holdak

címke rss
Megdöbbentõ felfedezés: újabb helyeken lehet élet a Föld közelében

Megdöbbentõ felfedezés: újabb helyeken lehet élet a Föld közelében

A tudomány történetében nem áll példa nélkül, hogy korábbi megfigyelési adatok elemzése vezet új és fontos felfedezésekhez. Ez történt most is a legendás Voyager 2 ûrszonda 1986-os észlelési adatainak feldolgozásával, illetve újraértelmezésével.

Kiderült, miért nem találkoztunk eddig földönkívüliekkel; a válasz ijesztõbb, mint hittük

Tudomány2023.03.24, 14:07

Az, hogy a Hold a nyakunkba szakadjon egy meglehetõsen valószínûtlen világvége-forgatókönyv, más bolygók esetében azonban ezek a katasztrofális ütközések nem elképzelhetetlenek, sõt, egy most megjelent tanulmány szerint igen sûrûn elõfordulhatnak. Ez pedig magyarázatot adhat arra, miért nem találkoztunk még eddig földönkívüliekkel.

Lopják a Jupiter gyûrûit

Tudomány2022.08.13, 19:01

Gondolkodott már azon, hogy a Szaturnusznak miért vannak óriási, gyönyörû gyûrûi, míg a nála nagyobb szomszédos Jupiternek nincsenek? A kutatók rájöhettek a megoldásra.

Elpusztul a Mars, belecsapódik a saját holdja

Tudomány2022.05.13, 20:04

A Marsnak fog csapódni lassú haláltáncot járó holdja, a Phobos – írja egy új kutatás alapján a Futurism tudományos portál.

Egy új kutatás megmutatja, miért olyan speciális a Hold

Tudomány2022.03.01, 01:18

A Hold  többek között az idõmérésben is fontos szerepet töltött  be az évezredek során, és néhány naptár még ma is lunáris alapú.  Hold gravitációs erejénk köszönhetõ az óceánok árapály jelensége is, és a bolygónk forgástengelyének dõlését– amely az évszakokért felelõs - szintén a Hold stabilizálja. Könnyen lehetséges, hogy a Földnek nem lenne olyan fajta környezete, ami ideális az élet fejlõdéséhez és kialakulásához, ha nem lenne egy olyan nagyméretû kísérõje, mint a Hold.

Mégis lehet élet a Föld közvetlen közelében

Tudomány2022.01.31, 20:48

Elsõre könnyûnek tûnhet asztrobiológiai áttekintést adni közvetlen kozmikus környezetünkrõl, mivel a tudomány jelenlegi állása szerint a Naprendszerben nemhogy értelmes, de alacsonyabb rendû életrõl sem beszélhetünk. Ennek ellenére – és éppen ezért – több tudományterület is foglalkozik a Naprendszeren belüli élet múltbéli, vagy esetlegesen napjainkban is fennálló csak eddig még fel nem fedezett formáival, valamint annak lehetõségével és esélyeivel.

Elkerülhetetlen az ütközés az egyik aszteroida holdjával

Tudomány2021.10.06, 18:02

November végén útnak indítja az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) DART (Double Asteroid Redirection Test) nevû misszióját a SpaceX Falcon-9 rakétáján a kaliforniai Vandenberg ûrbázisról. Az ûrszonda 2022 szeptemberében szándékosan össze fog ütközni egy aszteroidával, hogy a szakértõk az ûrben tesztelhessék azt a bolygóvédelmi rendszert, amely aszteroidabecsapódásoktól hivatott oltalmazni a Földet.

Távoli bolygót figyeltek a tudósok és megdöbbentõ dolgot láttak

Tudomány2021.07.26, 20:44

A csillagászoknak az ESO partnerségével mûködõ Atacama Large Millime-ter/submillimeter Array (ALMA) mikrohullámú rádiótávcsõ-hálózat segítségével egyértelmûen sikerült kimutatniuk egy anyagkorongot egy Naprendszeren túli bolygó körül. Ez a megfigyelés hozzásegítheti a kutatókat a fiatal csillagrendszerekben formálódó holdak és bolygók keletkezésének jobb megértéséhez.

Egyetlen õsholdjának szétszakadásából jöhetett létre a Mars két holdja

Tudomány2021.02.26, 19:02

Egyetlen õsholdjának kettétörésébõl jöhetett létre a Mars két holdja, a Phobos (félelem) és a Deimos (rettegés) - állapították meg zürichi tudósok számítógépes szimulációkkal végzett vizsgálatok alapján.

Találtak 20 holdat a Szaturnusz körül

Tudomány2019.10.08, 14:29

A Szaturnusz eddig ismeretlen 20 holdját fedezték fel amerikai tudósok, ezzel a gyûrûs bolygó átvette a vezetést a Jupitertõl a Naprendszeren belül.

