Nyilakkal akarta bombázni a Földet az űrből egy amerikai tudós

A hidegháború idején egy egész generáció nőtt fel az atomháború fenyegetésében. A kétpólusú világrend kialakulása után az Egyesült Államok és a Szovjetunió, illetve a szövetségeseik hatalmas tempóban fejlesztették a fegyvereket. A kutatások főleg a nukleáris energia katonai felhasználására vonatkoztak. A fejlesztők fantáziája végtelen volt: számtalan őrült ötletet terjesztettek a kormányok elé az atomreaktorral hajtott dróntól az atomrobbanások erejével haladó űrrakétán át egészen a lézertankig.

Szijjártó Péter: Fenn kell tartani a magyar külpolitika szuverenitását a biztonsági kihívások kezeléséhez

Súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe ma Európa, a helyzet hatékony kezeléséhez pedig a magyar külpolitika szuverenitásának fenntartására, a nemzeti érdek érvényesítésére van szükség minden külső nyomásgyakorlás ellenére is — közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságának hétfői meghallgatásán.

Egy új hidegháború küszöbén - ki lesz a gyáva nyúl?

Az Egy új hidegháború küszöbén című kötet arra vállalkozik, hogy tisztázza az elmúlt néhány évtized történéseit a Szovjetunió bukásától egészen napjainkig. Egyre több jel utal arra, hogy az orosz–ukrán háború 2022-es kirobbanásával egy globális gyáva nyúl játék vette kezdetét, aminek nem látni a végét, de a felek rohamosan közelednek egymáshoz egyre növekvő sebességgel. A szerzők, Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletág vezetője és Fűrész Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke bemutatják azt a három mítoszt, amely véglegesen megdőlt az orosz-ukrán háború kirobbanásával. Az 1990-es évek Nagy EEufóriája ...

Meghalt Henry Kissinger

Meghalt Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter - írta a BBC.

Szijjártó Péter: A világ ma a veszélyek korát éli, az emberiség válságról válságról bukdácsol

A világ jelenleg a veszélyek korát éli, hosszú ideje válságról válságról bukdácsol, és a globális biztonság is ma van a legrosszabb állapotában a hidegháború vége óta - jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az Országgyűlés ülésén.

Most van nagy baj: több tízezer katonát küld az orosz határra a NATO

Több mint 40 ezer katona részvételével tart hadgyakorlatot jövő tavasszal a NATO – írja a Financial Times. A lap szerint a seregszemlén a szövetség tagjai az esetleges orosz támadással szembeni védekezést gyakorolják majd.

Negyven éve rejtély a lelőtt dél-koreai utasszállító katasztrófája

Negyven éve, 1983. szeptember elsején hajnalban a Korean Air New York és Szöul között közlekedő  KAL 007-es járatát, miután messze letért repülési irányvonaláról és a nemzetközi polgári légi forgalom számára tiltott légtérbe hatolva szovjet katonai bázisok felett repült át, a honi légvédelem egyik magasba emelt Szuhoj Szu-15 vadászgépe, többszöri eredménytelen kapcsolatfelvételi kísérlet után, légiharc-rakétáival lelőtte. A 269 halálos áldozatot követelő katasztrófa óriási nemzetközi felháborodást váltott ki, ám a hidegháborús korszak egyik legsúlyosabb incidense mind a mai napig számos megválaszolatlan kérdést vet fel.

Barmok! Beraktatok egy sz.r űrhajóba! - ezek voltak a szörnyethalt űrhajós utolsó szavai

Az 1960-as évek elején tetőző űrverseny első szakaszát egyértelműen a Szovjetunió nyerte meg. John F. Kennedy 1961. május 28-án a Kongresszus előtt megtartott híres beszédében a szovjet sikerekre adott válaszként hirdette meg az amerikai Hold-programot. Az elnök beszédét a szovjet politikai vezetés nyílt kihívásnak tekintette, és erre reagálva - a hidegháborús logika jegyében - utasítást adott a szovjet űrverseny fokozására. A politikai presztízsszempontok vezérelte sietségnek azonban komoly következménye lett, ami az űrkutatás történetének az első halálos kimenetelű tragédiájához vezetett.

