Tartanak az új közoktatási rendtől az alternatív iskolák

Bizonytalan az alternatív iskolák jövője az új közoktatási törvény koncepciója alapján: az iskoláknak egyenként kell majd megegyezniük a minisztériummal arról, hogy eltérhessenek a központilag előírt tantervektől, és arról is, hogy kapnak-e kiegészítő támogatást. A kormány jelezte, fontosnak tartja az alternatív oktatási módszereket, de még azt sem tudja senki, hogy a plusz pénzekért cserébe mit kér majd az állam az alternatív iskoláktól.

Magyar Nemzet: Az MTA elnöke is kritizálja a felsőoktatási törvény koncepcióját

Több ponton kifogásolja az új felsőoktatási törvény koncepcióját a Magyar Tudományos Akadémia elnöke - írja a Magyar Nemzet. A lap szerint Pálinkás József nem ért egyet az osztatlan tanárképzés visszaállításával, és azt mondja, a bolognai rendszeren csak ott szabad változtatni, ahol az egyértelműen károkat okozott.

Nem enged az államtitkár az egyetemistáknak

Nem tudott megállapodni az oktatási tárcával a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a felsőoktatási törvény koncepciójáról. A HÖOK elnöke a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy az egyetemisták tüntetni is készek a tervezet ellen.

A lemaradókra és az elitre figyel a kormány közoktatási terve

Érettségi hat tárgyból, kötelező önkénteskedés a diákoknak, ingyenes tankönyvek - többek között ilyen intézkedések szerepelnek a kormány közoktatási koncepciójában. A kormány a koncepció szerint élesen elválasztaná a többi iskolától az elitképzésre kijelölt intézményeket, és speciális osztályokat hozna létre a lemaradó diákoknak.

Kiemelné az iskolából az erőszakos diákokat a kormány

Szigorítana a súlyos és sorozatos fegyelmi vétségeket elkövető diákokkal szembeni szankciókon a kormány a közoktatási törvény kiszivárgott tervezete szerint - írja a Magyar Nemzet. A terv szerint az ilyen gyerekeket kiemelhetnék az iskolarendszerből még akkor is, ha tanköteles korban vannak.

Megtorpedózott törvénnyel folytatódik a kormánypárti oktatási háború

Nyáron a parlament egy új törvényben írta elő, hogy a felsőoktatási felvételikhez kötelező lesz egy emelt szintű érettségi megszerzése. A fideszes Pokorni Zoltán által javasolt, egyhangúlag elfogadott törvény részletes szabályait október végéig kellett volna kidolgozni. A szabályok kidolgozása helyett azonban az oktatási államtitkár a költségvetési törvényben módosítani szeretné a jogszabályt. Pokorni az elmúlt hetekben többször bírálta az államtitkárság felsőoktatási terveit. Hétfőn Pokorni és Hoffmann találkoztak, és utána közölték, látnak esélyt a megegyezésre, mert a célokban egyetértenek.

"Nem arról van szó, hogy lesújt a hóhér bárdja" - interjú Hoffmann Rózsával

A mostani érettségizők egy része nem jutna be a felsőoktatásba a 2014-től érvényes követelmények alapján, de nem azért, mert butábbak, hanem mert az érettségi túl könnyű - mondta az [origo]-nak Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Az átjárhatóságot és a kétszintű képzést nem kell félteni az új felsőoktatási törvény koncepciójától, az államtitkárság javaslatait kritizáló Pokorni Zoltán pedig szerinte csak egy szűk csoportot képvisel a Fideszben.

Átalakul a szakképzés, 17 évre csökken a tankötelezettség határa

A szakképzési rendszer átalakítása miatt 18-ról 17 évre módosul a tankötelezettség korhatára - jelentette be az oktatásért felelős államtitkár.

"Az iskolarendszer nem a szórakoztatóipar része" - interjú a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral

A legjobban ott működik a felsőoktatás, ahol nem vezették be a Bologna-rendszer szerinti kétszintű képzést, ezért a jövőben az egyetemek dönthetik majd el, hogy visszaállítják-e a régi rendszert - mondta az [origo]-nak Dux László felsőoktatásért felelős államtitkár-helyettes. Az iskola fő feladata nem az, hogy ott jól mulassanak a gyerekek, és az lenne a jó, ha a tanár ismét a közösség lámpása lenne. Milyen lesz az új felsőoktatás a kormány terve szerint?

"Nem fognak bajlódni a szakmunkástanulókkal" - a német modell esélyei

Csütörtökön a kormány bejelentette, hogy bevezetik Magyarországon a duális szakképzési rendszert, melyért az iparkamara lesz a felelős, de a kormány az Audival és a Mercedesszel is tárgyal. Az [origo] által megkeresett szakképző iskolák vezetői szerint a sikerhez az is kell, hogy legyen elég cég, ahol el tudnak helyezkedni a tanulók, az államnak ösztönzőredszert kell életbe léptetnie, a keresletet és a kínálatot pedig össze kell hangolni.

Fecseg és diktál a felsőoktatási vitaanyag

Megosztotta a kormányt, illetve Pokorni Zoltán is bírálta Hoffmann Rózsa múlt héten nyilvánosságra hozott, felsőoktatást átrendező törvénytervezetét - a vitairat nyílt egyeztetést, konzultációt is kezdeményezett annak érdekében, hogy a jobbító javaslatok beépülhessenek a reformba. Komolyan vehető-e a vitairat szándéka, illetve a tervezet szakmaisága?  

Hoffmann Rózsa nem kér Pokorni "üzengetéséből"

Visszaszólt a felsőoktatási törvény koncepcióját kritizáló Pokorni Zoltánnak Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, aki közölte: nem a sajtón keresztül kellene üzengetni a koncepcióról. Bár Pokorni korábban azt állította, hogy nem volt lehetősége egyeztetni a KDNP-s politikussal, és ezért fordult a nyilvánossághoz, Hoffmann szerint napi szakmai kapcsolatban állnak.