Új információk a Szaturnusz gyûrûi között keringõ miniholdakról

Tudomány2019.03.29, 16:40

Elõször mutatta be a Szaturnusz gyûrûi között keringõ miniholdakról a Cassini ûrszonda által szerzett információkat a NASA.

Futóáramlatokat hoz létre a Jupiter az Európa óceánjában

Tudomány2019.03.13, 18:47

A Jupiter mágneses mezeje áramlatokat idéz elõ Európa nevû holdjának óceánjában - állapította meg egy francia kutatócsoport.

Rejtõzködõ holdakat keres a New Horizons

Tudomány2019.01.04, 12:57

A NASA New Horizons ûrszondája az Ultima Thule kisbolygót elhagyva holdak után kutat tovább a Kuiper-övben, a Naprendszer legtávolabbi sarkában - jelentették be a missziót irányító tudósok.

X bolygó helyett valami sokkal izgalmasabbra bukkantak a csillagászok

Tudomány2018.07.17, 17:05

Tucatnyi új Jupiter-holdat találtak, az egyik kakukktojás. Ezzel a felfedezéssel a Jupiter ismert holdjainak száma elérte a 79-et, így az óriásbolygó ebbõl a szempontból is rekorder a Naprendszerben.

Élet lehet az Europán

Tudomány2018.06.22, 13:47

A Jupiter Europa nevû holdján van a legnagyobb esély az életre a NASA új vezetõ kutatója, James Green szerint.

Kiderült, mi tartja egyben a Szaturnusz legnagyobb gyûrûjét

Tudomány2017.10.19, 10:59

A Szaturnusz hét holdjának együttmûködése révén maradhat együtt a bolygó legnagyobb gyûrûje.

Alvilági lávajáték a Jupiter tüzes holdján

Tudomány2017.05.11, 13:25

Sehol nem zajlik olyan aktív vulkáni tevékenység a Naprendszerben, mint a Jupiter Ió nevû holdján. Most a szerencsének köszönhetõen extra jó kilátás nyílt a forrongó égitest legnagyobb lávatavára.

Új katasztrófaelmélet a Hold keletkezésérõl

Tudomány2017.01.10, 09:53

Számos aszteroida Földbe csapódásának eredményeként alakulhatott ki a Hold egy izraeli kutatócsoport számításai szerint.

Sötét égitestek rejtõzködhetnek az Uránusznál

Tudomány2016.10.17, 14:09

Két, eddig ismeretlen hold rejtõzhet az Uránusz belsõ gyûrûinél – vélik kutatók, miután tüzetesebben megvizsgálták a Voyager-2 ûrszonda által készített régebbi felvételeket.

Felfedi titkait a Plútó ismeretlen rendszere

Tudomány2016.03.18, 13:39

Nemrég a Plútó csupán egy ismeretlen égitest volt számunkra a távcsövek felvételein, azonban a New Horizons küldetés és eredményei teljesen átformálták képünket a törpebolygóról és kísérõirõl. A tudományos eredményeket a héten publikálták a NASA kutatói, amelyekbõl egy izgalmas, új világ képe rajzolódik ki.

Lakható holdak után kutatunk majd a Jupiter körül

Tudomány2015.12.10, 15:26

A Jupiter körül kutat majd lakható égitestek után egy ûrszonda, amelynek megépítésérõl az Airbus-csoport egyik tagvállalatával írt alá 350 millió eurós szerzõdést az Európai Ûrkutatási Hivatal.

Titokzatos anyag van a Jupiter holdjának repedéseiben

Tudomány2015.10.29, 16:30

Ismeretlen anyag bújik meg a Jupiter negyedik legnagyobb holdjának repedéseiben. Egyelõre nincs sok információ róla, vélhetõen valamilyen fajta sóról lehet szó.

Gyönyörû kép a Szaturnusz gyûrûjérõl

Tudomány2015.08.05, 16:49

A Szaturnusz gyûrûje, Mimas és Dione holdja látszik azon a gyönyörû fotón, amelyet a Cassini széleslátószögû kamerájával készített. 

Pokoli tavat tanulmányozott a modern csillagászati távcsõ

Tudomány2015.05.06, 17:15

Elõször vetették be az egyik legmodernebb csillagászati óriásteleszkópot a Jupiter Io nevû holdján található lávatavak tanulmányozására.

Holdakon kutatnának földönkívüliek után

Archívum2015.04.07, 12:38

A saját naprendszerünkön kívül esõ, úgynevezett exoholdak, mint a földönkívüli élet potenciális helyszínei után kutatnak a csillagászok.

