Horthy-korszak
címke rss- kapcsolódó címkék:
- második világháború
- Horthy Miklós
- Adolf Hitler
- Vörös Hadsereg
- első világháború
- Legfrissebb
- Legrégebbi
150 éve született Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója
A 20. századi magyar történelmet hosszú időre determináló, az első világháborút követő bő két évtized eseményei elválaszthatatlanok az osztrák-magyar flotta utolsó főparancsnoka, az 1920. március elsején Magyarország kormányzójának megválasztott Vitéz nagybányai Horthy Miklós altengernagy személyétől. Noha az admirális nevével fémjelzett Horthy-korszak már több mint hét évtizede véget ért, a történelmi távlat ellenére is e két évtized és Horthy személyének mindenfajta aktuálpolitikától mentes, tárgyilagos megítélése még várat magára.
- címkék:
- Ferenc József
- Horthy Miklós kormányzó
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Teleki Pál
- Gömbös Gyula
- Osztrák-Magyar Monarchia
- zsidótörvények
- történetírás
- nürnbergi per
- ellenforradalom
- kiugrási kísérlet
- osztrák-magyar flotta
- Otrantói-csata
- bethleni konszolidáció
- kassai incidens
- haditengerészet
- második világháború
- Horthy-korszak
- deportálás
- Tanácsköztársaság
- újratemetés
- Schönbrunn
- Címkefelhő »
Történelmi titkot fedett fel Horthy Miklós utolsó élő testőre
Farkas Ernő volt magyar királyi lövész-testőr szakaszvezető, az egykori elitegység, a magyar királyi testőrség utolsó élő tagja, sorsfordító történelmi események részese volt 1944 októberében, amelyről exkluzívan, a szemtanú hitelességével nyilatkozott az Origónak.
- címkék:
- Lázár Károly altábornagy
- Horthy Miklós
- Szálasi Ferenc
- Nádor-laktanya
- nyilaspuccs
- proklamáció
- kiugrási kísérlet
- Budai Vár
- második világháború
- Horthy-korszak
- ostrom
- német megszállás
- királyi palota
- Vörös Hadsereg
- Lakatos-kormány
- Magyar Királyi Testőrség
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Címkefelhő »
Mit kínlódsz vele? Öld meg!
Az évszázad bűnügyeként kezelte a korabeli sajtó a tiszazugi méregkeverő asszonyok ügyét. 1929-ben 28 embert állítottak bíróság elé, akikre összesen 162 gyilkosságot tudtak rábizonyítani. A megdöbbentő bűnügy felkavarta az egész országot. Olvassa el a történetet, majd nézze meg az Origóval Schiffer Pál: Tiszazug című dokumentumfilmjét ingyen, és vegyen részt az első interaktív cikkünk felvételén június 6-án kedden, a Toldi moziban.
Generációk sora átkozta el az emlékét
A 20. századi magyar történelem szomorú emlékű eseményeinek, az első világháborúnak, a kommünnek, Trianonnak, a magyar második világháborús hadba lépésnek és a holokausztnak, vagy Szálasi rémuralmának fájdalmas, hosszú sorába illeszkedik a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett időszak is. A kegyetlen elnyomás szinonimájává lett Rákosi-diktatúra névadója százhuszonöt éve született.
Hatvan éve halt meg Magyarország egykori kormányzója, Horthy Miklós
Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország egykori kormányzója hatvan éve, 1957. február 9-én halt meg a portugáliai Estorilban. Személye és neve egy olyan korszakot szimbolizál, amelynek tárgyilagos, „sine ira et studio”, azaz harag és részrehajlás nélküli megítélése – a történelmi távlat ellenére is – még várat magára. A Horthy-korszak mindenre kiterjedő tárgyilagos értékelése a magyar történetírás máig lezáratlan fejezete.
Ekkor kezdték megírni a 2. magyar hadsereg halálos ítéletét
A Szovjetunió elleni invázió kifulladása miatt Adolf Hitler nagyobb katonai részvételt követelt szövetségesitől az újabb, 1942-re tervezett német offenzívához. Hetvenöt éve, 1942 januárjában ennek jegyében először Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter, majd Wilhelm Keitel vezértábornagy, a Wehrmacht Főparancsnokságának feje látogatott el Budapestre, ahol a fenyegetőzést sem mellőzve a honvédség egészének keleti frontra vezénylését követelték.
Vérbe borultak az ukrajnai mezők
Hetvenöt éve, 1941. augusztus 28-án ért véget a Magyarországról Ukrajnába kitoloncolt zsidók véres kálváriája a deportált emberek tömeges kivégzésével. Az ukrajnai Kamenyec-Podolszkij határában két napon át tartó vérengzés a magyar holokauszttörténet első súlyos atrocitása. Az ukrajnai véres eseményekhez vezető út az 1930-as évek derekán vette kezdetét a diszkriminatív, faji alapú törvénykezéssel.
Szálasi magával vitte, Rákosi páncélszekrénybe záratta
Hetvenegy éve, 1945. augusztus 18-án rövid, ám viszontagságos vándoroltatás után visszaérkezett Budapestre a Szent Jobb, az államalapító király, Szent István mumifikálódott kézereklyéje. Az ereklyét így 1945. augusztus 20-án, a világháború utáni első Szent Jobb körmeneten ismét körbe tudták hordozni.
Magyar érzelmünk oly szívből jövő, mélyről fakadó
A magyar törvényhozásban az 1930-as évek második felétől vette kezdetét – nem függetlenül a nemzetközi helyzetben és a hazai belpolitikában bekövetkezett változásoktól – a jogkorlátozó, majd később totálisan jogfosztó, úgynevezett zsidótörvények megalkotása, amelyek az 1867-es kiegyezés után sikeresen emancipálódott és a magyar polgárosodásban, a kultúra, a tudományok és művészetek felvirágoztatásában is komoly szerepet vállalt magyar zsidóságot fokozatosan kitaszították a nemzet testéből. A jogfosztó törvények hatálya alóli mentesítési kérelmek e korszak egészen különleges és kevéssé ismert, kortörténeti értékű dokumentumai.
Bethlen és Wallenberg: Moszkva titokzatos foglyai
Raoul Wallenberg svéd diplomata október ötödikei emléknapja egybeesik gróf Bethlen István – a két világháború közötti időszak konzervatív politikusa, egykori miniszterelnök – 1946-ban egy moszkvai börtönben bekövetkezett halálának napjával. A két egymástól annyira különböző életutat a náciellenesség és a szovjet börtönök mélyén bekövetkezett halál köti össze.