A hidegháború első és egyben legvéresebb fegyveres konfliktusa

Hetven éve, 1953. július 27-én írták alá az észak-koreai hadsereg és az őket támogató kínai önkéntesek képviselői, valamint az amerikai és dél-koreai haderőre épülő, de számos más ország katonáit is magában foglaló ENSZ-erők meghatalmazottai a panmindzsoni fegyverszüneti egyezményt, amely véget vetett az 1950 óta zajló háborúnak a Koreai-félszigeten.

Sztálin dührohamot kapott, amikor megtudta, hogy kapituláltak a nácik

1945. május 7-én a kora hajnali órákban az angolszász szövetséges haderő főparancsnoka, Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok reimsi főhadiszállásán Alfred Jodl vezérezredes, a német birodalmi kormány nevében aláírta a náci Németország feltétel nélküli fegyverletételéről szóló kapitulációs okmányt. A dokumentumban foglaltak szerint a még harcban álló német csapatoknak másnap, május nyolcadikán éjfélig valamennyi hadszíntéren be kell szüntetnie mindenféle harci cselekményt. A német kapitulációval az európai hadszíntéren befejeződött a világtörténelem legvéresebb, csaknem hat évig tartó fegyveres konfliktusa, a második világháború. Nooha ...

Biró András: Nem sikerült Oroszországot páriává tenni

Az oroszpártisággal nehezen vádolható Economist Intelligence Unit, vagyis az Economist Group kutatási és elemzési részlege egy figyelemre méltó kutatást tett közzé az elmúlt napokban. Arra a megállapításra jutottak, hogy csökken azoknak az országoknak a száma, amelyek elítélik az orosz agressziót. Az Oroszországot elítélő kormányzatok száma egy év alatt 131-ről 122-re csökkent, a semleges pozíciót felvevőké 32-ről 35-re nőtt, míg az Oroszország felé hajlók száma 29-ről 35-re emelkedett. Új helyzet van kialakulóban a világban, ami egyértelműen az elmúlt harminc évben ismert világrend megváltozását vetíti előre, az orosz-ukrán háború ...

Eltitkolt fenyegetés: szabadon lévő atombombák okozhatnak katasztrófát

A hidegháború évtizedeiben egyre kiélezettebb nukleáris fegyverkezési verseny bontakozott ki a két katonai szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Az atomfegyvert célba juttatni képes stratégiai bombázók mellett ekkor álltak hadrendbe a különösen veszélyes atom-tengeralattjárók is, amelyek a víz alól voltak képesek akár több ezer kilométer távolságra fekvő célpontokra nukleáris csapást mérni. Az atom-, illetve termonukleáris fegyverekkel felszerelt hadászati bombázók és tengeralattjárók sokszor mind a mai napig tisztázatlan balesetei, illetve eltűnései miatt az 1950-es, '60-as években több tucat nagy hatóerejű nuukleáris ...

Itt a leleplezés: NASA-tudós állítja, földönkívülieket őriznek Amerikában

Ismét az ufó-hívők és a szkeptikusok vitáinak fókuszába került a szupertitkos kísérleti telep, az 51-es körzet egy új tanúvallomás nyomán. A magát Mr. Emerynek nevező nyilatkozó aki saját állítása szerint az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA volt munkatársa - valószínűsíthetően asztrobiológusa –, nem kevesebbet állít, minthogy a külvilágtól hermetikusan elzárt nevadai katonai kísérleti telepen, az 51-es körzetben földönkívüliek maradványait őrzik. Viszont korántsem ő az első, aki ezt állítja. Az „Area 51-nek"' 2013-ig egyébként még a létezését is letagadták az amerikai kormányzati szervek, de ekkor a CIA egy titkosítás alól felooldott ...

Percekre volt a világ a harmadik világháború kirobbanásától

1945. június 16-án az első sikeres kísérleti atomrobbantással új szakasz kezdődött a világtörténelemben; a nukleáris fenyegetés korszaka, ami a tavaly február 24-én kitört orosz-ukrán háború eszkalálódásával ismét az éjfél felé közelíti a végítélet szimbolikus órájának a mutatóit. Az elmúlt nyolc évtizedben több alkalommal is a világháború szélére sodródott a világ, legtöbbször a nagyhatalmi szembenállás kiéleződése miatt. Most, hogy az orosz-ukrán háború eszkalálódása miatt egyre nő újra a világháború veszélye, érdemes ezeket az eseteket feleleveníteni. Már csak azért is, mert volt olyan pillanat is, amikor nem a politikusok, hanemm ...