Kemények a Naprendszer maradék rejtélyei

Archívum2012.06.19, 16:23

A Föld Holdja túlságosan nagy, a Mars mágneses tere túl gyenge, a Vénusz visszafele forog, az Uránusz pedig majdnem gurul a pályáján. A csillagászok még ma sem értik, hogy átlagosnak vagy kivételesnek tekinthetõ a Naprendszer.

Új holdat fedeztek fel a Plútó körül

Archívum2011.07.20, 18:42

Mindössze tíz és negyven kilométer közötti az a hold, amelyet most találtak a Plútó körül. Az apró égitest a negyedik és egyben a legkisebb a korábban ismert Charon, Nix és Hydra kísérõk mellett.

Gereblyézett holdat fotóztak a Szaturnusznál - kép

Archívum2011.06.23, 09:03

Párhuzamos mélyedések, barázdák tarkítják a Szaturnusz Helene nevû holdjának felszínét. Az égitesten omlások, csuszamlások hozhatták létre a furcsa kinézetû alakzatokat, amelyek hatalmas gereblyenyomokra emlékeztetnek.

Buborékos óceánt fedeztek fel az Enceladuson

Tudomány2011.01.28, 17:37

A felszín felé haladó vízben buborékok képzõdnek, ezek segíthetik elõ, hogy az Enceladus hold felszíne alól a folyadék felfelé emelkedjen. A felszín közelébe jutott anyag végül látványosan kitör a világûrbe, jégszemcsék és vízgõz keverékét kipöfékelve.

Szétrobbanthatott egy õsi holdat a Szaturnusz

Archívum2010.12.14, 08:30

Egy õsi hold vándorolt a Szaturnusz felé a bolygó és kísérõinek születése során. Idõvel az árapályerõk miatt külsõ rétegei leszakadtak, ezekbõl jöhetett létre a gyûrûrendszer.

Szaporodó kisbolygókat találtak

Archívum2010.08.30, 19:09

Egyre gyorsabban forog, majd kettészakad az égitest - modellek és megfigyelések alapján így viselkedik több kisbolygó. A korábban ritka jelenségnek tartott folyamat gyakori lehet, révén új égitestek is születnek.

A Halálcsillag krátere - a legközelebbi felvétel a Mimas holdról

Tudomány2010.05.17, 09:54

A Szaturnusz 396 kilométeres Mimas nevû holdjának híres ismertetõjegye hatalmas krátere. A 130 kilométeres becsapódásnyom révén úgy fest az égitest, mint a Csillagok Háborúja Halálcsillaga. A Herschel-kráter névre keresztelt alakzat valóban majdnem halált hozott a holdra: a képzõdményt kialakító robbanás ugyanis annyira energikus volt, hogy majdnem széttörte az égitestet.

Rendkívüli fotókat közöltek a Szaturnusz gyûrûirõl

Tudomány2010.03.22, 07:50

Átmeneti holdak, összetapadó és szétesõ szemcsehalmazok és élénken kölcsönható égitestek - ez jellemzõ a Szaturnusz körüli rendszerre. A bolygót és környezetét több mint fél évtizede vizsgáló Cassini-ûrszonda eredményeinek átfogó elemzésébõl válogattunk, a Science legutóbbi számának két nagy cikke alapján.

Ha bolygógyárban készült volna, luxusmodellnek számítana a Föld

Tudomány2010.03.03, 11:29

Ha Földünk egy "bolygógyárban" készült volna, biztosan nem fapados alaptípusnak, hanem egy extrákkal felszerelt luxusmodellnek számítana. Belsõ folyamatai szinte zavartalanul mûködnek 4,6 milliárd éve, változatos formakincsû szilárd felszínét és folyékony vízkészletét pedig globális védõburkok óvják a káros külsõ hatásoktól. Napjainkban a bolygótudomány legizgalmasabb kérdése éppen az, hogy mindezek közül melyek találhatók meg más égitesteken is valamilyen formában, s melyeket lehet Földünk valóban exkluzív jellemvonásainak tekinteni.

Ésszel járom be a Naprendszert!

Tudomány2009.11.17, 16:55

A Magyar Földrajzi Társaság ismeretterjesztõ magazinja, A Földgömb novemberi Naprendszer-különszámában hazai bolygókutató szakemberek mutatják be a planetológia legújabb eredményeit, látványos ûrfelvételekkel illusztrálva. Napjaink ûrszondáinak felvételei és terepi mérései olyan részletgazdagok, hogy a távoli világokat földtudományi módszerekkel is vizsgálhatják a kutatók. Hamarosan idõszerûvé válik tehát a folyóirat Vámbéry Ármintól származó, 19. századi jelmondatának - "Ésszel járom be a Földet" - fiatalítása, valahogy így: "Ésszel járom be a Naprendszert!"

Elõzõ
  • 1
Következõ