Pokorni támadja a kormány felsőoktatási tervét

Túlságosan korlátozza a diákokat, miközben figyelmen kívül hagyja az európai egyetemek közötti versenyt az új felsőoktatási törvény vitaanyaga - mondta az MTV reggeli műsorában Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa a KDNP-s Hoffmann Rózsa államtitkárságán kidolgozott új tervezetről. Pokorni azt mondta, nem akarja Hoffmannt támadni, ugyanakkor jelenlegi formájában a tervet működésképtelennek nevezte. Hoffmann nem reagált a kritikára.

Felszámolja Magyar Bálint egyetemi örökségét a kormány

Korrigálni kell a jelenlegi felsőoktatási törvényt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkársága szerint, amely ezért új felsőoktatási törvényt dolgoz ki. A vitaanyagból kiderül, hogy ezt részben úgy oldanák meg, hogy visszahoznák a 2006 előtt működő, hagyományos egyetemi-főiskolai rendszer több elemét. A felvételit két emelt szintű érettségihez kötnék, jócskán megemelnék a minimum ponthatárokat. Növelnék az állam befolyását az egyetemi pénzügyekre, miközben a hallgatói önkormányzatok hatalma csökkenne, az egyházi iskolák viszont jól járnának. Itt vannak az új tervek részletei.

Szigorítana az egyetemi felvételiken a kormány

Két emelt szintű érettségihez köti a felsőoktatási tanulmányokat, és nagyobb szerepet szán az államnak az új felsőoktatási törvény vitairata. A minisztérium által kidolgozott módosítási javaslatot csütörtökön hozzák nyilvánosságra, december 10-ig várják hozzá az észrevételeket.

Janus Pannonius, a forradalom áldozata

Vezető oktatáspolitikus Janus Pannoniust említette példaként, amikor a majdani új alaptantervben a jelenlegihez képest visszafogottabb súllyal szerepeltetendő szerzőkről beszélt. Jó célpontot választott-e?

Osztályfőnöki hatalom, tekintély nélkül

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a tanévkezdés kapcsán több fórumon is kijelentette: nagyobb megbecsültséget kíván a magyar pedagógusok számára, és ezen belül is erősítené az osztályfőnökök szerepét. De mi is ez a szerep tulajdonképpen?  

Kötelező lenne a nyelvvizsga a felvételihez

Az egyetemi felvételihez alapkövetelmény lesz a nyelvvizsga, az egyházi iskolákat száz százalékban az állam finanszírozná, minden évfolyamon a jelenleginél öt órával többet kéne tölteniük az iskolában a diákoknak - többek között ezeket tartalmazzák a kormány oktatási stratégiáját felvázoló dokumentumok, amelyeket a Figyelőnet ismertetett. Az oktatási államtitkár szerint még nincs kész a kormány oktatási koncepciója, azon még jelenleg is dolgoznak.

Két év alatt emelné meg a tanárok fizetését a kormány

Új közoktatási törvény és ahhoz kapcsolódó alaptanterv léphet életbe jövő ősszel - közölte Hoffmann Rózsa, az oktatásért felelős államtitkár. Hoffmann szerint azért van szükség új törvényre, mert a jelenlegit már száznál többször módosították. Az államtitkár szeretné, ha két éven belül látványosan nőne a tanárok fizetése.

Újra lehet buktatni! Minden meg van oldva?

A parlament döntése értelmében ősztől újra szülői beleegyezés nélkül is megbuktathatóak az alsó tagozatosok, az iskolák pedig szöveges értékelés helyett ismét osztályozhatják is az alsósokat. Mennyiben érintik ezek az intézkedések a magyar oktatás érdemi gondjait?

Új érettségi időpontot kapnak az árvíz miatt kimaradt diákok

"Az én gyerekem nem hülyébb" - kavarog a vita a buktatás körül

A gyerek kicsúfolásától és a család megbélyegzésétől tartva akadályozzák meg a szülők legtöbbször az alsó tagozatos gyerekük megbuktatását az iskolák szerint. Ezt a vétójogot ugyanakkor most várhatóan elveszítik, a Fidesz tervei szerint ugyanis visszaáll az a rend, hogy a tanárok döntenek az évismétlésről. A statisztikák alapján alsóban ma sem ritka a buktatás, ami azt mutatja, hogy a szülők nagy részét mégis meg tudják győzni a tanárok.

Már szeptembertől visszahozná a buktatást egy KDNP-s javaslat

A második osztály végétől visszaállítaná a buktatás lehetőségét a KDNP-s Hoffmann Rózsa törvénymódosítási javaslata, amely akár már most szeptembertől életbe léphet. Az elsősök még szöveges értékelést kapnának, de másodiktól már osztályzással minősítenék a diákokat. A képviselő szerint a jelenlegi, kizárólag szöveges értékelés idegen a hazai gyakorlattól. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint jó az indítvány.

Elhanyagolt erkölcsről szólhat az új kormány oktatáspolitikája

Kevesebb alibitárgy az érettségin, a normaszegő diákok elkülönítése, a buktatás újbóli engedélyezése - többek között ezeket a terveket tartalmazza a KDNP oktatási programja. A javaslatok nagy eséllyel megvalósulhatnak, ugyanis a következő Fidesz-kormányban, a kiszivárgott információk szerint a programot kidolgozó KNDP-s Hoffman Rózsa felügyelheti az oktatást. A KDNP azt ígéri, a mostaninál nagyobb hangsúlyt fektet a hazaszeretetre és az erkölcsökre.