Szánthó Miklós: Békére és nemzetközi konzervatív konszenzusra van szükség

Békére és biztonságra van szükség ahhoz, hogy a konzervatívok világszerte az előttük álló kihívásokra összpontosíthassanak - jelentette ki Washingtonban Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója csütörtökön az amerikai konzervatív erők legnagyobb eseménye, a CPAC kísérőrendezvényeként tartott konferencián.

Összeütközött egy amerikai és egy orosz atom-tengeralattjáró

A hidegháború időszakában a legforróbb hadszíntérnek az óceánok és tengerek számítottak. A szárazföldön a két fél nem kockáztatott, és bár a levegőben a vadászpilóták gyakran hajmeresztő mutatványokkal zaklatták az ellenfél repülőit, sőt, előfordult, hogy le is lőtték egymást, ezek az esetek nem növelték a világháborús kockázatot. A tengeralattjárók egymás elleni akciói azonban óriási kockázatot jelentettek, mert mindkét fél stratégiai jelentőségűnek tartotta a tengeralattjáróit. A ballisztikus rakétahordozók a nukleáris elrettentés fontos eszközei ma is, és ezek fenyegetése az anyaország fenyegetésével egyenlő. A feszültséghez hozzzájárult, ...

Hidegháborús bunkermúzeumot adtak át Dániában - képek

Amerikai kémtengeralattjáró titkos akciója Oroszországban

Egy kapitány gyerekkori emlékei alapján valósult meg minden idők legsikeresebb amerikai hírszerzési hadművelete, amely 1971-től 1980-ig tartott. Az amerikai flotta kém-tengeralattjárói a CIA és az NSA megbízásából lehallgató berendezést szereltek a tenger alatti szovjet telefonkábelekre. A lehallgatott beszélgetések nem csak titkos rakétafejlesztésekről szóltak, de a szovjet tisztek családi életébe is bepillantást engedtek. Az akciót egy volt nemzetbiztonsági szakértő buktatta meg, amikor 35 ezer dollárért eladta a szovjeteknek a hadművelet információit, akik a felszínre hozták a lehallgató berendezést. A hat méter hosszú, hattonnáss, ...

Szörnyű, ítéletnapi fény villant fel a csendes-óceáni sziget felett

Hetven éve, 1952. november elsején a csendes-óceáni Marshall szigetcsoporthoz tartozó Eniwetok-atoll felett felvillant apokaliptikus fény, majd az azt követő irtózatos hő- és lökéshullám ereje még azokat a tudósokat és szakembereket is sokkolta, akik részt vettek a világtörténelem első kísérleti atomrobbantásán, az 1945. július 16-án az új-mexikói San Antonio közelében végrehajtott Trinity kódnevű szupertitkos műveletben. A 10,4 megatonna erejű Ivy Mike detonációja minden képzeletet felülmúlt: a világtörténelem első termonukleáris robbanóeszköze szabályosan leradírozta a térképről az Elugelab nevezetű korallszigetet, hat méter magass ...

Amikor a világ egy atomháború kirobbanásának szélére került

Hatvan éve, 1962. október 28-án ért véget az egyhetes, a világot az atomháború szélére sodró kubai rakétaválság. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közti külpolitikai konfliktus a Kubába telepített szovjet atomrakéták miatt alakult ki.

Egy sorsfordító nap: a forradalom kivételes és alig ismert részletei

1956. október 23. fontos mérföldkőnek számít a hidegháborús korszak történetében. Az elnyomó kommunista rendszer ellen kitört magyar forradalmat és szabadságharcot a nagyhatalmi érdekek oltárán feláldozva eltiporták ugyan, de 1956 októbere halálos és befoltozhatatlan sebet ütött a megdönthetetlennek látszó szovjet típusú rendszeren. Ami a forradalom véres eltiprása után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, a magyar forradalom és szabadságharc olyan mély rést repesztett a kommunizmus monolit alapjába, ami négy évtizeddel később az egész rendszer összeomlásához vezetett.

