koktéllal a csúcstechnika ellen

Tudomány2015.11.04, 17:54

November negyedike hajnalán az 1956-os forradalom fellegvárába, Budapestre benyomuló öt szovjet gépesített hadosztállyal szemben a magyar ellenállás a bukás tudatában vette fel a harcot. A nehezen kivívott szabadság drámai küzdelemben vérzett el.

Kádár János pokolbéli víg napjai

Tudomány2015.10.31, 15:36

Mind a történettudományban, mind a köznyelvben Magyarország 1956 és 1989 közötti időszakát, a 20. századi magyar történelem Ferenc József és Horthy Miklós mellett harmadik legmeghatározóbb historikus személyisége után Kádár-korszaknak hívják. A nevével fémjelzett harminchárom éves periódus kezdetei az 1956-os forradalom és szabadságharc utolsó napjaira nyúlnak vissza.

Most megnézheti, hogyan nyaralt Kádár és a kommunista elit

[origo] utazás2015.08.18, 17:19

Ez volt Rákosi Mátyás kedvenc nyaralóhelye, itt sakkozott rendszeresen Kádár János és Aczél György, itt szállt meg a Magyarországra látogató Fidel Castro, Gagarin vagy Ho Si Minh. A Budapesthez legközelebb eső Balaton-parti települést, Balatonaligát 1948-ban sajátították ki maguknak a kommunista vezetők, akik fegyveres őrökkel és kutyákkal vigyáztak arra, hogy senki se zavarhassa meg tóparti nyugalmukat. Augusztusban és szeptemberben lehetőségünk nyílik arra, hogy szervezett séta keretében bepillantsunk az egykori kiváltságosok világába.

Mindig Sztálin elvtársra gondolok

Tudomány2013.03.03, 19:21

"A zászlóknál sötétebb a fájdalom a szívekben, könnyesek a szemek. Sztálin elvtárs, a mi nagy tanítónk, apánk, vezérünk, meghalt." Hatvan évvel ezelőtt kapott agyvérzést a világtörténelem egyik legvéreskezűbb diktátora, ami Magyarországon megnyitotta az utat Nagy Imre felemelkedéséhez.

Előző
  • 1
Következő