Atomtöltetek vannak a földfelszín alatt egy párszáz fő lakosú megyében

Nukleáris rakétára bukkantak közel 100 méter mélyen a földfelszín alatt a mindössze 674 lakosú nebraskai Banner megyében, Nebraska államban. Ezért az amerikai légierő leállított egy zöldáram-projektet, amely a tervek szerint felélénkítette volna a helyi gazdaságot - írja az Insider. 

Hidrogénbombát robbantottak az amerikaiak a Bikini-szigeteken

A hirosimai és nagaszaki bombánál ezerszer nagyobb hatóerejű volt az az amerikai hidrogénbomba, amelyet 1954. március. 1-jén robbantottak fel a Csendes-óceáni Bikini-atollon. Ez volt az első bevethető fúziós fegyver, és ez máig a legnagyobb nukleáris robbantás, amit az Egyesült Államok hajtott végre. A Castle Bravo nevű kísérlet majdnem tökéletesen zajlott – már ha bárki normálisnak tart egy atomrobbantást. Azért csak majdnem, mert a detonáció véletlenül háromszor akkora lett, mint amit a tudósok terveztek. A Los Alamos-i nukleáris kutatólaboratóriumban ugyanis rosszul számoltak. A bomba olyan iszonyatos hatású volt, hogy a szemtanúúk ...

Gorbacsov - a vesztes, akit ünnepelt a világ

A 92. életévében 2022. augusztus 30-án meghalt Mihail Szergejevics Gorbacsov politikai életművének megítélése mind a mai napig ellentmondásos. Amíg a nyugati világban a hidegháborús szembenállás és a keleti blokk, a „népek börtönének" felszámolójaként ünnepelték, addig Oroszországban sokak szemében ma is árulónak számít, és sokan neki róják fel a kilencvenes évek oroszországi káoszát is. Az általa meghirdetett „új politikai gondolkodás" nyomán száznyolcvan fokos fordulatot vett szovjet külpolitikától Gorbacsov azt várta, hogy a kiélezett fegyverkezési verseny megszüntetésével sikerül lélegzetvételhez juttatnia és megerősítenie a reccsegő-ropogó ...

Agymosással változtatták a kommunisták gyilkológéppé a háborús veteránt

Hatvan évvel ezelőtt, 1962-ben mutatták be az amerikai mozik John Frankenheimer hidegháborús remekművét, A mandzsúriai jelölt című paranoia thrillert.

Ez az orosz bejelentés mindent megváltoztathat

Oroszország értesítette az Egyesült Államokat, hogy ideiglenesen kivonja létesítményeit a stratégiai atomfegyverek korlátozásáról szóló szerződés (START) szerinti ellenőrzések alól - erről augusztus 8-án számolt be az orosz külügyminisztérium.

Ufót keresne a hidegháborús radarjával a milliomos

Grátiszba járt az elhagyatott légibázisához, nukleáris rakéták kiszúrására találták ki.

Vadászat az igazi Vörös Októberre: csak másodperceken múlt a nukleáris világháború

1962. október elsején a szovjet Északi Flotta poljarniji haditengerészeti bázisáról négy Foxtrott-osztályú tengeralattjáró futott ki a Barents-tengerre. A szigorúan titkos küldetés céljáról még a kötelék parancsnoka, Vaszilij Alekszandrovics Arhipov másodosztályú tengerészkapitány sem tudott; a lepecsételt parancsot csak akkor bonthatta fel, ha arra a moszkvai hadműveleti központtól közvetlen utasítást kap. Arhipov kapitány mindenesetre furcsállotta, hogy a hagyományos torpedókon kívül kettő T-5 típusú nukleáris robbanófejjel felszerelt torpedót is be kellett hajóznia, noha ez a fegyvertípus nem tartozott a Foxtrott-osztályú tengeraalattjárókon ...

Véletlenül ledobtak egy éles hidrogénbombát Amerikában

Radioaktív szennyezés, véletlen vagy nem engedélyezett kilövés, lopás vagy elvesztés, a lakosság valós vagy lehetséges radioaktív veszélyeztetése – az amerikai haderő ezeket az atomfegyverekkel kapcsolatos incidenseket nevezi Törött Nyílnak, Broken Arrow-nak. Az amerikai hadügyminisztérium összesen 32 Broken Arrow-esetet ismer el 1950 és 1980 között. Ezek között voltak olyanok, amikor egy bombázóról véletlenül ledobtak egy hidrogénbombát egy amerikai nagyváros közelében, de az is előfordult, hogy egy atombombával felszerelt vadászbombázó a tengerbe esett egy repülőgép-hordozóról. 1980-ban egy ballisztikus rakéta felrobbant a silójábban ...

Pilóta nélkül átrepült Európa felett egy orosz vadászgép

Ha azt gondolnánk, hogy az önvezető járművek az elmúlt néhány évben születtek, tévednénk. Már 70 évvel ezelőtt is, a második világháborúban is előfordult, hogy személyzet nélküli repülőgépek repkedtek a levegőben, sőt, le is szálltak. Pilóta nélküli repülések, önállósodott gépek, fantombombázók különös esetei következnek.

Atomrakétákat akart lopni a CIA

1974 nyarán, hat évvel azután, hogy a Csendes-óceánon nyomtalanul eltűnt a K-129 szovjet tengeralattjáró, egy amerikai mélytengeri kutatóhajó horgonyzott le Midway-től északra, 1100 kilométerre. Az alulról nyitható hajótestű Glomar Explorer nevű bányászati hajót a különc milliárdos, Howard Hughes építtette a tengerfenéken fekvő mangánrögök felhozatalára. Az amerikai kormány nyilvánosan 1992-ben ismerte el, hogy a Glomar Explorert a valóságban a CIA tervezte azért, hogy megkaparintsák az elsüllyedt szovjet tengeralattjáró roncsát és a benne levő atomrakétákat. A hollywoodi filmbe illő akció minden idők legdrágább titkosszolgálati művvelete ...

Potsdam: ahol valójában elkezdődött a hidegháború

A történelmi közvélekedés a hidegháború kezdetét a volt brit miniszterelnök, Winston Churchill 1946. március 5-én a Missouri állambeli Fultonban elmondott nagy hatású beszédéhez köti, pedig az egykori szövetséges nagyhatalmak közötti szembenállás már a második világháború utolsó hónapjaiban helyrehozhatatlanul kiéleződött. A „három nagy", vagyis az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió állam illetve kormányfői között a Berlin melletti Potsdamban 1945. július 17. és augusztus 2. között lezajlott csúcstalálkozón sem sikerült kiküszöbölni a nagyhatalmak közötti érdekellentéteket; a potsdami konferenciát így lényegéében ...

Így pusztulhat ki az élet a Földön

Az Egyesült Államokban az 1960-as évek derekán a szovjet titkos nukleáris kísérletek megfigyelésére állították pályára a Pentagon Vela műholdjait. Az egyik kémműhold 1967-ben egy olyan rendkívül nagy energiájú sugárzást detektált, ami nem volt földi eredetű, hanem a világűr mélyéről érkezett. A Vela-program 1973-ig titkosított észlelései hatására kezdődött el a világegyetem legfényesebb jelenségei, a titokzatos gamma-kitörések tudományos vizsgálata.

Katasztrófák, amelyeket előre megjósoltak

Talán nem is gondolnánk, de voltak a múltban olyan katasztrófák, amelyeket előre megjósoltak, és előre tudták, mi lesz a kimenetelük. Nézzük, melyek voltak azok.

Múzeum lett Németország titkos hidegháborús készpénzbunkeréből

Így jutottak el a nagyhatalmak az orosz-ukrán háborúig

A második világháború után fél évszázadig kitartó új világrend jött létre. A Hitler-ellenes nagyhatalmi koalíció, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy Britannia már az 1943. november végén megtartott teheráni konferencián elvi megállapodásra jutott a háború utáni befolyási övezetek határairól, amit az 1945. februári jaltai értekezleten véglegesítettek. A háború utáni évtizedek világpolitikai eseményeit egészen a Szovjetunió 1991. decemberi megszűnéséig a hidegháború korának két katonai szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió érdekei tematizálták. A hidegháború korának viszonylagos nagyhatalmi erőegyensúlyáát ...

Olyan rendkívüli időket élünk, amely idők rendkívüli embereket kívánnak

Rendkívüli, sőt történelmi időket élünk, az ilyen idők rendkívüli embereket és tetteket, és a rendkívüli emberektől stratégiai nyugalmat követelnek - jelentette ki Barthel-Rúzsa Zsolt a Társadalom, gazdaság, politika napjainkban című eseményen, a Századvég Riport 2021 című kötet bemutatóján, kedden, Budapesten. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese elmondta, hogy érdemes visszaemlékezni arra, hogy az elmúlt 12 évben mennyi kihívással kellett szembenéznünk. A 2008-as pénzügyi válság és a 2015-ös migrációs válság után a koronavírus-világjárvány már harmadik éve van velünk, és alapjaiban változtatta meg a mindenn ...

Lemondása 30. évfordulóján megszólalt az utolsó szovjet pártfőtitkár

Az Egyesült Államok arrogánsan viselkedett a hidegháborút követően - jelentette ki Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke, korábbi kommunista pártfőtitkár.

Több száz állatot küldtek a történelem során az űrbe

Két szovjet kirgiz teknős már megkerülte a Holdat, amire Neil Armstrong 1969-ben a bolygóra tette a lábát. Valójában állatok tucatjai, köztük rovarok és emlősök utaztak az űrbe, még mielőtt mi, emberek megtettük volna ugyanezt. A kutatók most összeállítottak egy úgynevezett vizuális idővonalat azokról az állatokról, amelyeket valaha az űrbe küldtek.

Titkos háttéralkuk előzték meg Mindszenty bíboros távozását

Másfél évtizedes titkos diplomáciai alkusorozat eredményeként, ötven éve, 1971. szeptember 28-án hagyhatta el Mindszenty József bíboros az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, ahol 1956. november 4-én, a Magyarország ellen indított fegyveres szovjet intervenció napján lelt menedékre. A megalkuvást nem ismerő főpap már a Horthy-rendszerhez is kritikusan viszonyult, és ugyanúgy elítélte a tobzódó nyilasterrort, ahogy a kommunisták 1945 utáni gátlástalan diktatúráját is. Rákosi Mátyás, aki a kommunista diktatúra egyik legveszedelmesebb ellenfelének tartotta az esztergomi hercegprímást, az 1949-es koholt vádakon alapuló Mindszentyy-perben ...

Az amerikaiak kilőtték az atomrakétákat - ezt mutatták a műholdak

Ahogy azt megírtuk, 1983 novemberében a szovjet vezetés annyira komolyan vett egy NATO-hadijátékot, hogy majdnem kitört az atomháború. Valójában abban az évben már másodszor került közel a világ a harmadik világáborúhoz. 1983. szeptember 26-án a Moszkvától délre fekvő szupertitkos katonai légtérfigyelő-központ szolgálatos tisztjein kívül aligha sejthette bárki is, hogy csupán percek kérdése volt a nukleáris világháború kitörése.

Újra egyben Németország - Ma van az újraegyesítés napja!

Ma 31 éve egyesült Nyugat- és Kelet-Németország. Erre emlékezve tartják ma Németországban az állami naptár egyik legfontosabb ünnepnapját.

Megcélozta az ellenséget, aztán saját magát lőtte ki az amerikai tengeralattjáró

A tengeralattjárók sokáig első számú fegyvere a torpedó volt. A víz alatti fegyver működése egyszerűnek tűnik a kívülállók számára: meg kell célozni az ellenséges hajót, ki kell lőni a torpedót, az pedig üldözőbe veszi a célpontot, és addig megy, amíg el nem találja. De mi van akkor, ha a torpedó elveszti a célpontot, ezért újat keres magának? Ma már több, évekig vagy évtizedekig megmagyarázhatatlannak tartott haditengerészeti katasztrófáról tudjuk, hogy hibás torpedó okozta. Az amerikai flotta legalább három tengeralattjárója önmagát süllyesztette el így a XX. században.

Moszad: a titkosszolgálat, amely még az ellenséget is be tudta szervezni

Hetven éve, 1951. szeptember elsején írta alá Ben Gurion izraeli államelnök a Hírszerzés és Különleges Műveletek Intézete, közismert nevén a Moszad felállításáról szóló rendeletet. Izrael állam nemzeti titkosszolgálata, az „Intézet" (a Moszad elnevezés héberül intézetet jelent), a világ egyik leghatékonyabb és legkiterjedtebb ügynökhálózattal rendelkező hírszerző szervezetévé nőtte ki magát az elmúlt hetven év során, amelynek számos nagy port felvert akció fűződik nevéhez. A páratlan hatékonysággal dolgozó szervezet nem nagyon válogat az eszközökben, ha Izrael állam nemzeti érdekeit vagy biztonságát kell megvédenie. A Moszad ügynökeei ...

Tiltott és elhagyatott helyekre vezető túrák, amelyek felérnek egy történelmi szellemidézéssel

Az urbex, vagyis az urban exploration (városi felfedezés) igazi kincsesbánya azoknak, akik a múlt nyomait nem szépen helyreállított épületekben és ragyogó múzeumokban keresik, hanem olyan helyeken, melyek sokak számára ma már nem is léteznek. Ezek olyan elhagyatott házak, katonai vagy ipari létesítmények, ahol jó eséllyel láthatunk graffitikkel telefújt falakat, betört ablakokat, málló vakolatot és hiányos, vagy épp nem létező tetőszerkezeteket. Berlinben is elképesztő mennyiségű urbex lelőhely van, mutatjuk is a legizgalmasabbakat. 

Egy zuglói házra zuhant a Malév-gép

1961. augusztus 6-án délután erős motorzúgás hangjára kapták fel fejüket az akkori Lumumba utcán (ma Róna utca) sétálgató járókelők. A Malév egyik alacsonyan repülő kétmotoros utasszállítója bukkant fel hirtelen az utca felett. Az ezüstösen csillogó gép furcsa, hullámvasútszerű manőverekbe kezdett, majd a hátára fordult, és élesen spirálozva a lakóházak felé kezdett zuhanni. Ezután már csak egy hatalmas csattanás hangja hallatszott, és ott, ahol a gép eltűnt, terebélyes fekete füstfelhő tört az ég felé. A roncsok között harminc holttestet találtak; a gép személyzete, tizenhét felnőtt valamint hat gyermek utas, továbbá a Lumumba utcaa ...

A szovjet holdprogram elhallgatott titkai

1969. július 20-án az amerikai Apolló-11 űrhajó leszálló egysége, a Lunar Module Eagle (LM-5) fedélzetén két asztronautával, sikeres landolást hajtott végre a Holdon. Az emberiség történetében elsőként Neil Armstrong lépett a Hold felszínére, akit negyedórával később Edwin Aldrin követett. Ezzel a történelmi küldetéssel pedig végleg eldőlt, hogy az Egyesült Államok nyerte meg a Hold meghódításáért folytatott versenyfutást. Noha a Szovjetunió hivatalosan mindig is tagadta, hogy lenne emberes Holdprogramja, de a kulisszák mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával valójában lázasan készülődött az elsőség megszerzéséért.

Bombázó denevérek, tyúkkal fűtött akna és minden tehén réme

A történelem előtti időkben nem volt rossz fegyver: a bunkósbot, a lándzsa, a kard, az íj tökéletesen alkalmas volt a feladat ellátására. A fegyverek, ugyanúgy, mint az ember használati tárgyai és eszközei, fokozatosan fejlődtek. Az ipari forradalom hozta el azt az időszakot, amikor technológiai ugrások is megjelentek a fejlesztésekben. És itt kezdődtek a bajok, mert a hasznos újítások mellett megjelentek a katasztrofális ötletek is. Ezekből szemezgettünk. 

Eltitkolt lázadás a kommunizmus ellen: egy szovjet hadihajó meg akarta dönteni Brezsnyev rendszerét

A hidegháború elhallgatott eseményei közül talán a Balti-tengeri Flotta kötelékébe tartozó tengeralattjáró-elhárító fregatt, a Sztorozsevoj fedélzetén kitört lázadás volt a legkínosabb incidens a brezsnyevi Szovjetunió legfelsőbb pártvezetése számára. A rigai kikötőből 1975. november 9-én éjszaka megszökött hadihajó politikai tisztje, Valerij Szablin korvettkapitány egy új és „igaz" szocialista forradalmat akart kirobbantani, a korrupt és bürokratikus brezsnyevi rendszer elsöprése céljából.